" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Köszönhetően az enyhe télnek jól teleltek a fügék Orosházán is és alig tapasztalható lemaradás a kedvezőbb fekvésben lévő példányokhoz képest.Fügéről a kép 9 napja készült.
Annak idején azt írtad, hogy a füge mellett kipróbálod a kiwit és egyéb más déli gyümölcsöt, végül is mi volt oly sikeres még mint a füge, mely már a kezdetekkor bebizonyította neked, hogy már a dugványozás évében terem... Én szerintem nem kellene lemondani róla, látva a kiwi "sikerét". Hogy állnak a fügék a dézsákban? Végül megfurkáltad őket? Én idén is nejlonzacskóban tartottam őket május elsejéig. Ez nálam nagyon bevált, egyfajta melegháznak megfelelően üzemel, a gyökérzetet állandó melegben tartja és hamarabb beindul a nedvkeringés a növényekben, s mivel az ágak nem kapnak drasztikus meleget, mivel azok már nincsenek a zacskóban, a hidegfrontokat is jobban tűrik. A fügénél dézsában a gyökérzet védelme a lényeg és nem az ágaké. Ha a gyökérzet elfagy már nincs esély. Azért csak ne add fel a kiwivel, bár van pár növény, melyet én is száműztem, mivel beláttam a kezeim között nem élet nekik az élet, persze ebben az időjárás is nagy szerepet vállal és főleg a fekvés és az elhelyezés nagyon fajsúlyos. Egy kis kerten belül is nagy mértékben különböző időjárási/klimatikus helyzetek adódhatnak. Ezért van, hogy egy utcában az utca egyik oldalán megmarad a füge, a másikban nem. Persze a füge annyira nem kényes a talajra mint más növény, így hiába van megfelelő hely egy növénynek, ha a talaj nem megfelelő. Ezért örökké kísérletezünk! Biztatlak hát a kiwivel kapcsolatban, de a fügéket se hanyagold el épp az elért sikerek miatt.
Nálam 2 asimina oltvány van kiültetve, a magoncok az orgona bokor alatt hűsölnek majd nyáron is.
Az oltványoknak most készítettem el a "napernyőt" oly módon, hogy leszúrtam köréjük 4 bambusz pálcát, és erre a tartó szerkezetre krumplis zsákot húztam.
A kedvemért kitérnél a dugványozására? Én próbáltam ősszel, fás dugvánnyal....de 10ből 2 sikerült. A zölddugványt az írásodra támaszkodva csináltam meg 2 napja, de egészen hervadtak, pedig van rajtuk fólia...a levegő is egész párás kivételesen. Persze ettől még sikerülhetnek, de kérlek oszd meg, h mely részei gyökeresednek a legjobban, mekkora dugványt vágsz, hány levelet hagysz rajta stb. Milyen közegbe dugványozod? Én kókuszrostba próbáltam, mert abban még a törzses fa is gyökeret ereszt.... :)) A vad formája egyébként tényleg nagyon könnyen gyökeresedik, muszáj elégetni, mert bárhol gyökeret ver és tarackol.
3 hete érkezett.Az új levelek jóval sötétebbek.(komposztált masrhatrágya, savanyú tőzeg, kevés rhododendronföld keverékbe ültettem). Kivire és citrusfélékre készült tápoldattal locsoltam ppár napja.
A termős(bal oldali) és a porzós kivim is hajtásnak eredt.A kérdésem az, hogy van amit le kell szerintetek vágni?vagy egyelőre csak hagyjam had erősödjön?
"Emléxem, a Kerkán is telente végig pergettél, avagy "mártogattál" a kedvenc halad, a csukák okán!"
Gyerekkoromban (amikor még hemzsegett a hal a Kerkában), olyan rekordállítási kísérleteket folytattam, hogy hányig lehet elszámolni, amíg az első bedobás pillanatától megfogom az első csukát. A biztos helyismeretnek köszönhetően nem egyszer fordult elő tízen belüli szám a megakasztás pillanatáig. Hatalmas nosztalgiával gondolok vissza azokra az időkre!
Ha elmész Lenti-hegyre, meglepődve fogod tapasztalni, hogy az (azonos fajtájú) fügék hasonló állapotban vannak. A borok is sokkal inkább szakértelem-függők, mintsem ahogy a képzelet a dűlőknek tulajdonítja. Lásd megboldogult Bussay doktor példáját. Mielőtt Ő még nem borászkodott itt, senki nem gondolta volna, hogy az itteni traminivel meg lehet verni Tramint. Ha Ő nincs, máig se merné így gondolni (majdnem) senki.
Jenőkém, a fügék alakját látva, elbizonytalanodtam a fajtában. Jó lett volna, ha érett állapotú kép is lett volna a gyümölcsökről. Ezek most úgy tűnnek, mintha valami dalmát fajta lenne, mivel nagyon gömbölyded a popójuk (ahogy az olaszok nevezik a fügetermés "vastagabb" végét. Az olyan típusú dalmát fajták, amilyennek ez most látszik, a szamártökénél is fagyérzékenyebbek.
Hát a bácsik fái bizony sokkal jobb fekvésben vannak, de a Tieid sem rosszak a fagyzug dacára! Sajnos a kivi kihajtás után már néhány tizedfokos negatív hőmérsékleten is károsodik, lévén, hogy a szövetei tele vannak vízzel..
Nikita Gift 
Costata
