Érezhető, hogy előbb-utóbb ez elkerűlhetetlenűl szükséges lesz és beszélni kell majd róla , ezért egy vitatopikként szánnám ezt, ahol Magyarország Európai Uniós tagságának előnyeit és hátrányait és egy esetleges kilépés (Huxit) következményeit, előnyeit
és hátrányait ki lehetne tárgyalni.
Ez a demokratikus baloldal legalább annyira paradox, mint a béke harcos. Arról már nem is beszélve, hogy a "demokratikus baloldal" most pl. a demokrácia egyik alappillére, a népszavazás ellen kampányol...
Mészáros elég rossz példa, mert ő magyarországi beruházásokat nyer el persze tök véletlenül de ettől függetlenül magyarok dolgoznak ezeken a beruházásokon.
Ha többfelé terülne szét az általa elnyert munka haszna, attól meg az lenne független, hogy akkor is ugyanannyian dolgoznának azokon.
A munkahely teremtést nézve mindegy, hogy hány csókos vagy kormánytól független szereplő között terül szét a munka.
A másik szempontot figyelembe véve viszont felötlik, hogy a szoci kormányok idején ezeket a beruházásokat a külföldi multik tarolták le. Az mivel volt jobb, mint Mészáros és a többiek térnyerése?
Nem gondolom, hogy mindenhol. Vannak fiatal 30-40 évesek, akik egy-egy jó húzással nagy pénzre tettek szert, csak ők meg nem tartanak ott, hogy igazi nagy tőkésként tekinthessünk rájuk.
Az önerős magyar ritkaság. Ha megkaparásszuk a felkapaszkodás eredetét mindenhol érdekes dolgokat találnánk. Cseheknél a reprivatizáció okán vannak sokan önerősek (pl. Schwartzenberg herceg).
otthon és egy hivatalos eseményen, pláne hogy ki is hangsúlyozza... lehet belőle ügyetlen politikai propagandát farigcsálni és a leghülyébb módon erőltetni... de ettől még loserek maradnak.
Teremtenek de messze nem annyit amennyit létesíthetnének.
Igen jól írod: a gazdasági problémákat a gazdaság szereplőinél kell keresni és nem a politikában, mert rámutattál, hogy bőven van mit. A probléma a privatizációnál kezdődött és ahol legalább részlegesen a reprivatizációt választották (csehek) ott a gondok is enyhébbek.
Az valóban szereptévesztés, ha miniszter vagy kormányszóvivő hivatalos sajtótájékoztató, beszéd vagy interjú keretében valamiről a magánvéleményét hangoztatja. Ettől azonban a kinyilvánítottan magánvéleményük nem válik hivatalossá. A "hivatalos" ebben az összefüggésben az, amiről az országgyűlés, a kormány, vagy legalább a kormányzó párt vezető szerve döntést hoz és a döntésnek következményei lesznek. Ha maga a miniszterelnök beszélne arról, hogyan szavazna az EU-tagságról egy népszavazáson, az sem lenne "hivatalos", csak egy vitát kavaró vélemény.
Ezért kár volt Tamás Gáspár Miklósnak ennyit írnia. Leközölni pedig fölösleges.
Nevezett szerző jelenleg még nem táltos, sámán vagy szektavezér, nem főbíró vagy más kinyilvánító ember, még csak nem is felkent hivatalossági szakértő. Csak egy kis toporzékoló grafomániás.
Az ellenzékiek nagyon törekszenek arra, hogy azt a képet fessék a kormányról, hogy ki akarják vezetni az országot az EU-ból, de ezzel a cikkel különösen sok gond van:
1. Aki írta, de ettől most tekintsünk el.
2. Amely médium lehozta. Nem a pártatlanság hiányával van bajom, hanem azzal, hogy épp a Kormányinfó nagyon csúnyán beégtek párszor, ami szakmaiatlanságra utal, de tekintsünk el ettől is.
3. Olvasom, hogy szerinte miért nem magánvélemény az, amit mondott, de nem látom az alátámasztottságát. Magyarán attól függetlenül, hogy TGM mit ír, miért ne közölhetne magánvéleményt egy sajtótájékoztatón Lázár. Több dologban megtette már, csak azokkal nem foglalkoznak annyira, mert ebből lehet politikai tőkét kovácsolni. Eleve külön veszi Lázárt és Kovácsot, holott az ő elmélete (véleménye, ahogy a cikk elején jelzi) szerinte nem kellene. De külön vette őket a sajtó is, ezért vélhetően a sajtó is magánvéleményüket kérdezte.
Egy sajtótájékoztatón simán felmerülnek olyan kérdések, amiről nincs is kialakult kormányálláspont, így csak magánvéleményt tud közölni.
A kérdés és a válasz egyébként is a szavazásra vonatkozott, az meg mindenkinek a magánügye.
4. Lázár nem mondta, hogy szeretné, hogy kilépnénk, sőt azt sem, hogy nemmel szavazna.
Szóval ne kezelj már tényként egy ilyen egyszerűen cáfolható kijelentést, ami ráadásul egy alacsony színvonalú médium hasábjain jelent meg egy nyíltan, és szélsőségesen kormányellenes szerző tollából.
Szerintem nincs nagy különbség az akkor ellopott és ma ellopott mennyiségek között, csak akkor mindenkinek jutott (csak az elvhű tisztességeseknek nem), ma meg csak a felsőbb embereknek, és valóban nem ez vitte csődbe a Kádár-rendszert.
Úgy tudom, hogy mind a nép, mind a politikusok jócskán a bennmaradás pártján állnak. Nem értem miért léptetné ki bárki az országot az EU-ból a közeljövőben.
Jól hangzik ez a demokratikus baloldal, de a demokratikus baloldal miért van a népszavazás ellen, az azon való részvétel ellen? Nekik csak akkor kellenek a választók, amikor őket ültetik be megfelelő helyre, hogy aztán a nép álláspontjával ellentétes döntéseket hozzanak? Egyébként meglepne, hogy a Jobbikkal összeállnának, ahogy az is, hogy ha a Fidesz nyer, kivezetik az országot az EU-ból...
Ázsia és pl a kis tigrisek egy egész más mentalitás mint az európai
Ahogy olvasgattam, mert nem éltem ott mint néhány olvtárs, a dolgozók a sajátjuknak tekintik a gyárat, üzemet
Mintha Japánba nem is ment volna külföldi tőke, ők csak "másoltak", de sokmindenben, főleg gépjármű gyártásban robottecnikában, ami az elöbbi alapja, jók voltak és saját fejlesztések
Kedvenc példám a motorkerékpár
A 70es években Európában a BMW, néhány olasz márka és az angolok vezettek, voltak az irányadók
Aztán megjelent a Honda CB 750 Four és ennek nyomán a többi japán többhengeres motor
Taroltak a piacon
Mára maradt a BMW, de az USA-ban is csak a nemzeti nosztalgia tartja a Harley-t életben
A Japán és más ázsiai autókat, de más óriás szerkezetekben is világelsők lettek rövid idő alatt, tanker gyártás
Detroit a jól fizetett autógyári melósaival együtt, kihalt, vegetál
Szoval úgy gondolom, Ázsiában a tanuláshoz/oktatáshoz , a munkához való hozzáállásuk hozta a sikereket
Tagja bármelyik ázsiai ország valamely gazdasági tömörülésnek?
A technikumban még a kalapácsreszelés tanulásakor a lehullott vasreszeléket is összesöpörtették (jó volt fizika órán a mágneses erővonalak bemutatására), aztán jött, hogy a hulladékot a melós haza viheti a gyárból, hogy otthon fusizzon csirkeólat.
Aztán már csak a hulladékot kellett jól megválasztani: ha a gyárban kellett valamire egy félméteres szögacél, kivettek egy négyméterest, levágták a fél métert és így a maradék három és fél méter mehetett a háztájiba.
Most egyszerűbb a világ.
Kell valamire 10 centi acél, a Mészáros bekalkulál 10 métert EU pénzből és beépít 5 centi megrágott rágógumit.
Lásd még: a vej sötétre világító megvilágítási projektjeit a saját lábán.
" A rendelkezésre álló olcsó munkaerő sosem kényszerítette ki az innovációt, a termelékenység növekedését. "
Ket pelda is erosen cafolja az elmeleted: Del-Korea es Kina. Sot Japan is ide tartozott az 50-es, 60as evekben.
Az olcso munkaerore alapozva be lehet csabitani a termelo cegeket, technologiat, tudast lehet eltanulni, lehet fejleszteni a bevetelekbol az oktatasi rendszert, es szepen be lehet kapcsolodni tudasigenyesebb dolgokkal is a globalis gazdasagba.
