A TDK munkát elkezdtük, sajnos utóbbiakban nem nagyon beszéltem neked erről, de ha lesz bármilyen eredmény, értesíteni foglak. Az első segítségeket köszönöm, de ha továbbiaknak sem akarsz kimaradni a buliból, akkor mondom, hogy valószínűleg újabb és újabb kutatások fognak erőre kapni, hogy miért, azt most itt nem részletezem.
A test súlya 20N. A lejtő 60 fokos. a súrlódási együttható 0,2.
A súly lejtő irányú komponense: F_l = 20*sin60 = 17,32N
A súly lejtőre merőleges komponense (ettől függ a súrlódási erő): F_m = 20 * cos60 = 10N
A súrlódási erő maximális abszolut értéke: 10N * 0,2 = 2N
-2N <= F_s <= 2N
Vagyis a tömeget 17,32N erő próbálja lecsúsztatni a lejtőn, ebből lejön a súrlódás maximuma, a 2N. Vagyis ha 17,32N-2N=15,32N erőt alkalmazol lejtővel párhuzamosan felfelé, akkor éppen nem csúszik le. De ezt az erőt növelheted, egészen addig, amíg meg nem csúszik felfelé. A felfelé megcsúszás határa: F = 17,32N + 2N = 19,32N
Vagyis a test a következő lejtővel párhuzamos felfelé irányuló erő tartományban nem csúszik meg:
"A már kiszámolt minimális és az előző szerinti maximális erő közötti tartomány" A maximális erő 15.2 szerintem, de a minimális erő az melyik?Hol volt kiszámolva?Bocsi, ha értetlennek tűnök. Ha valaki leírná a minimális erő hogy jön ki azt megköszönném. :-)
Növelheted egészen addig a lejtő irányú erőt, amíg meg nem indul a test fölfelé. A már kiszámolt minimális és az előző szerinti maximális erő közötti tartomány az, amikor a test nem csúszik meg.
Én úgy gondoltam, hogy F=mg*szin60fok=17.2N Ebből lejön a mű*mg ami 2N, ez összesen 15.2N A gond nem itt kezdődik hanem ott, hogy mikor a tanárom ezt csinálta ami nekem is kijött, utána azt mondta, hogy a tapadási súrlódási erő miatt, ami kisebb vagy egyenlő,mint 2N és ez egy egyenlőtlenség és a végén azt mondta, ez a 15.2N az intervallum egy határa, meg kell adnunk egy másik számot is, és a kettő közötti rész lesz a megoldás, mint intervallum.Remélem érted mire gondolok, nos, a lényeg, hogy én itt akadtam el...
A lejtő hajlásszöge alfa=60 fok. A test súlya G=mg=20N,függőlegesen lefelé mutat. A test súlyának a lejtő felszínénel párhuzamos irányú koponense
Fl=G/sin(alfa)=mg/sin(alfa)=2*20/gyök3 N=40/gyök3 N=23,093 N
A testre ható súrlódási erő a lejtőre merőleges tapadási erő szorozva a súrlódási együtthatóval. A tapadási erő: Ft=G/cos(alfa)=mg/cos(alfa)=20/2 N=10N
A súrlódási erő: Fs=mü Ft=0,2 10N=2N
A testre ható eredő erő: Fe=Fl-Fs=23,093 N-2N=21,093N. Ezt az erőt kell kiegyensúlyozni,hogy a test állva maradjon a lejtőn.
Hogy a test a lejtőn egyensúlyban legyen -21,093 N erőt kell kifejteni.
A 60fokos lejtőn 20N súlyú test van. Mekkora lejtőirányú erővel tartható egyensúlyban,ha a súrlódási együttható 0.2? Kérem ami leírja az írja le részletesen miért éppen az van ami,mert a tanárnak így kell majd megmutatni. Eredménynek intervallum jön ki megítélésem szerint.
Gondolom a Föld felszínén levő ásványok bomláshője azért olyan pici,mert nagyon régóta szilárdak,és emiatt eleve nagyon lecsökkent a radioaktív izotópok bomláshője. Illetve az a kevés radioaktív izotóp bomláshője rögtön le is sugározódhat a környezetbe. De a Föld belsejében folyamatos az anyagáramlás és így a Föld adott szegletében a radioaktív izotópok koncentrációja mindig egy átlagos értéken maradhat,mert folyamatos lehet a radioaktív izotóp utánpótlás.
A globális felmelegedéshez szerintem sincs köze az atomenergiához. Egyedül a folyókat melegítik az atomreaktorok hűtővízével,ami felborítja a természet eredeti egyensúlyát. Nem csak a természetvédelem miatt fontos probléma ez,hanem hosszú időintervallumra nézve ez nem elhanyagolható energiamennyiségnek a kárbavétele. De ezen gondolom a jövőben lehet majd változtatni,ha megnő az energiafelhasználás hatásfokának növelése iránti igény.(A folyóba bejutó hűtővízből minden hőenergiát kifacsarnak,hogy akkora legyen a hőmérséklete,mint a Duna vízének.)
Az igaz, hogy pl. a Föld magja azért nem hűlt ki, mert radioaktív izotópok bomláshője fűti, de kis mennyiségekben csak jelentéktelenül emeli meg a környezet hőmérsékletét a radioaktív izotópok bomláshője. Ha nem így lenne, akkor pl. Csernobilban sokkal melegebbnek kéne lennie, mint távolabbi környezetének, vagy a német tengerpart is sokkal melegebb lenne, mint amilyen a fekvése alapján, mert a német tengerpart homokja uránban és tóriumban gazdag (ezért csíkos a homok), vagy az indiai Kerbelában, ahol monacitból áll a talaj, ami szintén gazdag uránban és tóriumban, szintén melegebbnek kéne lenni, mint India más tájain, de ilyen hőmérsékleti anomáliákat nem lehet tapasztalni. Következésképpen Cs-137 és Sr-90 izotópokkal sem lehet fűteni, és nagyon veszélyes is lenne!:)) NEM az atomenergia okozza a globális felmelegedést!:))
Meg az volna a kerdesem, hogy pl. ha az Angelica Archangelica-t meg lehet gyujtani akkor esetleg futeni is lehet vele? Cz vagy St izotoppal jobban eg esetleg? Mennyi az energiatartalma (csak, hogy legyen osszehasonlitasi alap a tuzifaval)?
Vagy a sajat kutammal tudok osszehasonlito mereseket vegezni. Megemerem "nyugalmi idoben" mikor nincs semmilyen reaktorbalesetre esely, csinalok egy egyszerubb statisztikat es felirom. Amikor a kerdeses atomkatasztrofa allapota fennall, csinalok mereseket es lesz osszahasonlitasi alapom, a bekeidobeli eredmenyekhez kepest latom, hogy van jelentos valtozas vagy nincs.
Ha az "egyszerű műszeren" pl. GM-csövet értesz, annak is nagyobb mértékű sugárzást kell jeleznie ilyenkor! De ha reaktorbalesetről van szó, és pl. a szél viszi mindenfelé a radioaktivitást, meg a Cs-137 és Sr-90 izotópokat, azokat NEM csak a kútban fogod kimutatni, hanem a kerted növényzetében is! A növényeket, pl. a salátát (vagy a vadon termő Angelica Archangelicát:)) pedig meg is tudod gyújtani, és ha tartalmazzák a Cs-137 és/vagy Sr-90 izotópokat, jellegzetes lángfestésük alapján ki fogod tudni mutatni őket. Persze, ehhez gyakorlat is kell, mert pl. a Ca is vörösre festi a lángot, tehát meg kell tudnod különböztetni a Ca téglavörös és a Sr kárminvörös lángfestését, Ca-ot pedig elég nagy mennyiségben tartalmaznak a növényi sejtek kalcium-oxalát formájában. Ezen kívül, nátriumot is biztosan tartalmaznak, és annak sárga lángfestése a lángfestési próbák többségében zavaró tényező...... Tehát labor nélkül maximum ÖSSZEHASONÍTÓ méréseket tudsz végezni. Pl. hogy a Pripjatyba visszaköltözöt nénikék kerti kútjának vize radioaktívabb, mint pl. a Te kerted kútjának vize...... (persze, a nénik ennek ellenére isszák, és kutya bajuk sincs tőle:))
Hu, ez kimerito valasz. Hazilag, ha nincs laborod, csak egy egyszeru muszer, lakmusz papir akarmi, hogyan allapitanad meg, hogy a kert vegeben levo kut mondjuk egy atomeromuvi baleset utan viszi az anyagot az idojaras, belekerul az elorendszerbe es ihato vizet ad-e vagy sem? Igazabol ez a feladat es ami miatt faggatozom. Szoval, hogy mi a megoldas ilyen esetre. Kozponti laborok, hatosagok vizellatasa ilyesmi most ne jojjon szoba. Csak hazilag!
Hali, Tud-e nekem valaki választ adni az általános relativitáselmélet szerint: Adva van egy foton ami felém jön. Vajon más hullámhosszúságúnak érzékelem-e, ha felé mozgok v<c sebességgel, mint ha állok? Vagyis a Doppler-effektust konkrétan a fotonra kiadja-e az áltRel?
Igen, nagyon érzékenyek a sugárzásmérő műszerek, és ahhoz, hogy bármilyen tárgynak a sugárszennyezettségét meg tudd ítélni mérés alapján, ahhoz ismerni kell a természetes háttérsugárzást is. Mivel az változó attól függően, hogy hol vagy, pl. még attól is függ, hogy épületben vagy szabadban vagy, és még az sem mindegy, hogy milyen építőanyagból épült épületben vagy! Ezért csak összehasonlító méréseket tudsz végezni: pl. ha a hévízi víz sugárzását méred, többet fog mutatni a műszered, mintha pl. a Duna folyóét méred, mert a hévízi víz rádiumos! Az pedig még mindig hátra van, hogy ha egy tárgy sugároz, mi okozza a sugárzását, azt már kémiai analízissel lehet kimutatni, hogy pl. az ivóvízben milyen ionok vannak (kémiailag egyébként ugyanúgy viselkednek a radioaktív izotópok is, mint a stabilak). Pl. szilárd anyagot ha meggyújtod, annak lángfestése már sok mindent elárul: pl. a stroncium lángfestése kárminvörös, a céziumé pedig égszínkék (ez utóbbi elem erről is kapta az elnevezését). Ha kész a kvalitatív analízis, még mindig nem vagy készen, mert még hátravan a kvantitatív is. Radioaktív izotópok mennyiségéről a sugárzás mértéke is sokat elárul, egyébként pedig a stabil izotópok ionjaihoz hasonlóan titrálással állapítható meg a pontos mennyiség, persze, mindeközben be kell tartani a megfelelő sugárvédelmi előírásokat, főleg a stroncium és a cézium veszélyesek mert pl. a stroncium ún. "csontkereső" elem: a kalcium helyébe lép (D-vitamin nélkül is!), de a kalcium biológiai szerepét nem képes betölteni a csontokban, így csontritkulást, rosszabb esetben csontrákot okozhat!
Ertem :) Inkabb akkor ugy kerdeznem, hogy mi a legkezenfekvobb es legolcsobb megoldas, ha vizrol (folyo/patak akarmi) meg szeretnem mondani, hogy a sugarszennyezettsege alapjan ihato vagy nem ihato? Ha valamilyen kemiai modszer van nekem az is jo. A masik kerdes milyen erzekenysegu muszer szukseges ennek a kimutatasahoz? Amiket lattam, azok millirtg-es nagysagrendben mernek, ha odateszem a vizminta fole akkor ezzel lehet valami erdemben mondani a vizrol, vagy csak a durva szennyezettseg megallapitasahoz elegendo?
Helyesen: sugárSZENNYEZETT-e. A "sugárfertőzött" kifejezés sántít, mert az NEM olyan, mint a bakteriális vagy vírusos fertőzés...... A KFKI-ból, meg az ELTE vagy a SOTE Biofizikai Intézetéből lehet kölcsönözni dozimétereket, persze, pénzért, de nem tudom, mennyibe kerül, gondolom, attól is függ, hogy mennyi időre szeretnéd kölcsönözni. Melyik folyó sugárzását szeretnéd mérni? Csak nem Pripjatyba készülsz kirándulni menni? Ha igen, van itt az Indexen Pripjaty, a halott város című topik is, akik oda írkálnak, már többször is jártak ott, Tőlük is kérhetsz bővebb felvilágosítást......
Gáztöltésű csővel mér, fogalmam sincs kibír-e 40 évet. Inkább technika-történeti érdekesség ez ma már, mint műszer. Számtalan olcsó GM számláló kapható modern kivitelben, ha mérni akarsz, inkább újat vegyél. Keress rá a dosimeter szóra pl. az ebay-en.
Fizikusoktol kerdeznem, hogy az alabbi eszkoz vajon hasznalhato-e 40 ev allas utan? Azt nem tudom van-e a merofejben vagy az egeszben valami ami hosszu allas alatt tonkremegy (valami meroelem, erzekelocella nemtommi).
Ez lenne az: http://www.vatera.hu/item/view/index.php?cod=162089295
Vajon lehet egy ilyet hasznalni arra, hogy ivo/folyoviz sugarfertozottseget meg lehessen allapitani vele? Minta a piharban, kannaban es megmondani sugarfertozott-e.
