A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Jól gondolom ? : "A" tömegszám, vagyis a protonok db száma . mg súlyos tömeg ez a gravitációs töltésed . mP összes proton tömege, me összes elektron tömege .
„Ebböl nyilván az kõvetkezik, hogy az atomok is háromféle elemi részecskékböl állnak!”
Az LHC ütköztetőben detektált „részecskék” a detektorokhoz érkezve, olyan jeleket adnak, amiket a számítógépek fésülnek értelmezhetővé, vagy konkrétan a részecskékre vannak kalibrálva a detektorok? Például úgy, hogy négy elektront, két pozitront, három protont észlelnek az ütközésből keletkezett energia alapján?
Az atommagokban nem létezönek kvarkok, gluonok, partonok meg anyjakinyják, csak protonok, elektronok és pozitronok és ezt kisérlezekke iigazolni is lehet!
Igen, a vas gyorsabban esik mint a gázforma anyagok mindegyike!
A vas és a lithium között a nehézségi gyorsulás kb. 0.28%-kal különbözik, ez 100 m esés után 28 cm útkülönbséget jelent, amit kitünöen ejtökísérletekkel ki lehet mutatni, akár egy video filmen is, hogy mindenki látni tudja, milyen trehányan tudtak eddig a gravítáció fizikusok mérni!
Az Elton-bázisú anyag más galaxisokban található, amelyek sosem fognak ütközni a proton-bázisúakkal. A könnyebb tömegű elektron és pozitron mindkettőben megtalálható, mint „atomképző” elemek, mert diffúz formában, a csillagközi térben is nagyon sok van belőlük. A neutrínók nagyobb része is a csillagközi térben találhatók, de nehezen detektálhatók.
Amikor régen egy vasöntödében is dolgoztam, láttam egy vassal teli kihűlt öntőtégelyt. Annak pontosan olyan volt a felülete, mint a Merkúr bolygóé. Annak is az a salak van a felszínén, amit az olvadt vas feldobott. Gondolom azért van a Naphoz legközelebb a Merkúr, mert a vas gyorsabban esett feléje.
A gravitáciòt NEM a tömeg, hanem a stabil elemi részecskék elemi gravitációs töltesei
{± g me, ± g mP}
okozzák, ahol az egyetemes gravitációs állandó G = g2/4π!
Az elemi tömegekkel, me és mP, a tehetetlen tömeget is ki lehet fejezni, de ebböl hiányzik a tömeg egy része, E(kötés)/c2.
Ezért az atomok tehetetlen tömege, NEM arányos a tömegszámmal. De az atomok csak protonokból, elektronokból és pozitronokból állnak és ezt kísérletekkel igazolni is lehet.
Tudtátok, hogy az égitestek egy része kB 1g/cm3 anyag sürüségü, a neutroncsillagok 10+15 g/cm3 sürüek, olyan sürüek mint az atommagok és vannak supersürü anyagú égitestek maximálisan 10+24 g/cm3 sürüséggel?
Nem válaszolsz a konkrét kérdésre, hogy mi van az elméleti tömegközpontban, ha nincs ott tömeget viselő objektum. Csak sejtetően célozgatsz, és visszakérdezel. Veled se lehet normálisan kommunikálni?
Szerintem, az univerzumban lévő anyag összecsomósodása csillagokká és bolygókká, az elemi részecskék csomósodási „sorrendjében” történik. Elsőnek az egymagos atomok, majd az egyre nagyobb elemszámúak. Aztán már a szétbomlások is beindulnak, amikor olyan „egzotikus részecskék”, mint a neutrínók is létrejönnek. A lényeg az, hogy csak négy elemi részecske típus létezik, mert a többi ezekből áll össze. Igaz Gyula?
A kérdésemre nem válaszoltál, hanem visszakérdeztél, ami nem szép dolog. Nem csak spirális, hanem küllős és egyéb galaxisok is vannak, mint például a nem forgó gömbhalmazok. Ezeknek is van tömeg-középpontjuk, ami általában nem esik egybe egy legnagyobb tömegű csillag helyével. Ebben az esetben hol van a centrifugális erő, ami kifelé tolja a csillagokat?
