A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Az atomisztikus fizikám egyik prognózisa az, hogy a testek szabadesése NEM egyetemes és én ezt ejtökísértettel igazoltam is. Mindenkinek a rendelkezésére áll az ejtökísérletet megismételni, ami NEM nagy kunszt..
Az atomisztikus fizikát a NÉGY kisérletekben jól ismert stabil elemi részecske, e, p, P, E, szerepével, mindenki megértette, aki ismeri a részecskefizikát. A megmaradó elemi töltêsek szerepét is tudják a fizikusok, amikböl a mezök kiindulnak. Az ee!I részecskék elemi tóltések hordozói. A fizikusok meg ismerik a Maxwell egyenletet, mint az elektromàgneses mezöt leiró egyenletet.
Te szerinted, szuperfifikus, ezek mind hülyék a fizikához és NEM értették meg miröl is van szó. Itt óriásit tévedsz, mert magad tudatlanságából indulsz ki és ezt rá kened a másikokra.
Az igaz, hogy a 20. század elején nagy vita folyt az atomisztikus fizika (L. Boltzmann) és az energétikus fizika követöi között (Ostwald, Mach, Einstein), és tévedésböl az akadémikus fizika az energétikus fizikát követte, ezt fejlesztette tovább. Az atomisztikus fizikát meg teljesen elhanyagolta. Én visszatértem az atomisztikus fizikához és mindent megindokoltan cáfoltam, ami az atomisztikus fizikához köthetö. Ezt a hozzáállást is mindenki megérti.
Ebböl kifolyólag az elemi részecskéket fel kellett szerelni egy második elemi töltéssel, a megmaradò elemi gravitáciòs töltésekkel, amik elöjelével kapcsolatban én a kisérletekben megfigyelt neutrínòkat vettem például. Mivel a gravitàció a második ismert kölcsönhatás, ên ezt is beépítettem a részecskefizikába. Ez is megérthetö!
NEM is tudom elképzelni, hogy valakinek alapvetö problémája lenne az atomisztikus fizikám követésével!
AZT gondolom meg értettétek, hogy mit jelent a stabil rêszecske fogama és hogy az elektron, pozitron proton és elton fiizikailag léteznek.
Gondolom az elemi elektromos töltésröl is hallottatok már, ez alapjàn az elemi gravitáciòs töltéset is el tudjátok kepzelni, amik a gravitáciòs mezöt okozzàk!
"Én vezettem le a Maxwell egyenletet, mint Euler-Lagrange..."
Gyanús ez nekem Gyula. Maxwell, Euler és Lagrange is a fényközeg híve volt. Ezt hogyan nem vetted észre? Te meg azt sem érted, hogy mi az a fényközeg. Talán elvakítottak a képletek a sok levezetés levezetés közben?
Euler még arra is rájött, hogy a fény szakaszos hullám.
Ezek a tények hogyan kerülhetik el egy olyan tehetséges fizikus figyelmét, mint amilyet te vagy? Talán a vak szerelem lehet az oka, amit a saját elméleted iránt érzel?
Különben Maxwell NEM vezette le az egyenletét egy variáció elvbol, de ö Nagy érzékkel felállította az elektromágneses mezö mozgásegyenletét.
Én vezettem le a Maxwell egyenletet, mint Euler-Lagrange egyenletet egy hatásintegralból az elemi elektromos töltêsek létezése alapján. Továbbá a gravitáciòs mezö mozgásegyenlete is hasonlósan ered az elemi gravitáciòs töltések alapjàn!
De M.Giaquinta és S. Hildebrand "The Lagrangian Formalizm" könyvében a variáció elméletröl, mellêk feltételek figyelembe vételével, kimutatja mik matematikailag a Lagrange multiplikátorok. Hildebrandot a mainzi egyetemen ismertem is. Evvel kezelni lehet nem-konzervativ mezöket is, mint az elektromàgneses és a gravitácios mezöket.
Persze, a megértéséhez jó matematikai képzettség szükséges, amivel ti itt mind NEM rendelkeztek!
Einstein SEM rendelkezett jó matematikai felkeszultseggel!
