" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Gyakran előfordul olyan eset, amikor valamilyen növény ága útban van, vagy helyszűke miatt, úgymond, "nem fér el". Legtöbbször az ilyen esetekben már csak azt konstatálhatjuk, hogy a gazda lecsonkította vagy tőből levágta az ága(ka)t. Amikor egy másik ágon bemutatjuk neki, hogy a növények hajtásai/ágai hajlékonyak és elég lett volna csak odébb terelni és rögzíteni, általában a fejét fogja, hogy nem volt képes megtenni ezt a "hatalmas felismerést".
Az udvari jujubám alsó ágai szép U alakot képeztek, miközben a törzs a mellette lévő villanyoszlopot igyekszik utánozni. Így szinte semmi teret nem foglal, pedig csonkítva nem volt!
Az én kis fialkámon is kékül már a bogyó. Úgy nézem, a mézbogyó csak az új hajtások indulásánál hozza a termést. Mi lenne, ha az egy éves vesszőket visszavágnánk? Nem lehet, hogy akkor több új hajtást fog hozni ?
kis logikával láthatod, hogy az oldalhajtasok megtamasztasa hiányzik. sürgősen tégy kétoldalt vezérdrótot, mert hamarosan elkezd pörögni a kivi a tengelyén ))))
jelenleg kötéltáncoslány-kivi a megnevezés )))
Igen, a fagy okozta ezt. Tudni kell, hogy a kivi, a káki és a füge előrehaladott rügyei, kis hajtásai, levelei rendkívül fagyérzékenyek. Néhány tized foknyi negatív hőmérséklet már súlyosan károsítja őket. A kis termések is valószínűleg ennek estek áldozatául.
Minden évben figyelmeztetek, hogy meleg helyiségben kihajtott, felsorolt fajú növényeket már csak a fagyveszély elmúltával szabad kiültetni, mert nem olyan a hajtásaik fagytűrése, mint a bodzáé, cseresznyéé, almáé, stb.
A lassan indult fügebokrom ezen a tavaszon is leszórja az apró füge kezdeményeit, sajnos. :-/ Tavaly is leszórta, 2 db. maradt mutatóban, ami beérett júliusra. (Mint írtam, az őszi, a másodtermése az bőséges volt.)
A kis bogyók elszíneződnek, megkunkorodnak általában és lehullanak, töppedten szinte. Ami megmarad méregzöld színben, azzal lehet reménykednem, hogy kineveli és beérleli... Ha, az is meg nem gondolja magát érés előtt ugye.
Amiért viszont feltétlen írok ide most:
A (későn kijött) levelei olyanok lettek, mint amikor megrágja őket valami károsító. Ám, úgy tűnik, a hajtásrügyekből már valahogy hibásan nőhettek ki(?). Mert vannak "ortopéd" levelek bőven, az erezete is elhajolva görbére, nyomorékra. habár, első rápillantásra rágott leveleknek tűnhetnek. Csináltam képeket, a lehullásra ítélődött bogyókezdeményekről és az ortopéd leveles hajtásokról.
A fagy károsította rügyekből bújnak így elő és ilyenre, avagy mi az oka? :-(
Sajnos ezt már hiába locsolgatnám, mert kb. 3-4 éve ültettem ki. Egy enyhe telet követően az összes vesszője megfagyott és tőről sem hajtott ki. Itt Nógrád megyében sajnos nem igazán él meg a füge. Most olvastam, hogy a Babits füge az egyik legfagyállóbb ezt még ki szeretném próbálni.
Még ne vágd ki azt a fügét, mert nem biztos, hogy kifagyott. Ne vágd le róla a "száraz" ágakat! Kicsit locsolgasd. Hosszabb idő után is előfordulhat, hogy alulról fölfelé fokozatosan visszaköltözik beléjük az élet.
Nekem is van valamilyen fügém, de kiültetve a legenyhébb télen is kifagyott.
Jövő tavasszal kérhetnék a Babits fügéből egy gyökeres tőhajtást, vagy dugványvesszőt? Tudnék adni sok fajta almából, körtéből oltóvesszőt, de sok egyéb cserenövényem is van.
Nekem van Babits fügém, még Zombán vettem Rappaiéktól. Az egyik legjobb füge, bőven és biztosan terem. Télen nálam -16 fok a leghidegebb, szinte minden füge elfagyott, kivéve a Babits. Mostmár tele van kis termésekkel. Érdemes megvásárolnod.
Egy kereskedőtől tervezem, hogy veszek , 120-150 cm-es Babits fügét. Szerinretek egy ekkora méretű fa hány év alatt fordul termőre?Illetve van valakinek ezzel a fajtával valamilyen tapasztalata?
Olyan kártevője nincs, ami kifejezetten csak a kivit károsítaná. Természetesen a mindenevőket teljesen mértékben hidegen hagyja, hogy az kivi vagy micsoda. Pl a csigák az egész zöld felületet is képesek befalni.
köszi szépen! :) gyors megcsináltam, habár nem a legpontosabb ph mérő szalagom van (1-es beosztású) jól látszik hogy 5-6 -os ph szín között változik, tehát akkor ez jónak kell legyen igaz? viszont ezt továbbgondolva, az átültetett virágok földjét odaszórtam a kivik fölé, lehet ez volt/lesz a gond :/ az biztos tőzeges volt, tehát lúgos, azt bemosta az eső/öntözés és bumm :( mindenesetre gyors lehúztam a tetejéről a sima földig más oka nem lehet ?
