" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Az utolsó képen látható, "cseresznyét termő" minikivinél elfelejtettem említeni, hogy a cseresznyefa alatt van és a rigók gondoskodtak a "megtévesztő" látványról. Mindez Muraszemenyén, lenn a síkon. Úgy gondolom, hogy a korai cseresznye már mindenhol érik az országban. Nem egy kuriózum.
Minden normális ember a fekvése alapján választja ki a megvásárolandó területet. (Csak az ilyen magamfajta, aki nem ért hozzá, keveredik véletlenül valahova.) :)))
Éveken keresztül tanítottuk itt a fórumban a közönséget, hogyan kell "kimérni" egy hely klímaadottságait.
Pedig van olyan, aki a fekvése alapján választja ki a megvásárolandó területet. Lakik ismerősöm Tormaföldén, az ő portájuk pl. nem éppen mediterrán terület, szóval arrafelé is nagyon meg kell választani a helyet, ha ilyesmivel akarnak foglalkozni.
Úgy beszélsz a telekválasztásról, mint valami inggomb vásárlásról. Gratulálsz a választásról, mintha az tudatos lett volna valamikor.
Az már rendbe van, hogy nem zárod ki azt, hogy lehet valami "bibi" a dologban, ami az időjárást, fagytűrőséget kedvezően befolyásolja. Ezt nem is kell fügével bizonyítani, elég a Floo2 által bemutatott kép a cseresznye éréséről. Ehhez még hozzátehetjük azt is, hogy a szóban forgó kollégáknak bizony nem könnyű találni egy fagyzugot a környéken, ahol elfagyott valamilyen gyümölcsfa. Több éves képek között kell keresgélniük.
A gond esetleg ott van, hogy mindezt az inverzió számlájára írják, mert ugyebár, amit ők nem tudnak, az nincs.
Nem lehet más titok a mikroklíma szempontjából! A makroklíma az Alpokalján áttörő Főn (itt már a Golf áramlat is bejátszik) , ami elég messze van a nagy orosz síksági tranzit hidegtől.
A többi már csak a talaj lehet. Nem tudom, hogy arra nem-e véletlenül vulkáni tufás kőzet van-e?
Nálam is süt szószerint! reggeltől estig a nap, dombon is vagyok, meleg is van, tápanyag is van nekik, a vízben is tocsognak, mégis borzasztó lassúak. Igaz nem is több évtizedes bokrok, hanem 2-3 évesek. :) Bár az egri strand melegvizes medencéi között lévő fügefa is nem rég kezdett el hajtani, úgyhogy máshol van az a titok elrejtve. :)
Csak megjegyezném, hogy az előző hozzászólásodban a harmadik képen Dr. Bussay László (nyugodjon békében!) - a 2015 év borásza - szőlőtőkéi látszanak. Valószínűleg szerinte nem volt tájidegen növény a két telkén ültetett füge, amit nem is tudom, hogy vajon Kitől kaphatott ! :)
Ja ,hogy majdnem a szomszédod (csak köztetek van még egy kolléga) ?
Megjegyzem, hogy a telekválasztásod egy délnyugati fekvésű domboldalban a Csörnyeföldön egy paraboloid délnyugatra néző völgyecske nyugati peremének felső élén helyezkedik el és így ezek miatt egész nap körbejárja a nap a fügésedet miközben a melletted lévő paraboloid tükör ( benne a Bussay szőlészettel) még sugározza is vissza a hosszú hullámú meleget és az inverziót nem csak a domb magassága , hanem a melletted lévő töbör is elősegíti. ... Zseniális választás!!!
Ha így folytatod a képekkel, akkor lassan arra kell hogy gyanakodjunk, hogy az adriára jársz a minél "menőbb" képekért. :) Itt fent északon én még annak is örülök amikor megjelenik egy egy termés a fügéken, vagy hogy kihajt egy levél.
Polimer szálak fém szállal a közepén, innen nem kivehető. Az előző fórumtársnak feltett kérdésem neked is címezném. :) Elég gyengusz a kivi, valamilyen szerves tárgyát nem bírna el?
Helló! Igen meglehet, viszont saját véleményem szerint az oldaldrótokon is elkezdene csavarodni, majd ősszel akarom felrakni a támdrótokat. A kérdés az az lenne igazán, hogy majd ősszel feltudom e rögzíteni a támasztódrótokra a mostani hajtásokat. Azokkal a hajtásokkal nem is tudom mit kezdejk amelyek függőlegesen alulról hajtanak?:(
Csak az első szem tűnik nagyon savanyúnak,ha többet eszel belőle már elviselhető.Lehet még várnod kellett volna vele.Nekem már évek óta terem a három bokrom,és szeretjük,habár nem mézédes,de a mézbogyó érik leghamarabb,és a feketeberkenyéhez képest egész jó.Nekem az volt a nagy csalódás,de azt is meg lehet enni,ha már jó érett.
Ha már több éves komposztálódott matériáról van szó, akkor talán. Nekem a fűzfatörzses matéria nagyon bejött, nem csak a kivinél. Nekem a komposztkészítés gyerekkori hobbim. Ez pedig olyan komposzt, ami csak úgy az ember "ölébe esik" (na inkább a lábához). Sokkal jobb, mint az erdei avar alatti "komposzt". Viszont ha olyan apró szeműre sikerül ledarálnod, mint a fűrészpor és a nedvességét a kinyomott szivacséra beállítod + kb.10% földet hozzáadsz és heti 2x-er átforgatod (levegőbevitel), akkor egy hónapon belül kapsz jó komposztot csak baromi munkaigényes. Próbáld ki.
