Az a teljesítmény kellene nekem! Na jó, megelégszek a 10ezred részével is, még az is 4000 Le. :-)))))
"Amit itt alant írtál egy kicsit furi, mert a nyomatékgörbe alapján, ahol gondolom a vizszintes tengely a fordulatszám, egyszerüen ki lehet számolni a teljesítményt, és ez ugye igaz bármely meglevő két adatra :) "
Gondolom arra gondolsz, amikor azt mondtam, hogy nem tudom kiszámolni a nyomatékból a gyorsulást és a teljesítményt? Na, akkor a vizszintes tengelyen az autó sebessége van V1 és V2 között, a függőlegesen meg a főtengelyen mért nyomaték.
Szerintem: gyorulásnál a PILLANATNYI teljestmény számít. Ennyi.
(extrém esetekben az hogy egy járgány max teljesítménye 200LE lehet, hogy semmit sem mond.)
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Lassa végig olvastam a topicot, és nem tudom mit akarsz ebből kihozni.
Abban igazad van hogy a max. LE adat többet árul el az autó gyorsulásáról, mint a max nyomaték, mert ugye a teljesítmény, mint már többen leírták származtatott adat, jelen esetben a fordulatszám és a nyomaték 'szorzata'.
Amit itt alant írtál egy kicsit furi, mert a nyomatékgörbe alapján, ahol gondolom a vizszintes tengely a fordulatszám, egyszerüen ki lehet számolni a teljesítményt, és ez ugye igaz bármely meglevő két adatra :)
Ha nagyon számolni akarsz akkor, ideális esetben számolhatunk azzal, hogy mozgási energiává kell alakitani a motor által termelt energiát, ahol ha mondjuk elhagyunk minden más tényezőt (tapadás,váltó,stb..) akkor az E = 1/2m x v2 alapján ki lehet valamit hozni.
Ezek alapján (és mint sok mérés is mutatja) a rugalmassága a 'dizeleknek' sokszor jobb mondjuk 4-ben 50-ről 90-re mert az adott fordulatszám-tartományban jóval nagyobb a nyomatéka és emiatt a teljesítménye is.
Érdekesség : az űrsikló teljesítménye induláskor 40 000 000 LE ! Nem piti :)))
Tisztelette: [A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Abból, hogy három mennyiség közül (A, B, C), bármelyik kettőől egyértelműen meghatározható a 3-dik, nem következik, hogy a három mennyiség információtartalma azonos. Sőt, ez szempontfüggő. Ha egy bizonnyos 4-dik mennyiség (D) kiszámításához C-re van szükségünk, akkor a 3 mennyiség nem lesz egyenértékű, a legnagyobb információval Cfog rendelkezni, hiszen csak A vagy csak B nem elegendő De kiszámításához. A és B nem tud semmit sem elmondani D-ről, csak együtt. Persze elképzelhető olyan is, hogy valami csak A-tól vagy B-től függ, ekkor persze ebből a szempontból a másik kettőnek van kisebb jelentősége. Például a dugattyú maximális átlagsebességének meghatározásához nyilván szükség van a fordulatszámra, így ebből a szempontból csak ő a fontos. Önmagában a teljesítményből és a nyomatékból ez nem határozható meg, de a kettőből együtt már igen (persze szükség van még néhány további infóra, most csak e három dolog viszonyáról beszélek). És nyilván van olyan dolog, ahova meg önmagában a nyomaték elegendő (pl. állításotok szerint a hajtáslánc ilyen), ebből a szempontból ő a fontos. A gyorsulás szempontjából meg a teljesítmény a fontos, noha a másik kettő birtokában is megállapítható. De csak az egyikből nem.
Még egy dolgot, hogy teljesen tiszta legyen a kép.
Ha megadják egy motor teljesítménygörbéjét valamely fokozatban V1 és V2 sebesség között - amennyiben elhanyagolhatóak (vagy tudott) a veszteségek -, akkor pontosan kiszámítható a gyorsulás időtartama. Azonban ebből az információból még nem tudom kiszámítani a nyomatékot (a nyomatékgörbét). És persze a fordulatszámot sem.
Ha megadják ugyanígy a nyomatékgörbét, akkor sajnos semmit nem tudok mondani a gyorsulásra vonatkozóan. Persze némi becslést a görbe alakjából tudok mondani, de bizony könnyen lehet, hogy nagyon tévedek. Pontos számításra nincs mód.
Ha megadják a fordulatszám görbét:-)), akkor abszolút semmit sem tudok mondani. Se a nyomatékról, se a teljesítményről, se a gyorsulásról.
Ha megadják az utóbbi kettőt, akkor persze ki tudom számítani a gyorsulást, de ekkor ki tudom számítani a teljesítményt is. Azaz a teljesítmény birtokában meg tudom adni a gyorsulást, úgy, hogy közben sejtelmem sincs a nyomatékról, ha azonban a nyomatékkal számolok, akkor minden esetben ki tudom számítani a teljesítményt is.
Ebből viszont az következik, hogy a fordulatszám mond legkevesebbet egy autóról, a nyomaték már némileg többet mond, de a legtöbbet a teljesítmény közli róla.
"Először is ugye F=m*a (erő=tömeg*gyorsulás), ebből a=F/m. Hol is van itt nyomaték? (Ja, és teljesítmény sincs? Hoppsza... érdekes :)))
OK, megmondom, mer' úgyláccik, magadtól nem jössz rá: a keréken, de természetesen nem a nyomaték gyorsít, hanem az az erő, ami az úton keletkezik; a nyomatékból a gördülési sugárral számítható. Kisebb kerék->nagyobb gyorsulás."
Látom már mi a gond! Kicsit átfogalmazom az én állításomat: az erő gyorsít egy adott testet, csak éppen a maximális előállítható erőt meg a teljesítmény szabja meg.
"Jézusom... Figyelj! Attól, hogy a keréken van nyomaték (tehát erő is, ld. az automatás példát), még nem tudsz mondani semmit az autóról! Ha nincs előtte fal, elindul, ha van, akkor nem! Ha elindult, van telj. is, ha nem, akkor nincs. (Vigyázz: az egész autóról van szó, nem csak a motorról!)"
Akkor még egyszer: van egy autónk, aminek veszteségi ellenállása, gördülési ellenállása, ... Kinyomom a kuplungot, de a motor nem jár (áll). Szerinted az autó el fog indulni, ha nincs előtte fal!!! Ez szép. Hát az energiamegmaradás törvényéről hallottál-e már? Most akkor mi feltaláltuk az örökmozgót? Sőt, ez nem is örökmozgó, hanem egyenesen energiát termel a semmiből! Nagyon jó, akkor mi milliomosok leszünk! :-)))
Persze lehet, hogy félreértelek. De szrintem, ha a motor főtengelyén van nyomaték (márpedig lentebb írták, hogy van még az álló motornak is), akkor ugye a keréken is kell lennie. Tehát gyorsulnia kellene az autónak!
"Másképp is elmondom: az eredeti kérdés vmi olyasmi volt, hogy mitől függ "jobban" a gyorsulás, a nyomatéktól vagy a teljesítménytől. Ugye? Nos, vegyünk 2 motort, ugyanakkora (max.) nyomatékkal (mondjuk, hogy a görbe alakja is ugyanaz), de az egyiknek legyen 2* akkora a fordulata (tdi vs. Honda :)). Eddig OK? Világos, hogy az utóbbinak 2* akkora lesz a teljesítménye is. Stimmt? Nyilván ez fog jobban gyorsulni. Node cseréljük ki az utóbbi motort egy olyanra, aminek a fordulata az elsőével egyezik, de a nyomatéka a duplája! Ugyanúgy fog gyorsulni, mint az előbb, ugyanúgy veri le az 1-es motort, mint az előbb... Erre én azt mondom, hogy akkor mégiscsak a nyomaték számít!
Igen, tudom, erre jössz azzal, hogy "de a telj. is 2*es, azér' van így"! Persze!
Azt kellene megérteni, hogy szoros, függvényszerű kapcsolat van közöttük, egyszerűen nincs értelme úgy megkülönböztetni, ahogy csinálod! Annyiban igazad van, hogy első közelítésben a teljesítményadat mond legtöbbet 1 motorról, de abból, hogy 300 lovas, nem tudod, hogy egy amerikai cirkáló, vagy egy tuningolt honda, igaz? Pedig ég és föld... "
Van kapcsolat köztük, ez így igaz. Továbbra sem veszed észre azonban a lényeget! A fenti példa tökéletesen bizonyítja az igazamat. Vedd észre, hogy fent nem önmagában hivatkoztál a nyomatékra, hanem a fordulatszámmal együtt!!!!!!!! T magad írod, hogy ha 2-szer akkora a nyomaték ugyanazon a fordulatszámon, akkor az autó kétszer jobban gyorsul. De így már a teljesítményről beszélsz!!! Tehát önmagában a nyomatéknak a fordulatszám ismerete nélkül nincs jelentősége a gyorsítás meghatározásában. Önmagában a teljesítmény azonban már elég! Nekem elég AxB ismerete (teljesítmény), neked meg kell külön A és B is. De önmagában A (a nyomaték) nem elég ahhoz, hogy az autó gyorsulásáról bármit is mondjál!
Abban igazad van, hogy nem fogom megtudni, hogy amerikai cirkáló, vagy tuningolt Honda, de azt tudni fogom, hogy kb. mekkora gyorsulás várható tőlük, amennyiben ismerem a tömegüket. Abból azonban, hogy az egyik autó max. nyomatéka 200 Nm, a másiké meg 300 még semmiféle következtetést nem tudok levonni a gyorsulásra vonatkozóan. Ha meg ehhez kéred a nyomatékgörbét is, akkor meg már megkapod információként a fordulatszámot és így persze a teljesítményt is. A teljesítmény nélkül az autóról semmit nem tudsz mondani!
Elméleti síkon is mozogjunk! A motor maximális munkavégzési képességét a teljesítménye adja meg. Sőt, a pillanatnyit is, persze ekkor a pillanatnyi sebessége. Az autó felgyorsításához munkavégzésre van szükség. Ha eltekintünk a veszeségektől, akkor a két sebességhez tartozó mozgási energia különbségét kell belefektetnünk. Ha a teljesítmény fix a teljes munkavégzés alatt, akkor innen már csak elemi műveleteket kellvégeznünk és pikk-pakk megkapjuk a szükséges időt. Ha nem az, akkor már integrálni kell, de a pillanatnyi teljesítmények birtokában akkor is megkapjuk a szükséges időt. Tehát itt nyomatékkal nem kellett számolnunk, noha persze a teljesítmény implicite tartalmazza a nyomatékot. Persze csinálhattuk volna a számítást úgy is, hogy nyomatékkal (azaz gyorsítóerővel) számoljuk ki a szükséges időt. Azonban önmagában a nyomaték nem elegendő, tudnunk kell azt is, hogy az mekkora fordulaton állt rendelkezésünkre. Ha ezt nem tudjuk - pl. nem mondják meg:-))) -, akkor sajnos szét kell tárnunk a karunkat és közölni, hogy nem elég az információ. Ha megmondják, hogy mekkora fordulaton és mekkora nyomaték áll elő, akkor meg gyakorlatilag megmondták a teljesítményt. És jól látszik, hogy csak a teljesítmény megadása is legendő, semmi szükség a nyomatékra és a fordulatszámra külön-külön!!!
"...váltani azon a fordulatszámon érdemes, ahol az aktuális keréken ébredő nyomaték már kisebb, mint az eggyel magasabb fokozatban ébredő (keréken!) nyomaték."
Szerintem is! Én sem látom ebben a hibát, bár azért még vannak bizonyos fentartásaim.
Ok, ez persze igaz. De van ezzel egy baj. Az elsö a megközelítés, lásd Grego magyarázatát arról, hogy a különböző területen dolgozó mérnökök máshogy állnak a problémához. És, hogy szerinteük más mozgatja az autót, más területen dolgozók szerint meg megint más. Egyikük szerint a teljesítmény, mások szerint meg a nyomaték.
A másik gond meg gyakorlati jelentőségű. A nyomatékot ugyanis szinte szabadon lehet átalakítani. Lehet növelni, csökkenteni és ez csak áttételezés kérdése. Az átalakítás látszólag korlátlanul megtehető, hiszen megfelelő áttételezéssel bármekkora nyomaték előállítható. Ez persze azonban csak akkor igaz, ha eltekintünk az autó sebességétől. De hát miért tekintenénk el? És itt jön be a lényeg: adott sebességhez akárhogy áttételezzük a motort, mindig lesz egy felső korlát, aminél nagyobb nyomóerőt ha mgszakadunk sem tudunk előállítani! Ez a felső korlát pedig - nem meglepő módon - csak és kizárólag a motor teljesítményétől függ!!!
Az eredeti topicindító állítás az volt, hogy a motornak a maximális nyomatéka a gyorsulás (értsd 100-ra, 120-ra,... sprint) szempontjából szinte teljesen mellékes, az szinte teljes egészében kizárólag a teljesítménytől függ. Erre írta be GoFast, hogy márpedig ez hülyeség, ez csak és kizárólag a nyomatéktól függ. A fentieket figyelembe véve nem volt igaza. Hiszen jól látható, hogy a kocsi tetszőleges sebességnél mért maximális gyorsítóképessége csak és kizárólag a teljesítménytől függ! Egy adott autó esetén ez persze csak a maximális teljesítményhelyhez tartozó sebességnél igaz, illetve a többi helyen is igaz, de ott a váltó ezt a maximális értéket eltorzítja. És éppen ezért igaz az, hogy ha az egyik autó erősebb a másiknál, akkor megfelelően áttételezett váltóval bármely sebességig történő gyorsításnál megveri a másikat (mindkét motorhoz persze a megfelelő váltót társítjuk!).
Tehát gyorsítás szempontjából a teljesítmény messze fontosabb jellemző, mint a maximális nyomaték. QED. :-)))
Te, Vuk, fogjál inkább 1 kacsát, vazze! Legszívesebben azt mondanám, hogy kapd elő az ált.isk-i fizikakönyvedet...
Na, röviden azér' picit:
Először is ugye F=m*a (erő=tömeg*gyorsulás), ebből a=F/m. Hol is van itt nyomaték? (Ja, és teljesítmény sincs? Hoppsza... érdekes :)))
OK, megmondom, mer' úgyláccik, magadtól nem jössz rá: a keréken, de természetesen nem a nyomaték gyorsít, hanem az az erő, ami az úton keletkezik; a nyomatékból a gördülési sugárral számítható. Kisebb kerék->nagyobb gyorsulás.
Tételesen:
"Cáfolandó állítás: a nyomaték az alfa és az omega. Abból levezethető minden és az gyorsítja az autót, nem a teljesítmény. ... a fecskendőből hátrafelé ömlött a víz, annak meg nincs nyomatéka."
Nincs hát. A végén az autónál se a nyomaték kell, hanem az erő, ld. előbb.
"Van egy álló autónk, aminek áll a motorja (nem jár, halott, feldobta a talpát, alulról szagolja az ibolyát,...:-)))) ). Na most, ennek a motornak van nyomatéka. Ha az egyéb veszteségek és ellenállások elhanyagolhatóak, akkor az autónak szépen el kellene indulni."
Jézusom... Figyelj! Attól, hogy a keréken van nyomaték (tehát erő is, ld. az automatás példát), még nem tudsz mondani semmit az autóról! Ha nincs előtte fal, elindul, ha van, akkor nem! Ha elindult, van telj. is, ha nem, akkor nincs. (Vigyázz: az egész autóról van szó, nem csak a motorról!)
"még mindig nem foglalkoztál a 441-es hozzászólással"
Dehogynem... 449, 451. Azt is mondtam, hogy önmagában arra a kérdésre ("meg akarjuk alálni azt a fordulatszámot... ahol a legnagyobb lesz a vonóerő az adott sebességnél") igaz, de a legkevésbé sem cáfolja meg az "elméletemet". Így pl. egy stabilmotornál lehetne feltenni a kérdést, ami egy szivattyút vagy generátort hajt, kb. állandó terheléssel. Ezenkívül valóban van jelentősége a váltások szempontjából.
Másképp is elmondom: az eredeti kérdés vmi olyasmi volt, hogy mitől függ "jobban" a gyorsulás, a nyomatéktól vagy a teljesítménytől. Ugye? Nos, vegyünk 2 motort, ugyanakkora (max.) nyomatékkal (mondjuk, hogy a görbe alakja is ugyanaz), de az egyiknek legyen 2* akkora a fordulata (tdi vs. Honda :)). Eddig OK? Világos, hogy az utóbbinak 2* akkora lesz a teljesítménye is. Stimmt? Nyilván ez fog jobban gyorsulni. Node cseréljük ki az utóbbi motort egy olyanra, aminek a fordulata az elsőével egyezik, de a nyomatéka a duplája! Ugyanúgy fog gyorsulni, mint az előbb, ugyanúgy veri le az 1-es motort, mint az előbb... Erre én azt mondom, hogy akkor mégiscsak a nyomaték számít!
Igen, tudom, erre jössz azzal, hogy "de a telj. is 2*es, azér' van így"! Persze! Azt kellene megérteni, hogy szoros, függvényszerű kapcsolat van közöttük, egyszerűen nincs értelme úgy megkülönböztetni, ahogy csinálod! Annyiban igazad van, hogy első közelítésben a teljesítményadat mond legtöbbet 1 motorról, de abból, hogy 300 lovas, nem tudod, hogy egy amerikai cirkáló, vagy egy tuningolt honda, igaz? Pedig ég és föld...
A gázturbinához:
">>...a tengelyről csak akkor vehetsz le teljesítményt, ha van rajta nyomaték<<
És tolóerő esetén? "
Tolóerő esetén milyen tengelyed van, te?
Ne felejtsd el, hogy a nyomaték csak forgómozgásnál jön elő!!!
Itt mi most ált. ilyen motorokról beszélünk;
A legjobb rakétahajtómű persze egy pici fekete lyuk lenne, a párolgása hajthatná a rakétát :)
Nm vs. Lóerő, ill. optimális váltási stratégia:
1. Mivel az autót a keréken ébredő erő gyorsítja, ami viszont a motor épp aktuális nyomatékából származik a hajtáslánc áttételén keresztül, ezért gyorsulást csak az autó tömege, a motor nyomatékgörbéje és a váltóáttételezés ismeretében lehet számolni.
2. TEHÁT váltani azon a fordulatszámon érdemes, ahol az aktuális keréken ébredő nyomaték már kisebb, mint az eggyel magasabb fokozatban ébredő (keréken!) nyomaték.
Ezt én szépen kis is Excel-eztem a nyomatékgörbém ismeretében, majd felrakom ide a képet.
Vuk! Ne eröltesd már mindenki szájába, hogy csak nyomatékból lesz teljesítmény, vagy csak nyomatékkal lehet munkát végezni, mert ilyet senki nem mondott. Gorcsev is leírta többször, hogy ez simán erö kérdése, de mivel a belsöégésü motor munkáját forgómozgássá alakítja, így nyomaték keletkezik, de magát a gyorsítást, ahogy Gorcsev is írta, a kerék talajra fekvö felületénél keletkezö erö végzi, ÉRTEEED ERÖ!! :)))
"A gázturbinához annyit hadd tegyek hozzá, hogy a tengelyről csak akkor vehetsz le teljesítményt, ha van rajta nyomaték"
És tolóerő esetén?
Most terveznek egy olyan hajtóművet űrhajókhoz, ahol, atomokat ütköztetnének egy nagy felületű fóliába, ahol azok hatására kis nukleáris robbanások játszódnának le és ez gyorsítaná az űrhajót. Ebben a hajtóműben nyoma sincs nyomatéknak, de azért jó eséllyel mégis működni fog!
Aztán meg, ha csak nyomatékkal lehetne munkát végezni és tárgyakat mozgásra bízni, akkor ugye nem tudnánk járni, a halak nem tudnának úszni és persze a puskagolyó sem hagyná el a csövet. :-))))
És perszemég mindig nem foglalkoztál a 441-es hozzászólással! Ingegnere tegnap este ráizgult a problémára és azt mondta, hogy biztos van benne valahol egy hiba, de még egyelőre nem tudta megcáfolni. Jó lenne, ha te is ránéznél, mert elég érdekes a belőle levont következtetés. Megcáfolja az elméletedet! :-))))))
Na, ezt jól félreértetted! Akkor megfogalmazom újra.
Cáfolandó állítás: a nyomaték az alfa és az omega. Abból levezethető minden és az gyorsítja az autót, nem a teljesítmény. Ezt kellene cáfolni. Amit persze már lejjeb megtettem, ahol nyomaték egy szál se volt, de az autó mégis elindult, mert mondjuk a fecskendőből hátrafelé ömlött a víz, annak meg nincs nyomatéka. De most azokat hagyjuk és koncentráljunk csak erre a példára.
Van egy álló autónk, aminek áll a motorja (nem jár, halott, feldobta a talpát, alulról szagolja az ibolyát,...:-)))) ). Na most, ennek a motornak van nyomatéka. Ha az egyéb veszteségek és ellenállások elhanyagolhatóak, akkor az autónak szépen el kellene indulni. Vajon miért nem indul el? Mert ugye nem teszi. Önmagában ezt a nyomatékkal nem tudjuk megmagyarázni, hiszen a nyomaték nagyobb nulla, veszteség nincs, ekkor tehát szépen el kellene indulnia. Ahhoz, hogy megmagyarázhassuk be kell hozni a fordulatszám fogalmát (mert ugye a fordulatszám nulla és ezért nem indul el), de ha behozzuk, akkor már a teljesítménynél vagyunk. Azaz önmagában a teljesítménnyel meg tudjuk magyarázni a jelenséget, de önmagában a nyomatékkal meg nem!!! Amiből persze már következik, hogy nem önmagában az "y" nyomaték gyorsítja az autót (hiszen akkor most is gyorsítaná), hanem az "x" fordulatszámon leadott "y" nyomaték. De az meg pont a teljesítmény.
"1. Senki nem beszélt itt belső veszteségről."
Dehonnem... Te! Merugyanisha egy gépbe (lefogott a fúrógép) befelé megy a telj., ki meg nem jön, akkor az mi? Mást is mondok: alapjáraton járó motor. Az első esetben a P=M*omegából a omega=0, a másodikban az M.
"2. Akkor a lenti példák is ellentmondanának a fizikának amit irtam. Pedig elfogadtad:))))"
Melyikek?
"Sok izé, nem idézem be :))"
Mind igaz. És? (A gázturbinához annyit hadd tegyek hozzá, hogy a tengelyről csak akkor vehetsz le teljesítményt, ha van rajta nyomaték!)
1. Senki nem beszélt itt belső veszteségről.
2. Akkor a lenti példák is ellentmondanának a fizikának amit irtam. Pedig elfogadtad:))))
Szerintem az erőgépek igenis energiaváltozásból hoznak létre ERŐ-t és ebből lesz a mozgás által mechanikai teljesítmény amiből származik a nyomaték és ezt te közlöd egy munkagéppel ami lehet szivattyú, hajtómű stb.
Belsőégésű motorok: a gáz tágulási munkája ami a belső energiából áll rendelkezésre igenis teljesítmény és a forgattyús hajtómű mechanikai teljesítményt csinál belőle, vagy nem?:)))
Villanymotorok: a tekercsekben indukált áram által gerjesztett elektromágneses tér forgatja a tengelyt vagy nem? És ezt a mechanikai teljesítményt veszed le a tengelyről nyomaték x fordulat formályában amit haszositasz, vagy nem?
Gázturbinák: a körfolyamatban sehol nem látok nyomatékot meg erőt pusztán entapia változásokat és tömegáramot aminek a szorzata teljesítmény amiből vagy toloerő lesz vagy tengely teljesítmény, vagy nem?
Ha ezek a megállapítások nem lennének igazak akkor a motor nem forogna a repülőgép nem repülne és még furni sem tudnánk a falba egy lukat sem:))
"...még mindig ott van az az ellentmondás, hogyha a nyomaték gyorsít akkor az álló autó miért nem indul el. És ne vedd bele a fordulatszámot, mert akkor már teljesítménnyel számolsz! Csak önmagában a nyomatékkal ezt nem lehet megindokolni. Teljesítménnyel meg pikk-pakk az egész. "
Hol van itt ellentmondás? Mondjuk egy automata váltós kocsinál, amivel ezt meg is lehet csinálni, ha nekiáll orral a falnak? Vigyázz, a gyorsulás szempontjából a keréken leadott telj. számít, az baromira nem érdekes, hogy mennyi pocsékolódik el a motortól a kerékig útközben!
Ja, és nyilván azért nem indul el, mert a kerék által a talajra vitt erő kisebb, mint a fal ellenállása. Ha növeled az erőt a keréken, vagy kipörög (és akkor nem belül fog pocsékba menni a telj. az olajforralás, hanem kívül, a gumiégetés során :)), vagy, ha elég gyenge a fal, akkor mégiscsak elindulsz :)))
grego (533):
"Na igen! De ez a "belülrő jövő dolog" az ami a lényeg"
Nem, nem ez a lényeg. Mit érdekel engem a motor belső vesztesége? De ezt itt hagyjuk, ez más téma.
"...erőt és nyomatékot teljesítménnyel állitasz elő és az is emészti fel ellenállás formájában"
Nem, nem, nem! Éppen fordítva! Ha úgy lenne, ahogy mondod, akkor lehetne teljesítményleadás erő/nyomaték nélkül, holott pont ellenkezőleg van!
(Ez olyan negyedfajú örökmozgó-gyanús ötlet :)))
HondaVuk (534):
"Logikus amit mondasz"
Na végre...
"de akkor miért kell a nyomatékhoz ragaszkodni? Miért nem jó az én felfogásom?"
Most mondtam, hogy bizonyos szempontból valóban jó! Mondjuk gyakorlati számítások céljára. Mindössze az ok-okozati összefüggések fordultak meg benne.
"Ráadásul az enyém mindig működik, mivel tejesítménnyel mindig számolhatunk, a nyomatékos dolog meg csak speciális esetben, ha van értelme."
Naaaa... Ez is pont fordítva van, ld. följebb (0 telj., >0 erő)!
Még1* leírom a lényeget: nem tudod elválasztani egymástól a nyomatékot és a teljesítményt! Továbbmegyek: az eredeti kérdésfeltevésnek ilyen szempontból nincs is értelme :))) Te tkp. azt kutatod itt, amit megint -explicite- meg is kérdeztél: hol érdemes váltani? Szerintem ki kellene integrálni a telj-görbe alatti területet a váltások között, és annak a maximumánál. De ez csak sejtés... Vmi ilyesmit Yaa is az 543-ban, asszem.
Yaa (540):
"Ez a topic nagyon vad :)... A P=M*omega összefüggsét tömören, több mint 500 hozzászólásban összegzi :))."
Mer' nemértik, bakker!
Grego te meg ne felejstd el, hogy a váltás után az áttétel megváltozik. Igaz, hogy ha a max. teljesítmény után váltasz, akkor már egyre csökken a húzóerő, de ha ez még mindig nagyobb, mint a húzóerő eggyel nagyobb fokozatban, akkor megéri tovább huzatni. Legalábbis így magyaráz taki Árpi! :-)))
Hogy egy kicsit konstruktév is legyek, az optimális váltáshoz:
Arra kell törekedni, hogy minden fokozatban azt a fordulatszám tartományt használjuk, amiben a teljesítmény átlag a legnagyobb. Ezért van értelme a max. teljesítményhez tartozó ford. szám fölött váltani (nem feltétlenül leszabályozásnál).
