Azt szeretném megkérdezni,hogy a mágneses tér időben állandó vagy változó? Mert,ha változó,akkor aa mágneses tér töltésszétválasztó ereje és az elektrosztatikus tér töltésegyesítésre törekvő ereje közötti egyensúly folyton-folyvást megbomlik,mert a mágneses tér időben változik,így tényleg kialakulnak töltésáramlások. Ezek valószínűleg létre is hoznák a fémlemez rezgését.
Nagyon érdekes példa. Nem tudom,hogy a töltésszétválasztás során miért kell áramnak megindulnia. Nem-e tarthat egyensúlyt a mágneses erő az elektrosztatikus erővel?
Homogén, hengerszimmetrikus mágneses térben elhelyezett fémlemez éppen csak a felét takarja le, síkja merőleges a fluxusra. Mi fog történni?
A köráram merőleges komponense a fém lemez szélén (óramutató járásával ellentétes irányban) akadályozva van, nem képes záródni, azaz a fém lemez egyik szélén valamilyen normál eloszlás szerint negatív, a másikon pozitív töltések halmozódnak föl, egészen addig, amíg az elektrosztatikus hatás nem lesz elegendő nagy ahhoz, hogy vízszintes irányban (a lemez alján) elinduljon egy ideiglenes áramlás, melynek mágneses tere arra az időpontra merőleges lesz az eredeti mágneses erőtérre, azaz ilyenkor (szerintem) a lemez egy kissé megrezzen.
A TDK munkát elkezdtük, sajnos utóbbiakban nem nagyon beszéltem neked erről, de ha lesz bármilyen eredmény, értesíteni foglak. Az első segítségeket köszönöm, de ha továbbiaknak sem akarsz kimaradni a buliból, akkor mondom, hogy valószínűleg újabb és újabb kutatások fognak erőre kapni, hogy miért, azt most itt nem részletezem.
A test súlya 20N. A lejtő 60 fokos. a súrlódási együttható 0,2.
A súly lejtő irányú komponense: F_l = 20*sin60 = 17,32N
A súly lejtőre merőleges komponense (ettől függ a súrlódási erő): F_m = 20 * cos60 = 10N
A súrlódási erő maximális abszolut értéke: 10N * 0,2 = 2N
-2N <= F_s <= 2N
Vagyis a tömeget 17,32N erő próbálja lecsúsztatni a lejtőn, ebből lejön a súrlódás maximuma, a 2N. Vagyis ha 17,32N-2N=15,32N erőt alkalmazol lejtővel párhuzamosan felfelé, akkor éppen nem csúszik le. De ezt az erőt növelheted, egészen addig, amíg meg nem csúszik felfelé. A felfelé megcsúszás határa: F = 17,32N + 2N = 19,32N
Vagyis a test a következő lejtővel párhuzamos felfelé irányuló erő tartományban nem csúszik meg:
"A már kiszámolt minimális és az előző szerinti maximális erő közötti tartomány" A maximális erő 15.2 szerintem, de a minimális erő az melyik?Hol volt kiszámolva?Bocsi, ha értetlennek tűnök. Ha valaki leírná a minimális erő hogy jön ki azt megköszönném. :-)
Növelheted egészen addig a lejtő irányú erőt, amíg meg nem indul a test fölfelé. A már kiszámolt minimális és az előző szerinti maximális erő közötti tartomány az, amikor a test nem csúszik meg.
Én úgy gondoltam, hogy F=mg*szin60fok=17.2N Ebből lejön a mű*mg ami 2N, ez összesen 15.2N A gond nem itt kezdődik hanem ott, hogy mikor a tanárom ezt csinálta ami nekem is kijött, utána azt mondta, hogy a tapadási súrlódási erő miatt, ami kisebb vagy egyenlő,mint 2N és ez egy egyenlőtlenség és a végén azt mondta, ez a 15.2N az intervallum egy határa, meg kell adnunk egy másik számot is, és a kettő közötti rész lesz a megoldás, mint intervallum.Remélem érted mire gondolok, nos, a lényeg, hogy én itt akadtam el...
A lejtő hajlásszöge alfa=60 fok. A test súlya G=mg=20N,függőlegesen lefelé mutat. A test súlyának a lejtő felszínénel párhuzamos irányú koponense
Fl=G/sin(alfa)=mg/sin(alfa)=2*20/gyök3 N=40/gyök3 N=23,093 N
A testre ható súrlódási erő a lejtőre merőleges tapadási erő szorozva a súrlódási együtthatóval. A tapadási erő: Ft=G/cos(alfa)=mg/cos(alfa)=20/2 N=10N
A súrlódási erő: Fs=mü Ft=0,2 10N=2N
A testre ható eredő erő: Fe=Fl-Fs=23,093 N-2N=21,093N. Ezt az erőt kell kiegyensúlyozni,hogy a test állva maradjon a lejtőn.
Hogy a test a lejtőn egyensúlyban legyen -21,093 N erőt kell kifejteni.
A 60fokos lejtőn 20N súlyú test van. Mekkora lejtőirányú erővel tartható egyensúlyban,ha a súrlódási együttható 0.2? Kérem ami leírja az írja le részletesen miért éppen az van ami,mert a tanárnak így kell majd megmutatni. Eredménynek intervallum jön ki megítélésem szerint.
Gondolom a Föld felszínén levő ásványok bomláshője azért olyan pici,mert nagyon régóta szilárdak,és emiatt eleve nagyon lecsökkent a radioaktív izotópok bomláshője. Illetve az a kevés radioaktív izotóp bomláshője rögtön le is sugározódhat a környezetbe. De a Föld belsejében folyamatos az anyagáramlás és így a Föld adott szegletében a radioaktív izotópok koncentrációja mindig egy átlagos értéken maradhat,mert folyamatos lehet a radioaktív izotóp utánpótlás.
A globális felmelegedéshez szerintem sincs köze az atomenergiához. Egyedül a folyókat melegítik az atomreaktorok hűtővízével,ami felborítja a természet eredeti egyensúlyát. Nem csak a természetvédelem miatt fontos probléma ez,hanem hosszú időintervallumra nézve ez nem elhanyagolható energiamennyiségnek a kárbavétele. De ezen gondolom a jövőben lehet majd változtatni,ha megnő az energiafelhasználás hatásfokának növelése iránti igény.(A folyóba bejutó hűtővízből minden hőenergiát kifacsarnak,hogy akkora legyen a hőmérséklete,mint a Duna vízének.)
Az igaz, hogy pl. a Föld magja azért nem hűlt ki, mert radioaktív izotópok bomláshője fűti, de kis mennyiségekben csak jelentéktelenül emeli meg a környezet hőmérsékletét a radioaktív izotópok bomláshője. Ha nem így lenne, akkor pl. Csernobilban sokkal melegebbnek kéne lennie, mint távolabbi környezetének, vagy a német tengerpart is sokkal melegebb lenne, mint amilyen a fekvése alapján, mert a német tengerpart homokja uránban és tóriumban gazdag (ezért csíkos a homok), vagy az indiai Kerbelában, ahol monacitból áll a talaj, ami szintén gazdag uránban és tóriumban, szintén melegebbnek kéne lenni, mint India más tájain, de ilyen hőmérsékleti anomáliákat nem lehet tapasztalni. Következésképpen Cs-137 és Sr-90 izotópokkal sem lehet fűteni, és nagyon veszélyes is lenne!:)) NEM az atomenergia okozza a globális felmelegedést!:))
Meg az volna a kerdesem, hogy pl. ha az Angelica Archangelica-t meg lehet gyujtani akkor esetleg futeni is lehet vele? Cz vagy St izotoppal jobban eg esetleg? Mennyi az energiatartalma (csak, hogy legyen osszehasonlitasi alap a tuzifaval)?
Vagy a sajat kutammal tudok osszehasonlito mereseket vegezni. Megemerem "nyugalmi idoben" mikor nincs semmilyen reaktorbalesetre esely, csinalok egy egyszerubb statisztikat es felirom. Amikor a kerdeses atomkatasztrofa allapota fennall, csinalok mereseket es lesz osszahasonlitasi alapom, a bekeidobeli eredmenyekhez kepest latom, hogy van jelentos valtozas vagy nincs.
