A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A két töltést ki lehet fejezni az alapegysegekkel, a másodperccel, kilogrammal és méterrel! De mivel az érö két töltes szorzata, gyökvonas is fellép a tóltések mértek egységeiben!
Ez is már 17 éve tisztázva van, a sztatikus érö egyenlettel. A g-töltéseknek ugyann az a mérték egysége mint az elektromos töltéseknek, csak 10+21 nagyságrend különbség van közöttük!
Az i és j két elemi részecskét, e, p P E, jelöl meg, amik az mi, mj az elemi tömegeket, me, mP, hordozzák. Mi ezek közótt tekintjük a gravitációs hatást, amit a két gravitációs töltés, két elöjellel ellátva, okoz.
A minusz elöjel a hatás elött, azt jelenti, hogy az azonos elöjelü g-töltések vonzzák egymást és az ellenkezö elöjelü g-töltések taszitják egymàst. Ez azt jelenti pl., hogy két proton vonzza egymàst gravitációsan és a proton, pozitron elemi gravitációs töltése, egy konvenció szerint, pozitiv az elektron, elton g-töltése elöjele meg negativ.
De az elemi részecskének elektromos töltése is van, ami azt okozza, hogy két részecske rendszereknél csak azokat kell tekinteni amelyikeknél az elektromos töltés ellenkezö elöjelü, mert csak ezek kötik egymàst.
Jól gondolom ? : "A" tömegszám, vagyis a protonok db száma . mg súlyos tömeg ez a gravitációs töltésed . mP összes proton tömege, me összes elektron tömege .
„Ebböl nyilván az kõvetkezik, hogy az atomok is háromféle elemi részecskékböl állnak!”
Az LHC ütköztetőben detektált „részecskék” a detektorokhoz érkezve, olyan jeleket adnak, amiket a számítógépek fésülnek értelmezhetővé, vagy konkrétan a részecskékre vannak kalibrálva a detektorok? Például úgy, hogy négy elektront, két pozitront, három protont észlelnek az ütközésből keletkezett energia alapján?
Az atommagokban nem létezönek kvarkok, gluonok, partonok meg anyjakinyják, csak protonok, elektronok és pozitronok és ezt kisérlezekke iigazolni is lehet!
