" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Gyakran az az érzésem, hogy az ország más részeiből valók, vagy ugratnak ezekkel a "a mi 1-2-3... héttel le vagyunk maradva" típusú hozzászólásokkal, vagy egyszerűen a saját kis kertjükön kívül nem szemlélődnek úgy, mint ahogy mi a környéken tesszük. Nehezen tudom például elképzelni, hogy másfelé ne érjen még legalább a korai cseresznye, miután itt már mondhatni, hogy szezon van. Nem csupán a legkorábbiak, de az azt követő fajták is piroslanak, fekvéstől függetlenül, a falusi házak udvarán is.
Köszönöm előre is, majd ősszel jelentkezem. Megírom akkor az elérhetőségemet, és azt hogy miből tudnék cserenövényt vagy oltóvesszőt adni, továbbá lesz pár fölösleges oltványom is. (Hátha mégis megtetszik valami.) Ha mégsem kérsz majd semmit cserébe, akkor a szállítási költséget és a növény árát természetesen fizetem.
Egyem meg a drága kis pofáját ! Róla is tehettél volna képet. :)
De hogy jött ilyen ötlete, hogy megrágjon egy bogyót?
Egyébként mikor megkaptam a kis bokrokat, annyira boldog voltam velük és naponta nézegettem, hogy fiam ezt látva, meglepett még kettő duet-tel. Ma hozták. Meg sem mertem neki mondani mit gondoltam kóstolásnál, most már nincs mese, meg kell szeretnem. Sőt, ami ágat letörtek szállítás közben, azt is ledugtam, hátha megered.
A fügét nem adtam fel, csak már nincs az első helyen. Az idén nem takartam a kintieket. Hááát meg is lett a hatás, a fekvő most kezd bibolyázni, a fóliaházban takaratlanul, beásatlanul teleltek szintén. A legjobban a fűtetlen házban teleltek vannak. Ezek majdnem olyanok, mint a Ninovarga domboldalán.
A fólia takarás az edényeseknél nagyon jó ötlet. Nagyon sokat tud hűlni a nedves föld a párolgási hő miatt.
Csak két dézsást furkáltam, de soha sem késő.
Azért van egy két sikernövény. Számomra ilyen a jujuba, a minikivi és még van egy két esély a következőkben.
A másik siker a dinnyék ( a tökbe oltott különösen), a sütőtök. Itt is lehet kutakodni, bosszankodni.
Akkor lehet az lessz csak jobb lett vólna olyat venni amiből biztos tudom milyen lessz,mert már jártam úgy nem 1-2 dologgal amiből nem az lett mint aminek adták. :(
Több elemzést is olvastam a riolittufáról és mindegyikben kiemelik a fenológiára gyakorolt hatását, miszerint képes egy héttel, 10 nappal(!) előbbre hozni a koraiságot. Ezt tapasztalták ott, ahol csupán adalékként alkalmazták az eredeti (nem javított) talajú kontrollparcellák összevetésében. Elképzelhető, mit jelenthet a "tömény" riolittufa ott, ahol szinte kizárólagosan ez alkotja a talajt. Ha ennyire előrehaladottnak találjátok a mi itteni vegetációnkat a köztudottan hideg agyagon, akkor el sem merem képzelni, mi történne, ha nekünk itt riolittufa talajunk lenne.
Egy részlet az egyik cikkből:
A várható előnyök
Az őrlemény javítja a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait, biztosítja a makro-, mikro- és nyomelem szükségletét (nincs szükség műtrágyára, csak a 4-5 évenkénti szerves trágya pótlásra, a riolittufa tartamhatása 8-10 év). A talajok művelése tavasszal korábban kezdhető, a kötött talajok szerkezete könnyebbé válik, így energia megtakarítással is számolhatunk. Növeli a növények gyökérfejlődését, a betegségekkel szembeni ellenálló képességét, a tápanyag-hatékonyságot, a termés hozamát, minőségét. A gyümölcs-, szőlőtermesztésben növeli a koraiságot(!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!), a termés cukortartalmát, íz- és zamatanyagát és eltarthatóságát.
Szereti minden, én is így vettem észre, de sajnos nem sietik el így sem a kihajtást. Persze a legtöbb gyenge kis nyavaja. Ami erős az már kihajtott! Rakok majd fel képet, egy kis összehasonlítással, melyik kertészettől mit kaptam, tanulságos.
Kedves ninovarga! Mivel a megfigyelést te magad is fontos erénynek emeled ki, ezért biztosan nem kerülte el figyelmed, hogy felétek a vegetáció pillanatnyi állapota megelőzi az átlagos hazait. A fás pünkösdi topicban ezt meg is jegyezted, évente te töltöd fel az első képeket. Mellesleg nálunk a múlt hét végén nyíltak ki az első bokrok, és van, ami jövő héten fog csak szirmot bontani. A cseresznye pedig sehol nem érik felénk még. Kb. 3 héttel jártok előttünk. Nálunk kuriózum lenne a korai cseresznye érés már most, a falvakban még sehol nem látni színesedő cseresznyét. Mindenesetre akkor lehetne megállapítani tényszerűen az eltérést, ha ugyanabból a fajtából lenne felénk is, mint nálatok. Ugyanolyan körülményeket produkálni nyilván nem lehetne, hiszen a domborzat, a szelek, a csapadék, a hőmérsékleti sajátosságok azaz a mikroklimatikus viszonyok különbözősége így is módosítana.
A vulkáni tufás talaj nem fejezi ki azt ami itt van. :) Bár én eddig azt hittem, h ez előnyt jelent, ezekszerint tévedtem volna? Világosíts fel kérlek! :)
A tavaly előtti október 4. fagynál különben itt is elfagytak a fagyérzékenyek levelei. Pár kilométerrel észak felé, közelebb(de még több kilométerre tőle) a Nagy-eged hegyhez pedig nem. :) Pedig abból az irányból érkeztek a hideg légtömegek, illetve nem is sokkal magasabban fekvő helyek. Igaz a mi dombunk tetején lévő szelídgesztenye sem fagyott el, úgyhogy csak valami köze lehet a magassághoz is! :)
Minden egyes Vele készített interjúban, szerényen, a természeti erőforrások, adottságok primátusát hangsúlyozta, mondván, hogy elég azokkal kellő alázattal, azokat hűen kiszolgálva viseltetni. Azt már csak a megfelelő intelligenciával rendelkezők érthették, hogy ehhez a filozófiához és annak magas fokú követéséhez olyan zsenialitás szükséges, mint amilyen az Övé volt.
Az Ő diadala több nagyságrenddel fölötte van azokénál (nem lebecsülve egyetlen riválist sem, csupán a helyzet sajátságából fakadóan), akik történelmi borvidékek minden négyzetcentiméterét évszázadok óta kihasználó dűlőkön borászkodnak és ennek megfelelően kiderült az idők során, hogy hol, miből és hogyan lehet a legtöbbet kihozni. Akiknek a sikerhez adva volt már mindaz az előzmény, ami eligazította őket mind a fajták, mind a termesztésmódok terén.
"Én úgy emlékszem,hogy János is a szülei területén kezdett először fügéket ültetni"
Valóban, a lovászi házunk udvarán. Az, dombi fekvésének köszönhetően, Csörnyeföldhöz hasonlóan igencsak megfelelő volt. Amikor viszont ilyen célra telket vásároltam, azt a megfelelő kritériumok szerint választottam ki.
Ha Bussay doktor nincs, senki nem bizonyította volna be, hogy innen meg lehet verni Tramint a traminivel, be lehet kerülni a világ legjobb 10 rizlingje közé, a Pannon bormustra minden éves rangsorában 2-3 borral is be lehet kerülni az első 20 közé a néhány hektáros ültetvénnyel (történelmi borvidékek több ezer hektárjával, több száz kiváló dűlőjével és évszázados hagyományával, tapasztalatával, szakértelmével versenyezve), különböző borversenyek aranyérmeinek tucatjait és különdíjait lehet megszerezni. De mindennek előfeltétele a tudatos helykiválasztás IS volt!
Én úgy emlékszem,hogy János is a szülei területén kezdett először fügéket ültetni.Jókor kell lenni,jó helyen.
Az életben,mint ahogy másban is a szerencse is kell.Egyébként azt gondolom,hogy a fügeevést is meg lehet unni.
Ahhoz tudom hasonlítani,hogy amikor usában voltam(azóta rühellem) a tengerparton dolgoztam,de két hét után meguntam és le se mentem a partra.Mindig az az érdekes, vonzó ami nehezen elérhető.Irigykedve nézem én is a mediterrán gyümölcsöket,de sík fekvésben is meg lehet nevelni azokat a gyümölcsöket,melyek finomak.Nekem pl: kivis pergoletta helyett csemegeszőlőm van a teraszra futtatva.
"Csak az első szem tűnik nagyon savanyúnak,ha többet eszel belőle már elviselhető."
Végül is most sem köptem ki, de annak ellenére hogy olvastam hogy savanykásra számítsak ne édesre, de azért finomra, mégis csalódtam. Nem elviselni szerettem volna, hanem élvezni az ízét.
Reménykedem, hátha ízletesebb lesz a többi. :)
Egyébként ha már lesz egy fél maroknyi belőle, biztos jól fogja ízesíteni a turmixokat, vagy díszíteni a vaníliakrémes süti tetejét. :)))
Annak idején azt írtad, hogy a füge mellett kipróbálod a kiwit és egyéb más déli gyümölcsöt, végül is mi volt oly sikeres még mint a füge, mely már a kezdetekkor bebizonyította neked, hogy már a dugványozás évében terem... Én szerintem nem kellene lemondani róla, látva a kiwi "sikerét". Hogy állnak a fügék a dézsákban? Végül megfurkáltad őket? Én idén is nejlonzacskóban tartottam őket május elsejéig. Ez nálam nagyon bevált, egyfajta melegháznak megfelelően üzemel, a gyökérzetet állandó melegben tartja és hamarabb beindul a nedvkeringés a növényekben, s mivel az ágak nem kapnak drasztikus meleget, mivel azok már nincsenek a zacskóban, a hidegfrontokat is jobban tűrik. A fügénél dézsában a gyökérzet védelme a lényeg és nem az ágaké. Ha a gyökérzet elfagy már nincs esély. Azért csak ne add fel a kiwivel, bár van pár növény, melyet én is száműztem, mivel beláttam a kezeim között nem élet nekik az élet, persze ebben az időjárás is nagy szerepet vállal és főleg a fekvés és az elhelyezés nagyon fajsúlyos. Egy kis kerten belül is nagy mértékben különböző időjárási/klimatikus helyzetek adódhatnak. Ezért van, hogy egy utcában az utca egyik oldalán megmarad a füge, a másikban nem. Persze a füge annyira nem kényes a talajra mint más növény, így hiába van megfelelő hely egy növénynek, ha a talaj nem megfelelő. Ezért örökké kísérletezünk! Biztatlak hát a kiwivel kapcsolatban, de a fügéket se hanyagold el épp az elért sikerek miatt.
