Félő, hogy Orbán megválasztja a leendő ellenfelét -"Százezer tudatos fideszes résztvevő az ellenzéki előválasztáson elég lehet ahhoz, hogy megváltoztassa akár kétmillió valódi ellenzéki szavazó akaratát!"
minden értelmes ember számára logikus, hogy a módosításokkal együtt lenne újra érvényes,
Ez nem így van, mivel a módosításokat nem előzte meg széles társadalmi konszenzus. Csak az eredeti, 1989-esnél volt ilyen állítólag. Tehát arra kell visszaállni.
"Az a kérdésem hozzád, hogy ha az alaptörvény semmisségét kimondják (amire szintén nincs jogszabály egyébként, tehát nincs korlátja annak, hogy ezt meg lehessen tenni), akkor szerinted mi van utána? "
(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához, továbbá az alkotmányerejű törvények megalkotásához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.”
Az alkotmánybírákról én egy sort se írtam. Sőt, megjegyeztem, hogy az alaptörvény semmisségének deklarálása rendben van jogi szempontból, de a többire vonatkozó elképzelést nem értem. És ez még most is így van. Tehát ugyanúgy, ahogy te, én is várom, hogy ezt konkretizálják, hogyan akarják csinálni.
Nem volt semmi probléma az Alkotmánnyal, azt folyamatában időnként kicsit pofozgatták (erre van és volt kétharmados felhatalmazás, ezért döntött pl. az 1995-ös parlament róla), de nem volt alkotmányozási kényszer soha, 2011. december hó 31-ig hatályban volt az Alkotmány.
Az a kérdésem hozzád, hogy ha az alaptörvény semmisségét kimondják (amire szintén nincs jogszabály egyébként, tehát nincs korlátja annak, hogy ezt meg lehessen tenni), akkor szerinted mi van utána?
vigyázz, wic nem vitatkozik, csak kötözködik. ikszikszel mondta be a 89-es alkotmányt. minden értelmes ember számára logikus, hogy a módosításokkal együtt lenne újra érvényes, csak ugye a közbeszédben úgy szerepelt, hogy 89-es elkotmány. ebbe kapaszkodik bele ez a szerencsétlen kacsatojás. rá kell hagyni, talán megunja egyszer.
Nem a parlament dönti el, hogy van-e alkotmányozási kényszer. Az ugyanis ott áll az Alkotmány preambulumában.
Amúgy tanulj már meg olvasni.:D Az alaptörvényt nem tehetik semmissé szimpla többséggel, az jogtiprás. Pláne az alkotmánybírák kirúgásával egybekötve. Miután az Alkotmány ideiglenes volt, és több formális hiba volt a létrehozásában, mint az Alaptörvényében, még arra se lehet hivatkozni, hogy annak nagyobb a legitimációja. Ezért nincs más út, ha valóban a jogállamiság a cél, hogy ha annyira nem tetszik az Alaptörvény, akkor legyen széles konszenzuson alapuló, népszavazással elfogadott új Alkotmány, ami a helyébe lép, és ezzel az Alaptörvény a hatályát veszti. Erről írtam.
Miért lépnénk ki az EU-ból? Azt népszavazáson döntöttük el.
Mert az 1989-es Alkotmány visszaállításával semmis lenne az a 2002-es alkotmánymódosítás, ami elrendelte a népszavazást az EU-hoz csatlakozásról. tehát maga a népszavazás is érvényét vesztené.
Ott van pár hozzászólással lentebb, belinkeltem az 1989-es Alkotmány módosításait.
Miért lépnénk ki az EU-ból? Azt népszavazáson döntöttük el.
A Fidesz alaptörvényében viszont még népszavazásra sem bocsátható az a kérdés, hogy kilépjünk-e az EU-ból, abban is egyszerűen a parlamenti kétharmad dönt.
Ezt azért nem árt, ha mindenki tudja. Orbán a szavazórobotjaival bármikor kiléptethet bennünket az EU-ból, a régi Alkotmány ezt népszavazásra bízta.
Tudom. Ezért sem tartom jogosultnak a parlamentet arra, hogy akár kétharmaddal alkotmányozhasson. A parlamenti kétharmad egyébként sem jelentett soha a társadalom körében kétharmados támogatottságot.
Ez igaz a mostani ellenzékre is: én nem javasolnám, hogy ők - ha esetleg kétharmadot kapnának - nekikezdjenek egy alkotmányozásnak, mert azt semmi sem különböztetné meg a Fidesz alkotmányától, azaz az önkényeskedéstől.
A Nemzeti Kerekasztal ülésein és munkabizottságaiban, ahogy leírtam. Abban az akkor lehetséges legszélesebb körű szervezeti részvétel volt, és mivel akkor még rengeteg szakszervezeti tag is volt, hogy csak ezt az egyet említsem, a SZOT is ott volt a Harmadik oldalon (többek között).
Mindez független attól, hogy utóbb ki szavaztak meg az Ogy-ben.
Nekem még hiányzik belőle az emberek közvetlen részvétele is, de ennél konszenzusosabb jogszabályalkotás se azelőtt, se azóta nem volt.
"maguk az alkotók is deklaráltan csak ideiglenesnek szánták"
Ehhez képest minden egyes, rendszerváltás utáni parlament úgy döntött, hogy nincs alkotmányozási kényszer. Tehát mégse volt az annyira ideiglenes, egészen Orbánig kihúzta.
"először ugorjatok neki az új Alkotmány kidolgozásának, széles társadalmi konszenzussal, aztán legyen róla népszavazás."
Én is ezt írom, nem baj? Minek veszekszel velem olyasmin, amivel egyetértek? Új akotmányt sem feles, sem kétharmados többséggel nem hozhat a parlament, ez volt a kiindulópontom.
A semmissé nyilvánítás nem új Alkotmány létrehozását jelenti. Az független ettől a véleményemtől. Nyilván nem kell egyáltalán új Alkotmánnyal még gondolatilag sem foglalkozni, ha az alaptörvény érvényes, nem gondolod? Akkor minek is bocsátkozna bele bárki is?
Ami a parasztvakító süketelést illeti, magad követed el. Hiszen én vagyok itt a legnagyobb híve annak, hogy minél nagyobb körben dolgozzák ki és fogadják el majd az új Alkotmányt.
Azt azonban senki sem mondta az ellenzék jelöltjei közül, hogy egyáltalán lehetne feles többséggel alkotmányozni, tehát megint képzelődsz. Erről soha szó sem volt.
