Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv.
által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a
kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz
kiskorú ne férhessen hozzá, használjon
szűrőprogramot!
Hiánypótló topiknak szánom, a megnevezni nem kívánt itteni komoly szellemi pezsgésű topik utáni űr betöltésének a kísérleteként. Itt lehetne kultúráráról, picit óvatosan politikáról, macskákról, jó interjúkról, szellemi érdekességekről és értékekről, nőkről beszélgetni, picit filozofálni is, vigalmira hangolt módon. Nem kívánom elvenni a részbeni jogelődtől a topikját, vagy annak utódlását -sőt őt is szívesen látnám itt-, de jelenleg egyszerűen nincs hová írnom ezekről, és hátha másnak is vannak ilyen érzései vagy érzetei. Komolyabb moderáció-elemzést, és főleg ezzel kapcsolatos csatározást nem szeretnék itt látni, a diliről jó lenne, ha nem mászkálnának át ide semmilyen figurák, és azokat is szívesen látom, akiket nem kedvelek, ők maradnak, ahol vannak, státuszbelileg, de mindenki azt ír ide a régi gárdából és az esetleges újak is, a szabályok keretei között, amit akar. Meglátjuk, mi lesz belőle, nekem már legalább 3 hete nincs hová írnom. Jó lenne, ha fennmaradna, és esetleg tényleges topikélet is lenne benne. Vitorlák felhúzva, meglátjuk fúj-e a szél és hogy melyik irányból.:)
Megnéznéd, kérlek, hogy visszakaphatjuk-e a Min gondolkodtál stb. topikot, vagy gyászoljuk el végleg? Ameddig én láttam, hogy mi volt benne, nem volt vészes, és már amúgy is lecsengőben volt. Előre is köszönöm!
Itt egy cuki csigás kép a kérés mellé, hogy mindenképp megakadjon rajta a szemed:
Arról már ne is beszéljünk, hogy van amit csak neten lehet venni. Épp a napokban vettem az eBay-n egy Leica Apo-Telyt objektívet. Már alig várom, hogy hozza a postás.
Hmmm... nem hiszem. Azon a listán, az Ismet...-esen talán 3 olyan ember szerepel, akinél az enyém is valóban mély gyász volt, s csak egyvalaki, akit a mai napig sírva gyászolok, de az utóbbi pár hét nem erről szólt. Egyszerűen elment az életünkből egy-egy hang, egy rezonátor.
Annyira utálok temetésre járni, hogy a sajátomon sem leszek ott, ám azért az elköszönésre kellett valami szertartás. Ez lett a rali foki mécses. Nem csupán a fórumos ismerősöktől, barátoktól, ellenfelektől, szerelemtől búcsúztam így, ugyanezt a rituálét jártam el kollégáimnál, cimboráimnál is. Igaz, azért nálam elég nagy a közös halmazban csücsülők száma. És ennek oka, bármennyire meglepő, de a sejthetővel ellentétes kronológiájú. Igen sok, 30-40-50(!) éves ismerettségem lett fórumos kapcsolattá is. Náluk lenne helye a kondoleálasnak, de most nem ilyen barátoktól köszöntem el.
