Talán még az is közrejátszhat, hogy a mechanikus hanggenerátornál az egy tengelyen forgó kerekek között fix, de véletlenszerű a fáziseltérés. Ezzel szemben az elektronikus hangkeltésnél nulla a fáziseltérés egy hang és egy oktávval feljebb megszólaló hang között. Mondjuk ez 91 független oszcillátorral elkerülhető lenne, de gondolom a gyártóknak ez túl drága megoldás, vagy stabilitási okból nem megvalósítható.
Egyetértek Zsolttal. Nekem az összes klónnal (legalábbis azoknál, amelyekkel eddig találkoztam) és szoftverrel az a legfőbb gondom, hogy hiába húzogatom a drawbar-okat, dinamikai különbség alig érzékelhető, csak a hangszín változik a felharmonikusok keverésének arányában. Ezzel szemben a mechanikus orgonánál az „egymásra rakódó rétegek” miatt jelentős hangerő és hangvastagság változás is történik. Ha egy klasszikus 888’-ról áttérek full-ra, akkor teltebben, vastagabban (és hangosabban) kell(ene) szólnia a hangszernek. Nekem ez a legfőbb hiányérzetem.
Kérdésem a műszaki ismeretekkel is rendlekező Hammond-kedvelőkhöz: mi lehet az oka a mechanikus Hammond különleges egyedi hangjának, szemben a legtöbb klónnal? A mechanikus hanggenerátor is szinuszjeleket állít elő (vagy mégsem?), és ezekből keveri ki minden egyes billentyű hangját a 9 húzóregiszter által meghatározott arányban. Azt hinné az ember, hogy mi sem egyszerűbb ugyanezt elektronikusan utánozni. Mégis, kitartott hangoknál is lényeges különbség van, nem csak a hang megszólaltatásakor (amikor a 9 kontaktus nem egyszerre záródik, de ezt is lehet elektronikusan szimulálni). Még leállított Leslie esetén is hallható a különbség. Gondolom, részben a csöves erősítő is szerepet játszik, de ez számomra nem elegendő magyarázat. Talán a klónok túl tökéletes, torzítás- és felharmonikus-mentes jelekből keverik ki a végső hangot? Gondolom, azok is mind eltérően működnek, ezért is nem szólnak egyformán. Most a sampler-es megoldásoktól tekintsünk el, mert azok nem keveréssel képezik a hangot.
Ez egyben ennek a szakasznak az újrakalibrálását is maga után vonja. Sajnálatosan a billentyűket fell kell emelni mert ezen hanxedők az első oldalon vannak.
És a többihez képest még ez szól is vhogy. Mármint a Rolandtól akkor ez a legtöbb ami kitelik. Persze ár/érték/funkció tekintetében nem túl rossz a VR09 azért.
Kicsit kezdtem örülni most az újonnan bejelentett FA06 kapcsán is (3 kiló körül Integra7 hangok, sequencer + sampler egyben!) aztán kiderült a cigányság: a sampler lehetőségei csak a pad gombokra terjednek ki... :((
A mikrostationöd múltkori vibrátó stb dolgairól akkor nem raksz ki vmi demót?
Amennyivel drágább a C2D, annyival jobb is a hangja.
Igazából digitális kétmanuálos orgonában ma szerintem a Hamichord a létező legjobb a lagújabb VB3 szoftverrel. Hasonló áron érhető el.
SK2 - C2D H'chd MC-3
Viszont nem értem. Digitális klón csak arra jó hogy ha szállítani kell, mert azt sokkal könnyebb. Ha csak otthonra kell, miért nem veszel igazit?
Azoknak ezerszer jobb a billentyűzete és még annál is SOKKAL jobb a hangja. Sőt, szerintem még megbízhatóbbak is :-)
Ráadásul egyből van hozzájuk pad, 25-ös sugaras basszpedálsor kompletten.
Egy egyszerűbb 2×5 oktávos E100 szinte ezen fenti klónok feléből is kijöhet. Az igazi végállomás, az A100-B3 meg alig drágábban mint a C2D teteje.
E100 - A100
Ha tanácstalan vagy, itt a fórumon találsz segítséget. Célszerű minden hangszert előbb személyesen meghallgatni, kipróbálni. Úgy könnyebb lesz egy jó döntést meghozni a saját tapasztalataid alapján.
Nálam az igazi (A100+142) meg a sampleres megfejtésem bármikor kipróbálható.
A C2D szerintem előfordul a Hitspace házatáján.
Az SK szériából is van 2-3 db Budapesten.
Hamichordból csak Székesfehérváron van az A102-ese mellett :-)
Egy Hammond klón megvásárlását fontolgatom, kizárólag otthoni (szobai) hobby felhasználásra. A kiszemelt „áldozatok” a Hammond SK2, és a Clavia Nord C2D. Sok külföldi oldalon szereplő tesztet, véleményt végég néztem, de teljesen tanácstalan vagyok. Szerintetek melyik a jobb, melyik éri meg jobban az árát (Hammond SK2: 719000 HUF, Nord C2D: 890000 HUF) ?
A Burn-ben lévő laci és drive a VB3-ból való. Nem rossz, de az én tapasztalatom az, hogy koncert körülmények között a drive kicsit flangeresen szól, ami mondjuk egy otthoni gyakorláskor nem igazán jön ki, de ha mondjuk a gitáros 100-as Marshallja mellett szól, akkor már észrevehető. A megoldást nekem is egy csöves előfok adta (Mic200).
Ez a Tube Amp féle előerősítő így hangra elég korrekt, de szerintem cseppet túl van bonyolítva. (Az is igaz, hogy jazz-től a prog rockig mindenkit ki akar szolgálni.)
A VB3 lacijába meg nem igazán lehet belekötni, kétségtelen hogy a neo megfejtései is nagyon jók, így itt már csak kinek-kinek az izlése (pénztárcája) szerinti a megfelelő.
Én is így gondolom, én M3-hoz és Xk1-hez használom. Annyit még megér a dolog, hogy egy tisztességesebb csövet rak bele az ember, mert akkor még jobb lesz a hangja. Akár régi Tungsram, akár JJ, a Bugerától ami benne van kategóriákkal jobb hangja lesz, bár a "digiket" még azzal is veri.