Irán az mióta létezik? Mi az az iráni népek? Hol? Kik?
Hagyjuk már a hülyeségeket. Iráni népek.... jah persze.
Az ötvösművészet mindig is a legmagasabb szintű volt mind a szkítáknál, mind a hunoknál, mind az avaroknál, mind a magyaroknál, nem kellettek oda szogdok se senki más.
Nem érdekelnek a hülyeségeid. A wikipédia állat baromságai meg pláne nem. Na pá! :D
""A fentiek alapján az ívelt pengéjű szablyák Kelet-Európában is viszonylag korán feltűntek, bár a jelenlegi datálásuk alapján azok a Kárpát-medencei daraboknál fél évszázaddal későbbiek. Egyelőre nem eldönthető, hogy ez a valós kronológiai sorrendiséget vagy inkább kutatási helyzetképet és nem megfelelően párhuzamosított időrendet jelez." [Csiky, 215]
És az általad is említett Komar cikk:
"...дальнейшие же события показали, что будущее клинкового оружия осталось за саблями. Появление этого типа вооружения на территории Восточной Европы связано именно с хазарами. В подкурганных погребениях второй пол. VII в. за единичными исключениями представлены лишь однолезвийные палаши длиной от 0,75 до 1 м вместе с рукоятью (рис.3, 1-3)."
A lenyeg: a VII. sz. második felének Kelet-Európa kurgánsíros temetkezéseiből ritka kivétellel csak palashok kerültek elő (teljes hossz: 0,75-1 m).
"A Kárpát-medencei közép avar kori ívelt pengéjűszablyák így kifejezetten korainak tekinthetők, közvetlen előzményeik nem foghatók meg Kelet-Európában, párhuzamaik velük egykorúaknak tekinthetők."
Plusz még 2018 írtám -- és idéztem Csikyt:
"A fentiek alapján az ívelt pengéjű szablyák Kelet-Európában is viszonylag korán feltűntek, bár a jelenlegi datálásuk alapján azok a Kárpát-medencei daraboknál fél évszázaddal későbbiek." [Csiky, 215] Pont ezt mondja egy ukrán régész is, Komar vonatkozó véleményét is idéztem.
A szokásos badarságon -- dogma, hazudsz, fasiszta-bolsevik retorika stb. -- túl, esetleg próbálkozhatnál valódi érvekkel. Pl. mutathatnál szogd szablyákat :-DDD
az onogur bevándorlás igazolt arra a 10 évre mindenképpen. már azt is letagadod, h legalább azok itt voltak? ugyanúgy jöhetett nép is, hiszen háború volt, kazár-onogur háború.
De akkor a nép is elment. Hiszen sem embertani, sem genetikai nyomuk nem maradt. No meg nyelvi se.
fegyverekről volt szó. tegezekről, íjakról és a mintákról rajtuk.
erre jöttél h fegyverkereskedők, amire mondtam, h max kések, kardok ÉS nem az avarok, hanem a germánok és bizánci zsoldosok. erre jöttél te csűrni csavarni és engem vádolsz vele. tartsd magad a tényekhez. az onogur bevándorlás igazolt arra a 10 évre mindenképpen. már azt is letagadod, h legalább azok itt voltak? ugyanúgy jöhetett nép is, hiszen háború volt, kazár-onogur háború.
amit kérdeztem arra persze nem válaszolsz. a "szogd ötvösök" bevándorlók voltak?
a másik érved, h genetikailag-antropológiailag kimutathatatlan.
azok az ukránok akik most a háború elől menekültek, azokról se lehet majd kimutatni h másfajta népesség, majd ezer év múlva.
Te is, aki gimnáziumot végeztél, összekevered a szart a fossal, hogy ne tették volna ezt sokszáz évvel ezelőtti szakik, akik egymás (félre)másolásaiból éltek?
A tudomány, persze, forráskritikával kezdve, sok mindent rendbe rakott már, még ha te ezt nem is tudod követni.
Megint előkerült a Conversio, amiről nagyjából 30 éve tudott, hogy hamisítvány az egész. De nem baj, hivatkozni attól még szabad rá, mint "hiteles forrásra" mondja a "szakma".......
Longobárd gének: végig jelen vannak a sírokban, a "hun korszaktól" az avaron át a mai magyarságig...de az azért germán....
Akkor miért nincs sehol nyoma se Németországban, a bajorok kivételével?
Oops.
Ennyit a tudományról meg a szakmáról.
És nehogy már csak a magyar kerüljön szóba:
Az Ausztriában 2005-ben talált egyértelműen euro-mongolid csontvázt tartalmazó sírt is simán besorolták gótnak. Túl gazdag volt a sírmelléklet, ezért nem lehetett hun.... szóval azokat se kell nagyon félteni.
érdekes, h a te tudományod nem vette figyelembe a germán népesség jelenlétét
Hogy a fenébe ne: gepidáznak meg longobárdoznak derekasan. A gepidák még a Conversióban is megvannak, és nyomokban megérték a magyar honfoglalást is -- akár az alföldi részeken. Lásd Bóna.
De kár a szófosásért: NINCS onogur ("magyar") beáramlás az avar korban.
. E tárgyak elterjedése a korábbiakhoz képest jelentősen északnyugat felé tolódott, és a Bécsi-medence és a Dévényi-kapu környéke nagy hangsúlyt kapott, ez utóbbi jelenség összefüggésben áll az avar régészeti kultúra nyugati irányú terjeszkedésével.
A késő avar kor folyamán a településterület további északnyugati irányú terjeszkedésével az Avar Kaganátus nyugati határa elérte az Fischa folyót így, e népesség közvetlen kapcsolatba került a bajor területek lakosságával. A nyugati kapcsolatok ezáltal ismét megélénkültek, amelynek következtében új nyugati eredetű fegyvertípusok tűntek fel nemcsak a vágófegyverek
Na látod, pl. ekkor kezdenek kiköltözni az avarok a KM-ből, hogy aztán a honfoglaló magyarok csak szerény nyomaikat találják itt. És azért jönnek befelé nyugati fegyverek is.
Ugyanilyen folyamatot keleti irányban nem mutat ki Csiky. Onogurok megint vesztettek.
Időszerű ötletek/innovációk a fejlődés (közel) azonos fokán élőknél (közel) egyidőben is megjelenhetnek, vagy a megoldásokat viszik-hozzák egyének/utazók/foglyok/kétművesek.
Ha a szakmabeliek semmi nagyívű következtetést ezen jelenségekből nem vontak le, neked sem fog sikerülni, elhiszed?
másrészt a bizánci fegyverek tulajdonosai valószínűleg bizánci zsoldosok
A sírokat először a Korinthost elfoglaló avaroknak tulajdonították,1358 majd felmerült a bolgár eredet lehetősége,1359 végül szlávnak tartották.1360 Újabban felmerült annak a lehetősége, hogy ezek a fegyveres sírok a bizánci szolgálatban álló szláv katonák (zsoldosok) temetkezései lennének.1361 E sírok etnikai besorolása a régészeti anyag alapján nem eldönthető, annyi mindenesetre bizonyos, hogy bár több rítuselemükben a bizánci temetkezési szokásokhoz illeszkednek, addig bizonyos mellékletadási szokások, mint a fegyver- és edénymelléklet ennek ellentmondanak.
a nyugati fegyvereket jellemzően nem avarok használták
és a késő avar korban is csak peremterületeken
A kora avar korban elsősorban a széles levél alakú pengéjű lándzsák (L.III.A/1), a keskeny levél alakú lándzsák (L.III.B/1), a középbordás levél alakú (Dorfmerking (L.III.D) lándzsák és a spathak (V.I.A/1.a) és kurzsaxok (V.IV.A/1.a) emelhetők ki a nyugati hatások közül. Ezek a fegyverek egyrészt a Dunántúl keleti felén élt germánokhoz köthetők, másrészt a továbbélő gepidák által lakott Tiszántúlon és Erdélyben találhatók meg. A korai időszakban a fegyverzetet ért hatások azokon a területeken összpontosultak, amelyek más leletek alapján is szoros kapcsolatban álltak a meroving világgal,1384 így ez esetekben nem egyszerűimportról vagy átvételről, hanem egy alapvetően meroving kultúrájú népesség által használt fegyverekről beszélhetünk.
Az avar településterület északnyugati kibővülésével szemben a közép avar kori közelharci fegyvereket ért a nyugati hatások intenzitása némileg visszaesett és a breitsaxokra (V.IV.C) korlátozódott. E tárgyak elterjedése a korábbiakhoz képest jelentősen északnyugat felé tolódott, és a Bécsi-medence és a Dévényi-kapu környéke nagy hangsúlyt kapott, ez utóbbi jelenség összefüggésben áll az avar régészeti kultúra nyugati irányú terjeszkedésével.
A későavar kor folyamán a településterület további északnyugati irányú terjeszkedésével az Avar Kaganátus nyugati határa elérte az Fischa folyót így, e népesség közvetlen kapcsolatba került a bajor területek lakosságával. A nyugati kapcsolatok ezáltal ismét megélénkültek, amelynek következtében új nyugati eredetű fegyvertípusok tűntek fel nemcsak a vágófegyverek, hanem a szúrófegyverek között is. Ezek közül a legjelentősebb az Egling- (L.III.C/3.e) és Pfullingen-típusú (L.III.C/2.e) lándzsák feltűnése
A fentiek alapján a szablya a 7. század végén és 8. század elején terjedt el a Kaukázus, a Kubán folyó, a Volga vidékén és Közép-Ázsiában, míg Belső-Ázsiába később, csak a 9. század folyamán jutott el. A Kárpát-medencei közép avar kori ívelt pengéjűszablyák így kifejezetten korainak tekinthetők, közvetlen előzményeik nem foghatók meg Kelet-Európában, párhuzamaik velük egykorúaknak tekinthetők.
a szogd ötvösök mikoriak? korai avar, közép avar? ők kik lennének, avarokkal jöttek vagy bevándorlók? netán vándorművészek?
a szogdok jelenléte az avar birodalomban ugye megintcsak felvet bizonyos dolgokat az avar és szogd szablyák megjelenési egyidejűségének vonatkozásában..
a mongolok által elhurcoltak nem érvényes az avarokra, vagy feltételez valaki avar keleti portyákat?
erősen kétlem, h a kereskedők fegyverekkel házaltak volna.
Aki fegyverrel kereskedik, az fegyverkereskedő.
Láthattad a példákból: avarokhoz jöttek a szélrózsa minden irányából. Nem drónnal pottyantották le a portékát.
Meg hát aztán a szomszédok sok mindent tanultak egymástól, itt egy passzus az előző forráshelyről:
"Valamivel jobb helyzetben vagyunk a kelet-európai steppevidék régészetével kapcsolatban, hiszen az intenzív kutatásoknak hála ezen a területen jóval nagyobb számban ismertek fegyverek, mint a közép- és belső-ázsiai területekről. A probléma itt is adott, bár általános szerelékükben hasonló vonások tűnnek fel, az egyes fegyverek részleteikben azért eltérnek a Kárpát-medenceitől, és nem meglepő módon az egymáshoz közeli területekről, vagy azonos földrajzi egységből származó egykorú fegyverek egymásra hasonlítanak a legjobban.1602"
Na szóval semmi rendkívüli dolog nincs és akkor sem volt az ideák és ötletek vándorlásában.
Csak éppen tömeges népi bevándorlásnak nyoma sincs, és amúgy sem volt ez előfeltétele a tudás áramlásának.
Így igazolja ezt a tudomány, szekundánsa a józan és.
Történelemtudományi Doktori Iskola Dr. Gergely Jenő e.t., Doktori Iskola vezetője Régészet Program, Dr. Szabó Miklós e.t., program vezetője A bizottság elnöke: Dr. Raczky Pál CSc. Opponensek: Dr. Szőke Béla Miklós CSc.; Dr. Garam Éva DSc. A bizottság tagjai: Dr. Rácz Zsófia PhD.; Dr. Kovács László DSc., Póttagok: Dr. Takács Miklós, Dr. Révész László Témavezető: Dr Vida Tivadar CSc, egyetemi docens
Budapest, 2009
"A Kárpát-medencében a saxok kutatása a nyugatinál kissé később kezdődött el. A saxok avar temetőkben való meglétére először Ján Eisner utalt a dévényújfalui temetővel kapcsolatban.833 Kiadatlan szakdolgozatában Kiss Attila is foglalkozott az avar kor saxaival, amelyek jelenlétét a karoling fegyverkereskedelem eredményének tulajdonította.834"
"Egyrészről van írott adatunk az Avar Birodalom felé irányuló bizánci fegyverkereskedelemről,1331 m"
"Az avarok és bizánciak közötti hatások nem voltak egyirányúak, hanem az avar fegyverzet és harcmodor is jelentősen hatott a bizáncira. Ezek az impulzusok elsősorban a bizánci lovasságot érték, de a fegyverzet és a harcmodor több más területére is kiterjedt. E kölcsönhatások története leginkább a Maurikios nevéhez kötött Stratégikon című munkából követhetjük nyomon.1338 Valószínű azonban, hogy nem csak az avar lovasság hatott a bizánci fejlődésére, hanem fordított folyamat is bekövetkezett, hiszen vannak adataink az avarok felé irányuló bizánci fegyverkereskedelemre is.1339"
"A késői időszakban a nyugati irányú fegyverkereskedelemről írott forrással is rendelkezünk. A Nagy Károly által 805-ben kiadott fegyverkereskedelmet tiltó capitulareval két Duna menti várost, Passaut és Regensburgot nevezte meg ellenőrző pontokként.1385 Ez alapján elsősorban a Duna tekinthető közvetítő közegnek, de a Zala megyei leletek alapján egy déli útvonallal is számolhatunk."
"László Gyula munkássága óta a közép-ázsiai szogd romvárosokból származó falfestmények is gyakran használt elemei az avar kor régészetének és fegyvertörténetének, elsősorban az egyes fegyverek viseleti módjára következtethetünk belőlük. Az ábrázolások ilyen irányú felhasználása mindig problémákat rejt magában, ez esetben is fennállnak ezek: a sematikus ábrázolás lehetősége, a nagy földrajzi távolságok és eltérő kulturális környezet. Mindettől függetlenül valóban szoros kapcsolatokat lehet felfedezni a korai avar kardok és e közép-ázsiai ábrázolások között, s emiatt inkább azon kell elgondolkodni, hogy ezek genetikus kapcsolatok eredményei, vagy a korszakban általános nemzetközi fegyvertípus megjelenítései.162
". A döntő szemléletbeli változást azonban annak az elméleti régészeti, szakirodalomban közkeletű megállapításnak a begyűrűzése hozta, hogy a tárgyi kultúrában megfigyelhető drasztikus váltás – mint a késő avar kori tárgyi kultúra létrejötte – belső folyamatokra visszavezethető esemény.221
Tessék jól megjegyezni végre, mielőtt megint eltévednél a világban.
