Félő, hogy Orbán megválasztja a leendő ellenfelét -"Százezer tudatos fideszes résztvevő az ellenzéki előválasztáson elég lehet ahhoz, hogy megváltoztassa akár kétmillió valódi ellenzéki szavazó akaratát!"
Hatályon kívül helyezni valamit a jövőre nézve is lehet. Nehogy már felmondd az I. évfolyamos jogi alapvetéseket :)
Igen, de ez nem a semmissé tétel, ami visszaható hatályú, és amiről te először beszéltél. Ez a hatálytalanítás, ami a hatálytalanítás időpontjától érvényesül.
Ez amolyan jogi kisiskolás érvelés és elvi síkon valóban érvényesül, így is kell a vizsgán felmondani, de ha minden esetben így lenne, akkor valóban komoly problémák keletkezhetnének belőle, pláne egy 10 éves alaptörvény esetében, erre van a hatályosság kimondása mint jogi lehetőség.
Ezzel szemben a megsemmisíthető rendelkezés érvényes és végrehajtható mindaddig, amíg kifejezett hatósági rendelkezés hatályon kívül nem helyezi. A hatályon kívül helyezés, ex nunc hat. A megsemmisíthető rendelkezés tehát önmagában nem érvénytelen
Igen, ez nem is vitatott és én sem vitattam. De az már a semmisséget kimondó határozattól függ, hogy hatályossá nyilvánítják-e arra az időre - a meglévő semmisség ellenére -, amíg az folyamatban volt.
Megint nem mondtál nekem ellent. Már megírtam többször, hogy az érvényesség és a hatályosság különböző dolgok.
Szamel Lajos az orvosolhatóság szempontjából két fő csoportot különböztet meg, így a semmis és az orvosolható aktusokét.
13 A semmis aktus két fajta lehet: keletkezésében érvénytelen, vagyis nem létező, illetőleg megsemmisített, vagyis érvénytelennek nyilvánított aktus
és:
Toldi Ferenc szerint a hibás rendelkezések két csoportra oszthatók.17 A semmis, vagyis jogilag érvénytelen, jogi hatás nélküli rendelkezések létezése csupán látszólagos, semmisségük bármikor kinyilvánítható. Tehát, nem önmagában nem létező a rendelkezés, hiszen létezik ugyan, viszont jogi hatást nem vált ki, érvénytelen. Szükség van a hatóság megsemmisítő rendelkezésére, amely szigorúan deklaratív, és visszaható, ex tunc hatállyal bír.
Nem. És ez általános bírói gyakorlat, amit leírok: ha valami semmis, akkor egy időre (általában az ítélethozatalig terjedő időre) hatályossá nyilvánítják, így a hozzá fűződő, időközben keletkezett jogok és kötelezettségek változatlanok maradnak.
Nem az alaptörvénytől függ egy törvény érvényességének kérdése. Ezek a törvények egymástól függetlenül érvényesek, avagy nem érvényesek (netán semmisek).
Akkor módosítom, az ennyire harmatgyengék kedvéért, mint te: az alaptörvény semmissége (ami egyébként ugyanaz, mint az érvénytelenség, csak szólok, az érvénytelenség egyik alakzata a semmisség) nem érinti a többi törvény semmisségét.
Pont.
Hogy honnan veszed az ellenkezőjét, az rejtély. Nagyon buta kitaláció.
Azon meg csak körbe tudlak röhögni, hogy az érvénytelenség és a semmisség között ekkora különbséget teszel.
Az érvénytelenségnek két alakzata van: a semmisség (amikor magától bekövetkezik az érvénytelenség) és a megtámadhatóság (amikor külön aktus kell ahhoz, hogy valamit érvénytelenné nyilvánítsanak). Mindkettő érvénytelenség.
