Félő, hogy Orbán megválasztja a leendő ellenfelét -"Százezer tudatos fideszes résztvevő az ellenzéki előválasztáson elég lehet ahhoz, hogy megváltoztassa akár kétmillió valódi ellenzéki szavazó akaratát!"
A lényeg, hogy ha semmisség esetén nem lehet az eredeti állapotot helyreállítani - és nem lehet -, akkor az addig eltelt időre nézve hatályosnak fogadják el az intézkedéseket.
Ezt hívják hatályon kívül helyezésnek.
De te semmissé tételről beszéltél, ami egy más fogalom.
De kösd csak nyugodtan az ebet a karóhoz, nagyon jól szórakozom rajtad!
:))
Azok a törvények tehát felessé válnak, mivel azt, hogy mi sarkalatos és mi nem, az alaptörvény mondja ki.
Ezzel szintén durván felrúgnák a jogrendszer alapját. a kétharmados és sarkalatos törvények nem véletlenül azok, amik.
De elmondtam párszor a topikban:
Megnézném az arcotokat, ha Orbán Dobrrev és az ellenzék ötletére hivatkozva megváltoztatna pár kétharmados törvényt egyszerű többséggel.
A szerződések kérdését Wic hozta ide, sőt, ő idézgette be a szerződéses jogviszonyokra vonatkozó szabályozást a semmisségről és egyebekről, én hozzá igazodtam.
A lényeg, hogy ha semmisség esetén nem lehet az eredeti állapotot helyreállítani - és nem lehet -, akkor az addig eltelt időre nézve hatályosnak fogadják el az intézkedéseket.
Ezért szó sincs arról, hogy az összes többi törvény is semmis lenne.
Arról viszont igen, hogy azok kétharmadosak-e. Ugyanis ez van az alaptörvényben. Azok a törvények tehát felessé válnak, mivel azt, hogy mi sarkalatos és mi nem, az alaptörvény mondja ki.
Amúgy látok rációt abban is, hogy az alaptörvényt megsemmisítik és nem lesz egy ideig alaptörvény, ez is csak elhatározás kérdése. De ekkor sem válnak semmissé a törvények.
Plusz visszamenőleg megvizsgálni, hogy az új legfelsőbb jogforrással nem ütköznek-e a régivel harmonizáló, annak a hatálya alatt hozott, ill. annak megfeleltetett törvények.
Na ez meg a másik lehetőség. ezzel csak az a baj, hogy ha kiderül: mind harmonizál az újjal is, akkor minek kellett a régit hatályon kívül helyezni? Mert ugye kígyószisz erről beszél, hogy az összes törvény megmaradhat, ha semmissé teszik a jelenlegi Alaptörvényt, és az 1989-es Alkotmány lép a helyére...
Itt nem egy szaros szerződésről van szó, hanem a legfelsőbb szintű jogforrásról, amit ha elveszel, oda kell tenned valamit a helyére. Plusz visszamenőleg megvizsgálni, hogy az új legfelsőbb jogforrással nem ütköznek-e a régivel harmonizáló, annak a hatálya alatt hozott, ill. annak megfeleltetett törvények. Vagy cseszni az egészre, és folytatni tovább mindenféle alaptörvény nélkül.:-) Ez esetben meg kell hozni azokat a törvényeket, amik az alaptörvény kiesésével szabályozatlanná vált területeket lefedik, lehetőleg sarkalatos jogszabályokkal. Különben előfordulhat, hogy négyévente más lesz az államformánk, hivatalos nyelvünk stb.:D
Az alaptörvény semmissége tehát csak akkor érinti az összes többi törvény érvényességét, ha azt külön nem nyilvánítják az eltelt 10 év alatt hatályossá. De ennek semmi akadálya, hiszen az eredeti állapot nem lenne helyreállítható, képtelenség lenne kimondani, hogy az egész államélet, ahogy volt, úgy volt semmis 10 éven keresztül, beleértve az összes létező bírói és hatósági határozatot is.
Ezt hatályon kívül helyezésnek hívják, és nem pedig semmissé tételnek.
A Ptk. kötelmi része szerint - javaslom a tanulmányozgatását - több lehetőség van akkor is, ha a szerződés semmisnek (érvénytelennek) bizonyul. Egyébként 5:81.§., ha Wicet érdekli esetleg.
Annak ellenére, hogy a semmis szerződésből eredően abból jogok és kötelezettségek nem származhatnak és a semmis szerződés a megkötésének időpontjától kezdve érvénytelen, a bíróság rendelkezhet úgy, hogy
- helyreállítják a felek az eredeti állapotot (mindenki mindent visszaad),
- ha az eredeti állapot nem állítható helyre, vagy az célszerűtlen (!), másként rendelkezhet a bíróság, akkor valamelyik fél tartozni fog a másiknak pénzben.
Tehát maga a Ptk is, amelyik a semmisségről alapból rendelkezik, is eltérően állapítja meg a semmisség lehetséges orvoslási módjait. A bírói gyakorlatról meg írtam, az általam is képviselt egyes perekben a bíróság a szerződés hatályát az ítélethozatalig terjedő időre mondta ki, és az elszámolási kötelezettség így a jövőre nézve állt be, merthogy az eredeti állapot helyreállítása lehetetlen volt, vagy az egyik fél számára súlyosan méltánytalan lett volna.
Az alaptörvény semmissége tehát csak akkor érinti az összes többi törvény érvényességét, ha azt külön nem nyilvánítják az eltelt 10 év alatt hatályossá. De ennek semmi akadálya, hiszen az eredeti állapot nem lenne helyreállítható, képtelenség lenne kimondani, hogy az egész államélet, ahogy volt, úgy volt semmis 10 éven keresztül, beleértve az összes létező bírói és hatósági határozatot is.
