nevetsegesek vagytok, hogy felnott 'fizikatudosokkent' gyerekes hasonlatokkal bizonygatjatok, a helyett, hogy kiszerkesztenetek vagy felirnatok az eroket.
forgonak tekintjuk a testet, ha annak minden pontja korivet ir le az objektumhoz kotott tengely korul.
ez a tengely a forgastengely.
kotottnek hivjuk azt a tengelyt, amihez kepest az objektum minden pontja allando tavolsagban van.
ezek utan rajzold mar fel a labda egy pontja altal megtett utat.
az altalad leirt tengely csak a kepzeletedben letezik. lehet hogy a 10-12 eves gyerekek elhiszik, de aki tisztaban van a fizikai fogalmakkal es ezt hiszi, ok komoly baj van a megertessel. es akkor meg nem is beszelve az energia egyensulyrol. ezt is felirhatod parameteresen es kiadja, hogy nincs forgas.
szuperfizikus légy oly kedves, és mondd meg, mit csinál a labdás gyerkőc a labdával, miközben megkerüli a középen álló gyereket, aki a labdának mindig ugyanazt az oldalát látja ? A labdás gyerkőc végig egy irányba helyezkedve marad - mondjuk észak felé.
"...ezert a hold mozgasat vagy keringonek vagy forgonak tekinthetjuk, de a kettot egyuttesen nem. ha forog, akkor nem kering, ha kering akkor nem forog."
Ez szerintem nem így van. Pl. a Föld kering is meg forog is, és a kettő független egymástól.
"egyebkent minden objektumhoz lehet talalni olyan nezopontot, ahonnan forgonak latszik."
Ezzel egyetértek. És olyan nézőpontot is lehet találni, ahonnan nézve a ténylegesed forgó sem látszik forogni. Szóval a látszat csal. A Föld esetében is van olyan nézőpont, ahonnan nem látszik forogni. Pl. geoszinkron műhold. A Föld mégis forog.
"a hold mozgasat vagy keringonek vagy forgonak tekinthetjuk, de a kettot egyuttesen nem. ha forog, akkor nem kering, ha kering akkor nem forog."
Te jól láthatóan nem ismered a kötött tengelyforgás fogalmát. De még pótolhatnád. Ám ha nem, akkor te is megmaradsz a saját külön bejáratú fogalmaid csapdájában, így soha senki nem fogja érteni, miről beszélsz.
"Ha forogna a Hold, akkor a Földhöz hasonló formájúnak kellene lennie."
Szuperfizikus, te ennyire nem tudsz számolni?
Az nem befolyásolja a gömbalak kétféle torzulásának egymáshoz képesti arányát, hogy a Hold saját tömegéből származó felszíni gravitációs ereje hatod része a Föld saját felszíni gravitációjának.
A Hold szögsebessége kb. 28-szok kisebb a Föld szögsebességénél, a centrifugális erő pedig a szögsebesség négyzetével arányos, így aztán egységnyi tömegre kb 750-szer kisebb centrifugális erő hat. Továbbá a centrifugális erő arányos a sugárral, a Hold sugara pedig kb. negyede a Föld sugarának, így az egyenlítőjén lévő egységnyi tömegpontjára majdnem 3000-szer kisebb centrifugális erő hat.
A Föld tömege kb. 80-szorosa a Hold tömegének, tehát a Hold egységnyi tömegére kb. 80-szor nagyobb a Föld vonzóereje, mint amekkorával a Hold vonzza a Föld egységnyi tömegét. Így végül a centrifugális torzítóerő és a gravitációs torzítóerő aránya a Holdon 240000-szer kisebb, mint a Földön. Nem csoda, hogy a Hold alakjában a gravitációs torzítás dominál, a Föld alakjában pedig a centrifugális.
azt en sem mondtam, hogy a hold nem forog, csak azt, hogy a hold nem tekintheto fizikailag forgo objektumnak.
azert kerdeztem ra a hold forgastengelyere, mert ott van a kutya elasva. a hold forgastengelye ott van, ahol a keringesi tengelye. ezert a hold mozgasat vagy keringonek vagy forgonak tekinthetjuk, de a kettot egyuttesen nem. ha forog, akkor nem kering, ha kering akkor nem forog. nagyon egyszeru, fel kell irni a nyomateki rendszert es az kiadja, hogy vagy egyik vagy masik.
egyebkent minden objektumhoz lehet talalni olyan nezopontot, ahonnan forgonak latszik.
azt, hogy fizikai ertelemben tenyleg forgo, vagyis nem csak ugy latszik, meressel lehet megallapitani. ha van olyan centrifugalis ero, ami nem a keringes valtozo iranyabol ered, akkor forog, ha nincs, akkor nem. mivel a hold eseteben a keringest es a forgast, mint erohatast egy idoben nem vehetjuk figyelembe, igy meres nelkul majdnem biztosra kijelentheto, hogy nincs ilyen erohatas.
a kerdes fontossaga abban rejlik, hogy ha forgo, mert ugy latjuk, es centrifugalis erot tudunk merni a keringes altal gerjesztett eron felul, akkor a relelm ervenyes. ha viszont allo es plusz centrifugalis ero nem merheto, akkor minden mozgas abszolut, igy a relelm nem ervenyes.
onmagaban az, hogy a hold palyaja centrifugalis ero nelkul pontosan szamithato jelenti azt, hogy nincs centrifugalis ero es igy mozgasa abszolut.
A valóság az, hogy a Holdon semekkora centrifugális erő sincsen.
Ha lenne, akkor kimutatható lenne, mert a gravitációs erő is csak hatod része a földinek.
De egy Faucault ingával is kimutatható lenne a forgás, ha létezne.
A Hold alakját pedig ma is jól ismerik. Nem geoid forma. Ha forogna a Hold, akkor a Földhöz hasonló formájúnak kellene lennie.
De nem olyan. Ez (is) jól mutatja, hogy a Hold nem forog a tengelye körül. Valójában nincs is forgástengelye a Holdnak, mert azt éppen a forgás jelölné ki, ami nincs.
"a tenyek viszont, azt mutatjak, hogy a holdon nincs szamottevo centrifugalis ero"
A tények (pl. a Föld lapultsága) valójában éppen azt mutatják, hogy a Föld forgásából származó centrifugális erő számottevően létezik. A Hold viszont csak kb. 28 naponta forog egyet, szemben a Föld napi 1 fordulatával, ezért rajta a centrifugális erő is sokkal kisebb.
Hogy ez mennyire "számottevő", az csak attól függ, hogy mennyire pontosan tudjuk mérni a Hold alakját, mennyire pontos számokat tudunk róla. Amit persze nem egyedül a centrifugális erő befolyásol, hanem például a Föld vonzóereje is, és ez az excentrikus gravitációs torzítóerő a Hold esetén nyilván sokkal nagyobb, mint a Föld esetén, egyszerűen azért, mert a Hold tömege sokkal kisebb, mint a Föld tömege. Jelenleg nem tudjuk annyira pontosan mérni a Hold alakját, hogy a sokkal kisebb centrifugális torzítást el tudjuk különíteni a sokkal nagyobb gravitációs torzítás okozta alakváltozástól.
Majd ha a Hold körül is lesz olyan sok műhold, mint a Föld körül, s lesznek a Holdon is olyan obszervatóriumok, amelyek ezek mozgását pontosan mérni tudják, akkor ebből ki tudjuk számítani a Hold alakját is hasonló pontossággal, mint ahogy ma kiszámoljuk a Föld alakját. Egész magas rendű szférikus harmonikusokig, ahogy a Földön tesszük.
Egy másik, megoldatlan probléma felmerült az üstökösöknél is, amelyet sehogyan sem tudnak megmagyarázni a csillagászok.
A mérések szerint, az üstökösök kómája és csóvája napközelben a legkisebb méretű. De a mai fizika szerint éppen ott kellene a legnagyobbnak lennie, mert a Nap közelsége miatt a melegítő hatás napközelben a legnagyobb, így ekkor kellene a legtöbb pornak és gáznak kiszabadulni az üstökösmagból.
De a mérések éppen az ellenkezőjét mutatják. Naptávolban a kóma mérete sokkal nagyobb, mint napközelben. Hogyan lehetséges ez?
Nos, ugyanaz az elmélet, amely szerint a Hold nem forog, megmagyarázza a kóma méretének változását is. A megoldáshoz a kulcsot a gravitációs mező adja.
Miért nem képesek megoldani ezeket a problémákat a csillagászok?
Nos, azért, mert a "modern" fizika szerint olyan, hogy a gravitációs mező nem is létezik. A modern fizikusoknak csak a téridő létezik, amelyet az égitestek ide-oda görbítgetnek. Ez pedig nem ad megoldást a problémákra.
Einstein, miután megvilágosodott, leírta, hogy valójában nincs téridő, csak a gravitációs mező.
De ezt keményen elhallgatják a mai relativisták. Így azután egyhelyben toporognak.
Azért, mert ezáltal megérthető, hogy a forgás abszolút mozgás, és az is kideríthető, hogy a forgásnak konkréten mi természet által kijelölt viszonyítási bázisa. Ezt több száz éve keresik, de nem találják.
Ha ez megvan, akkor a következő lépés a haladó mozgás. Vajon a haladó mozgás is abszolút mozgás?
Kiderül, hogy a haladó mozgás is abszolút, és ugyanaz a bázis.
Csakhogy ez alapjaiban kérdőjelezi meg a relativista fizikát.
Ezért rettegnek tőle.
Más.
Valami fontosat akartam kérdezni tőled a publikációval kapcsolatban, de kiment a fejemből.
volt fizikatanarom mondta, hogy nincs hulye kerdes csak hulye valasz.
latom erre az egyszeru kerdesre, hogy hol van a hold forgastengelye, sem tudtok valaszolni, csak terelni.
azert vicces, mert bigott relativistak bizonygatjak a hold forgasat egy abszolut rendszerbol nezve. ebbol latszik, hogy a relelmet is csak bebiflaztak es szukseg eseten felbofogik annak szavait, a nelkul, hogy ertenek. mert a relelm nem csak fenysebessegrol es idorol szol. ha ertenek, akkor egyertelmu lenne szamukra is, hogy nem attol lesz forgo egy objektum, hogy letezik olyan nezopont, amibol forgonak latszik, hanem attol, hogy a forgo mozgas erohatasai leteznek az objaktumnal. ezt pedig csak megfigyelessel/kiserlettel lehet megallapitani.
nem a konkluzio, hanem a magyarazat logikaja miatt baromsag a hold forgasanak bizonygatasa. a labdas pelda a fold vonatkozasi rendszereben teszi forgova a labdat, ez a hold eseteben a nap. viszont a kor kozeppontjahoz kepest, ami a holdnal a fold, a labda nem forgo. vagyis letezik legalabb ketto, a valosagban vegtelen, olyan nezopont, amibol a forgas lete vagy nem lete ellentetesen bizonyithato.
ha a holdat, a foldtol fuggetlenul, forgonak tekintjuk, akkor forgonak kell tekinteni a gellert hegyet vagy a siofoko gyorsvonatot is. ugyanis a hold mozgasa, eltekintve a keringestol, ami egy masik jol elkulonitheto mozgasforma, pontosan olyan, mint barmely allo objektum a foldon, ha pedig a keringeset is figyelembe vesszuk, akkor pedig olyan, mint barmely mozgo objektum a foldon.
a tenyek viszont, azt mutatjak, hogy a holdon nincs szamottevo centrifugalis ero, vagyis a hold, mint fizikai objektum, nem tekintheto forgonak.
