Konyha: gör. κουζίνα, albán kuzhinë, fr. cuisine, vulg. lat. cucina, sp. cocina, ógermán kukinǭ, ófelném. chuhhina, lengyel kuchnia, kuchenką, angol kitchen, orosz-bolgárкухня, szlovákkuchyne, horvátkuhinja, német Küche, stb.
Kunyhó: ennek van köze a konyhához; a szerb-horvát kuhinja már ‘kunyhó’ jelentésében került be egyes nyelvterületekre, a hangátvetés (kuhnyó⇨ kunyhó) itt is lezajlott.
Főz: Latin coquus, vulgar latincoco, cocere, ógermán kukōną, ófelnémet kochōn, kohhōn, holland koken, angol cook, német kochen, stb.
Kályha: görög kakabosz (‘tégely, serpenyő’), majd latin átvétellel középfelnémet kachle (‘kályhacserép’)
A magyar szóban hangátvetés, majd palatalizálódás következett be: kachle⇨kahla⇨kálha⇨ kályha; az eredeti ‘kályhacsempe’ jelentés kitágult, lett előbb cserépkályha, majd fűtőtest.
Kovács: ez a szláv kovati (‘kovácsol’) ige származéka, szerb-horvát, szlovén, szlovák kovač; bolgár ковач, cseh kovář, rokonságban áll akó, patkó szavaink szláv előzményével.
Kovász: bolgár, szerb-horvát, szlovén, szlovák kvas (‘élesztő, kovász’). A magyar szó délről, talán a bolgárból ered.
Ennél az az érdekes, hogy nem csupán a gyök egyezik, hanem maga a képzett szó is.
Ilyenkor felmerül a gyanú, hogy a kész szónak vagy közös az eredete (nem csak az ősgyöke) vagy közvetítő nyelv(ek) révén került át egyik nyelvből a másikba.
Kulcs: orosz ключ, szerb-horvát, szlovén ključ, szlovák kluč, ezek az ősszláv kljuka (‘kampó’) származékai. Rokona még a német Schlüssel (kulcs) és a Schluss (zárás, vég), latin clavem (kulcs), clausa (zárás), clausula (záradék), angol close (zár).
Semmilyen összefüggésben nincs a körrel, hajlattal, görbülettel, kaláccsal. A kjukának sincs a kolo-val a kezdőbetűn kívül.
KOHVASZT —ani. Balaton vidékén am. forró vízzel valamit leönt, pl. a marhapaczalt , hogy könynyebben meg lehessen tisztítani, vagy a vesszt, hogy hajlékonyabb legyen. V. ö. KOVÁSZT, KÖVESZT.
"KALÁCS (kal-ács) fn. tt. kalács-ot, harm. szr. ~a. Gyöke a hajlást, görbeséget jelentő kal. Persául: kolads, Beregszászi szerént am. a német Kuchen. Lebkuchen. Ugyanő szerinte khaldaeai nyelven khalut szintén "Kuchen.""
ném. Kuchen (fn): ófelnémetkuohho (9. sz.) phan(n)kuohho (8. sz.), középfelnémet kuoche, középalnémet kōke, középkori holland coeke, couke, holland koek, ószász kōkilīn, stb. Biztos németen kívüli eredet nem ismert. Forrása a kücheln (sütni) ige, ami a Küche (konyha) szóból ered. semmi köze semmilyen kal- gyökű hajláshoz vagy görbeséghez.
Perec: latin brachium (‘kar’) feltehető késői *brachitum (‘összefont karok’), középfelnémet Preze, (‘perec’) mai német Breze, Pretze átvétele. Lásd még brácsa.
Az első perecet készítő keresztény német mester valószínűleg nem a pogány Istenanyát akarta megformázni, hogy tettével kivívja az inkvizíció haragját. Művét sokkal inkább az összefont karokra hasonlító alakjáról nevezte el.
Ebbe bármit is beleképzelni a kaláccsal vagy a kolo- gyökkel kapcsolatban csupán az elkalandozó elme szüleménye.
Ez egy kérdés jelen időben, a mára vonatkoztatva. Természetesen ma már nem. De amikor az első kalácsok készültek, amikor nevet adtak nekik, akkor nem rögtön a cifrázással kezdték, hogy legyen belőle rögtön kerek és hosszúkás, fonatos, formába öntött, sima, kakaós, mazsolás, gyűmölcsös, fahéjas, vaníliás, csokidarabkás és a tetején mákkal szórt, stb. változat is. Az elsők még simán kerekek voltak és erről nevezték el, lásd a lenti szócikket, amit Ketni másolt be.
A kör, kerek, karika magyar eredetét viszont nem kérdőjeleztem meg.
Garden: lat. hortus gardinus, ófr. gardin, ném. Garten, ang. garden
Kert: A kerül, kerít igék ker- tövének származéka deverbális -t főnévképzővel vagy a -t képzős befejezett melléknévi igenév főnevesülésével, tehát tkp. ‘bekerített dolog’. Lásd még keret, kertel. Az alap tehát az ige.
Felmerül a kérdés, hogy a vándorló hunok, magyarok mobil jurtái körül hol lehettek elkerített fix kertek, ill. a letelepedett rómaiak kőházai mellett lehettek-e inkább ilyenek.
"a bálványnak nem elsődleges értelme a szobor, hanem a másodlagos. értelemátvitel. logikai alap dolog. mint a toll pl. elfogultságod megakadályoz a gondolkozásban."
Én ezt írtam a szláv balvan szóra:Az első jelentés mindenesetre az ‘oszlop’ volt. Nem értem, mire gondoltál.
"bánya : baňe .‘üreg, boltozat’ : lehetséges, de csak akkor hiteles, ha adatolod."
Azon gondolkodom, hogy az ősmagyaroknak hol lehettek kiterjedt bányaterületeik mondjuk Levédiában vagy egyáltalán a kelet-európai sztyeppe kellős közepén, ahonnan átadhatták a baňe szót a bányát még sohasem látott cseheknek, morváknak, szlovákoknak, stb.
Korona: A latin corona (‘koszorú, korona’) átvétele; forrása a görög koróné (‘ajtókarika, íjkarika’).
kirk, church, cirkva: gör. kyriake, kyriakon doma (az Úr háza), a szót átvették még a szláv nyelvek, részben germán közvetítéssel, ószláv criky, orosz cerkov. A finn kirkko és az észt kirrik skandináv átvételek.
Érdekelne még a hun egyház története...
Maradjunk tehát annyiban, hogy sem az ógörög, sem a latin nem vett át mai alakú magyar szavakat.
A kol vagy kolo- gyök és kör gyök rokonsága továbbra is kitaláció, a bemásolt szócikk sehol sem említi, még csak utalás sincs rá benne.
A kör, mint síkidom neve csak a 16-17. században jött vissza, amikor a tudományos nyelv a latinból szépen lassan elkezdett áttérni a nemzeti nyelvekbe. A kerek tárgyak alakjára vonatkozóan van régebbi kész szavunk is, a karika.
A szláv nad-ot én tévesztettem el, a jelentése valóban felett vagy fölött. Viszont nem folott.
A délalföldön megmaradt, hagyományos ö-zős és az északkeleti e-zős nyelvjárások közül a 18-19. sz-i nyelvújítók, élükön Kazinczyval az északkeleti nyelvjárást választották alapul, mint szebb hangzásút. Emiatt lett az e hang a leggyakoribb magánhangzó a mai magyarban, és sok ö hangból lett e hang a szavainkban.
A szláv nyelvekben nincs ö és ü hang, ezért nem tudnak ö-zős szavakat átvenni, az ö hangot mindig e-re (vagy je-re), az ü hangot pedig ju-ra változtatják. Itt nem betűk alakja számít, hanem a kiejtésük, tehát nem egyszerűen lemarad az ékezet, mert a kiejtett változat számít, nem a leírt. (Hasonló e-ö kapcsolat észlelhető pl. a francia nyelvben és francia hatásként az angolban is. De e->o átmenet nincs a szláv átvételekben.)
Tehát ha egy szláv nyelv átvesz egy ö hangot tartalmazó magyar, német, vagy akár török eredetű szót, a szláv változatban mindig e lesz helyette és sohasem o (pl. perkelt). Így, ha a kör szót át is veszi, abból ker- gyök lesz (ami szintén megtalálható a magyarban a kör- gyökhöz hasonló jelentéssel). Kor, kol, kolo viszont soha.
KALÁCS (kal-ács) fn. tt. kalács-ot, harm. szr. ~a. Gyöke a hajlást, görbeséget jelentő kal. Persául: kolads, Beregszászi szerént am. a német Kuchen. Lebkuchen. Ugyanő szerinte khaldaeai nyelven khalut szintén "Kuchen." A héberben khalláth (placenta) szót chalál (transfodit gyöktől származtatják. 1) Tulajd. gömbölyűre vagy görbére hajló, vagy hajtott test, pl. térd kalácsa, azaz forgó csontja; fejre való kalács, azok számára, akik fejeiken terhet visznek. Viasz kalács; ez utóbbiak neve máskép: tekercs. 2) Széles ért. a közönséges kenyérnél finomabb sütemény, tejjel, túróval, mákkal, gyümölcsízzel, aprószőlővel stb. készítve. Fehér kalács. Mákos, túrós kalács. Czukros, mézes kalács. Nem kell zabkenyér, hol készen vár a fehér kalács. Km.). Sokszor a zsíros táskából ugrik ki a szép kalács. (Km.). Adnak kalácsot, de nem tanácsot.. (Km.) 3) Szorosb ért. azon sütemények, melyeket gyürüsen, karikásan, pereczesen szoktak összehajtani, összefonni, kulcsolni. Fonott kalács. Kulcsos kalács. Kürtös kalács. Kalinkó kalács. 4) Tréfásan a kenyeret is mindennapi kalács-nak mondják, a holdat pedig Isten kalácsá-nak. 5) Szentelt kalács, a római katholikusoknál, melyet husvét napján a pap megszentel.
A perec és a "pereczesen" összehajtott kalács az istenszülő Istenanya jelképe. Nagyon ősi képlet.
A fonott kalács, maga a fonás jelentése: véghez visz valamit, azaz teremt értelmű.
A kör szerűsége pedig magának a teremtett világnak a megjelenítése a lehető legegyszerűbben.
A kal gyök tehát a kör gyök változata. Nagyon szorosan kapcsolódik az ősvallás fogalomköréhez.
Ősnyelvi, közös örökség a gyök. Mellékesen, a kicsinyítő képzője magyar. Nem lehet idegen szó, mert képzett alakban fordul elő máshol.
Néprajzi és vallási háttér nélkül a nyelvi vonatkozások általában érthetetlenek lesznek és eltorzult finnugrista agyszüleményekhez vezetnek.
Látod, hogy egy pillanatra sem tudsz elvonatkoztatni a mai magyar szavak mai jelentésétől és az időben visszafelé a mából vezeted le a múltat már sokadszorra.
A következő lényeges hiba, hogy eddig minden indoeurópai szóba urali/altáji eredetet magyaráztál bele, még nem volt kivétel.
Ennek a kettőnek a kombinációjából jött ki nálad az, hogy a honfoglalás előtt létező germán, szláv, latin, sőt ógörög szavakat is magyar eredetűnek tünteted fel, majd ha megemlítem, hogy nem lehet magyar, akkor legyen jász, vagy avar, vagy hun, vagy szarmata, vagy szkíta, vagy bármit ráfogsz, csak éppen indoeurópai szó nem lehet indoeurópai eredetű semmiképpen nálad. Ez a görcsös tagadás már lassan betegessé kezd válni.
Vagy az is lehet, hogy ez egy alternatív topic, ahol kötelező tagadni a "hivatalos" tudományt, csak én még nem vettem észre.
Ebben az esetben elnézést kérek és mielőtt a lapos Föld topicban kifejteném az Antarktiszon túli világ hivatalosan tagadott, titkos alternatív leírását, ide is írnék néhány helyénvaló dolgot.
Az ősmagyarok és a hunok bejárták és meghódították az egész világot, amire legfőbb bizonyíték az általuk alapított városok nevei. A hivatalos tudomány természetesen mindent tagad, mert dicső múltunkat mindenképpen el akarják titkolni a világ elől, főleg mielőlünk, de most lehullott a lepel. Néhány magyar/hun alapítású ismertebb város:
Babilon = Bábolna
Stockholm = Istókhalma
Venetia = Velence
Barcelona = Barcika
Adelaide = Edelény
és ne feledkezzünk meg Szanfran-Szikszóról sem.
Remélem érzed az analógiát a te példáiddal és most már mindenki nyugodtan fog aludni.
"Ami viszont egyértelmű. hogy ha valami minden szláv nyelvben megvan..."
1. nem egyértelmű. mert elterjedhetett. kétezer éve nem a mai számbeli viszonyok voltak, a szkiták uralták eurázsiát. 2. sokszor előfordult, h csak egy-két szláv nyelvben volt meg egy szó, de a hivatalos nyelvészet mégis szláv eredetúnek vette (ugyanilyen érvnélküli "magátólértetődéssel")
babona : bobona . ‘tévhit’ : lehetséges, de csak akkor hiteles, ha adatolod. bánya : baňe .‘üreg, boltozat’ : lehetséges, de csak akkor hiteles, ha adatolod.
mindkettőre tudok magyar eredetet is feltételezni: babona (< bab 'pap') bánya (< barlang barázda)
a bálványnak nem elsődleges értelme a szobor, hanem a másodlagos. értelemátvitel. logikai alap dolog. mint a toll pl. elfogultságod megakadályoz a gondolkozásban.
____________
a 'nad' jelentése fölött
kalács : kolač . kerek? minden kalács kerek? és ha a magyar kel fogalom az alapja, mivel kelt - tészta?
az R és L hangoknak sok nyelven sokszor van köze egymáshoz...
sőt
kerek karika korong : kolo kRuh. (okolo : körül, kruh : kör, okruh : körzet, okruhly : kerek)
tekercs : kotúč bukfenc : kotrmelec
kör - Szóelvonás... pfff b.meg... ezen látszik, h csak ismételed a hazugok hazugságait, ahelyett h gondolkoznál második hazugság : a kör ugyan létezett, de nem mértani értelemben... b.meg...
hun.krirk 'kör' : kirk church cirkva avar.hring 'kere-ng gyűrű' : ring korona : crown kert (közép-ázsia) : garden körte : gruška circus : gr. kirkos
specatit’ = megpecsétel; itt az s hang csak dísz : s|pecsat = pecsét.
Az s- betű nem csak dísz, ugyanaz a funkciója, mint magyar fordításában a meg- igekötőnek.
Ha tanultál volna oroszt (mint sok millióan Magyarországon), akkor tudnád, hogy a szláv igéknek két alakjuk van, egy folyamatos és egy befejezett. Az s-szel kezdődő változat itt a befejezett alakja az igének.
A pörkölt, gulyás, paprika, kocsi, kofa, stb. szavakat bármilyen alakban is találjuk meg más nyelvekben, azt a magyarból vették át közvetlenül vagy közvetítő nyelv útján.
A nad viszont egy szláv elöljárószó, magyarra fordítva -nál/-nél. Semmi köze a magyar nagy szóhoz, 'Leiter Jakab' stílusú botcsinálta fordítók gondolják csak annak.
Hasonlóképpen a pod jelentése alatt, pl. szlovák podloha = padló.
kalács - Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák kolač (‘kerek édes tészta’), ez a ‘kerek’ értelmű kolo származéka. Lásd még akol, kollár, kóló, kólya, kulimász.
kalyiba vagy kaliba - ógörög kalübé (‘hajlék, sátor’), illetve újgörög kaliva. Nagy területen elterjedt vándorszó, pl. szerb-horvát, szlovén, szlovák koliba, román colibă (‘kunyhó, pásztorszállás’).
kör - Szóelvonás a körül, körött, köré szavakból. Valójában a kör létezett önálló szóként (‘abroncs, gyűrű’ jelentéssel) az ősmagyar korban, hisz a fenti határozószóknak is alapszava; mai mértani értelmében viszont késői, 16-17. századi elvonásként jött létre. Emiatt a jóval korábban is használt szláv kolo-hoz és származékaihoz a jelentésén kívül semmi köze nincs.
kerék - A magyar kerek szóhasadással elkülönült, főnévi alakváltozata. Ez a funkciómegoszlás aránylag későn következett be. A kerek- szótő alanyeseti hangzónyúlása a szekeret ⇨ szekér tőtípus mintáját követi. Lásd még kerékpár. A jóval korábban is használt szláv kolo-hoz és származékaihoz a jelentésén kívül semmi köze nincs.
kémény - görög kaminosz (‘kemence’), népi latin caminus, ófelnémet kamin, szerb-horvát komin, szlovén komen, szlovák komín. A magyar szót a szlovénből vettük át, és hangrendi kiegyenlítődéssel, a magánhangzók nyúlásával, s végül a szóvég palatalizációjával alakult ki: komen ⇨ kemen ⇨ kémén ⇨ kémény.
kamra - ógörög kamara (‘boltozatos szoba’), latin camara, camera (‘bolthajtás, kamra’)
Átvételek kölcsönösen vannak. Én különösen örülök, ha egy idegen nyelv tanulásakor sok hasonlóságot találok, mert azzal már kevesebb különbséget kell megtanulni.
Ami viszont egyértelmű. hogy ha valami minden szláv nyelvben megvan Szentpétervártól Szkopjéig és Prágától Várnáig, annál ne erőltessük a magyar eredetet.
Nem kizárt viszont ritkábban használt magyar átvétel, amit a szótárak sokadik jelentésként megadhatnak, ilyenre a magyar nyelvben is sok példa van.
Viszont az -it' vagy -at' (ejtsd: -íty v. -áty) végződés a főnévi igenév jele az összes szláv nyelvben, magyar megfelelője a -ni.
Ezt összekeverni a magyar -ít igeképzővel súlyos tárgyi tévedésnek számít.
Az ezen alapuló összehasonlítások mind megbuktak, nincs kivétel.
Csak néhány példa:
pecsét - orosz печать (pecsaty), macedón печат (pecsat), szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák pečat (‘pecsét’); ezek talán ‘beleégetett’ jelentésűek, s így pecsenye, pest szavaink előzményeivel rokonok. A magyarban hangrendi kiegyenlítődés történt.
barázda - orosz борозда, lengyel bruzda, cseh brázda
a kukorékol tipikus hangutánzó szó nem erőltetném az eredetét
csónak - szlovén čoln, cseh člun
a puttony szót nem találtam, a szlovák fordítása: chrbtovej
a beszéd fordításai reč, речь, stb.
a cél (Ziel) eleve német eredetű szó, lehet ragozni többféle nyelven is, de a forrása akkor is német marad.
alamizsna - A görög eleémoszüné jelentése ‘könyörület’ (eleeó ‘megszán’), illetve ‘könyöradomány’ volt; a latinon (eleemosyna) keresztül több európai nyelvbe eljutott (francia aumône, angol alms, német Almosen). Nyelvünkbe vagy egy késői latin alimosina alak került be, vagy a görög szó valamelyik szláv származéka, pl. szlovén almozna vagy szlovák almuzna, ahol az lm mássalhangzó-torlódás járulékhanggal oldódott fel a magyarban. Lásd még elemózsia.
ár - lat. area Francia eredetű nemzetközi szó; a forradalmi mértékreform idején (lásd méter) vezették be, és nevét a latin area (‘terület, telek’) alapján alkották meg.
babona - északi szláv jövevény: bobona. Első értelme a ‘tévhit’ volt, ebből eredően ‘babonás hiten alapuló mesterkedés, varázsolás’.
bálvány - A balvan szóalak a legtöbb szláv nyelvben megvan ‘kőszál, gerenda, szobor, kőtömb’ s néha ‘bálványszobor’ jelentésben is. Talán közülük valamelyik adta át a magyarnak, de lehet, hogy a szláv nyelvekbe is ugyanonnan került, ahonnan a magyarba: egy közelebbről nem ismert ótörök nyelvből. Az első jelentés mindenesetre az ‘oszlop’ volt; a ‘hamis istenség szobra’ értelem onnan való, hogy a Biblia szerint a kánaáni népek kőrakások és dombtetőn álló magános fák képében tisztelték Baált s más, Jahvéval ellenséges isteneiket.
bánya - cseh baňe, egy ‘üreg, boltozat’ jelentésű szláv szóból. A bosnyák banja viszont fürdőt jelent.
babrál - szláv nyelvekben is megvan, hangfestő eredetű szó, valószínű rokonai a bíbelődik és a bibe. Hasonló hangzású és jelentésű szavak a szláv nyelvekben is vannak: szlovák babrať, cseh babrati se stb., de nincs szükség feltételezni, hogy a mi szavunkat tőlük kölcsönöztük. A babrál igéből elvont babra csak a babramunka (‘piszmogó, aprólékos, nehezen haladó munka’) összetételben fordul elő.
A listában viszont sok olyan szó is van, ami egyértelmű átvétel a másik irányban. Pl. a gomb, bocskor, beszéd (ebben az alakban), mulat, kiszasszony, stb. szavakat a magyar nyelvből vették át szomszédaink.
"Tegye inkább a kiválasztott szavak mellé a cseh, meg még valamelyik másik szláv megfelelőt is és úgy vizsgálja a szavakat. Rögtön kiderül az, hogy mi miből alakult ki."
Közben rájöttem, hogy a szótár része nagyon is hasznos.
Egy olyan, szlovákul tanuló magyar ember állította össze, aki azelőtt még nem találkozott szláv nyelvekkel és a szlovák szavakat próbálta memorizálni. A szótanulás bevett módja, hogy az új szónak az alakját vagy a jelentését hozzákapcsoljuk valamilyen meglévő ismerethez. Ebben sokat segít a magyar és a szlovák (ill. más szláv nyelvek) közötti sok átvétel. Ez a szótár tehát pontosan a szlovák szavak memorizálásához ad segítséget a magyarul tudó tanulóknak.
A készítője mindössze papírra vetette a memorizálást segítő hasonlóságokat, bár a hozzá kapcsolt magyarázatok azért korántsem tudományos értékűek, de a szótanuláshoz jelentősen hozzájárulnak. Ajánlom mindenkinek a figyelmébe, aki szlovákul akar tanulni, ill. más nyelvekhez is hasznos lehet ilyen, memorizálást segítő szótár összeállítása.
