III/III Reloaded...
Civil rendőrök követik a tüntetőket.
Lebuktak, mert felvette őket a célszemély.
Nem ugyenezt csinálta a kádárista rendőrség 89-ig, hogy poltikai okoból vegzáltak embereket?
Na ez az idő újra eljött.
Gyerekkoromtól, a szocializmus idején, megszoktam, hogy állandóan ügynökök, besúgók vettek körül. Egy vallási közösségben nőttem fel, ahol volt beépített jelentő is, meg gyakori volt a külső lehallgatás, állandó megfigyelés is.
28 éve vagyok a volt Szovjetunió utódállamait kutató egyesület elnöke, megszoktam, hogy itthon a magyar, odaki a helyi titkosszolgálat liheg a nyakamban. Nem foglalkoztam soha vele, tevékenységem nyilvános és nyílt!
Az elmúlt 3 évben, amióta közvetlenül sokat foglalkozom civil mozgalmakkal, politikával, tény, ami tény, megsokszorozódtak a besúgók a környezetemben. Volt, aki ügyesen, majdnem végérvényesen szétverte a CEKA mozgalmat, van, aki látszat akciókat szervez, hogy felmérjék a lakosság „forradalmi hangulatát”. A Prosti srácokban anno rólam írt lejárató cikk információi is a közvetlen környezetemből valók. Volt, aki, amikor látta, hogy „nem vagyok veszélyes”, látványosan összeveszett velem, csak ne kelljen többet hozzám járnia és jelentenie.
De minek kellett a Migration Aid tevékenységéről jelenteni?
Akit ma megvádoltak ezzel, na, őróla nem gondoltam volna soha. Azért még kiderítem az igazságot! Pedig a MA-ben minden nyilvános volt, a hétfői megbeszélések során rendszeresen ott állt a fülhallgatós kocsi a szomszéd utcában. Vagy biztos, ami biztos, szoros megfigyelést rendeltek el? Most már mindegy, teszek rá!
Tény, hogy az egész bevándorlás nemzetbiztonsági kockázatot hordoz, annak felügyeletével egyetértek. Szakszolgálati feladat. Nem politikai, normális országban!
De a magukat forradalmárnak beállító, valójában beépített bomlasztók tevékenységétől feláll a szőr a hátamon. Nyilvánosan Orbánt szidják, de valójában a NER legkeményebb jellemtelen kiszolgálói és védelmezői! És itt élnek közöttünk!
Minden autokráciában alapvető probléma, hogy hogyan lehet megtudni, mi történik a társadalom alacsonyabb szintjein. Hogyan lehet kormányozni egy országot, ahol a Föld minden ötödik embere él egy rohamosan növekvő és egyre komplexebbé váló gazdaságban és társadalomban, ha tilos a nyilvános vita és a civil aktivizmus, és nincsenek választói visszajelzések sem? Hogyan gyűjtenek elég információt a döntéshozatalhoz, ha a kormány nem vonja be a döntésbe polgárokat, és hogyan szerzi meg a közvélemény bizalmát anélkül, hogy minden ajtó elé rendőröket kelljen állítania?
Nem a demokratizálással akarja megérteni, mi folyik az 1,4 milliárd fős országban, hanem a minél hatékonyabb megfigyelések kombinációjával: intelligens algoritmusokkal és big datával monitorozzák az emberek életét minden pillanatban.
Bár Kína más részein messze nem akkora az elnyomás, mint Hszincsiangban, sok helyen így is komoly elégedetlenséget szított, hogy a kormány túlságosan beleássa magát az emberek magánéletébe. Egy internetes cég például kénytelen volt leállítani az online adását, amin térfigyelő kamerák felvételeit mutatták, akkora felháborodást keltett ez az internetezőkben. A kreditrendszer is sokszor nyilvános elégedetlenséget szít, nemrég abból lett botrány, hogy egy diákot nem vettek fel az egyetemre, mert az apja rajta volt egy hitelminősítői feketelistán, pedig a hivatalos szabályok szerint ez nem volt kizáró ok, de az új rendszert támogatni igyekvő intézmény dolgozói annyira meg akartak felelni a kormánynak, hogy az előírtnál is komolyabban vették a feketelistázást.
Orbán Viktor, az egykori ellenzéki, most Putyinnal parolázik, mert arra számít, a nyugati típusú liberális demokrácia bukásra van ítélve – írja Magyarországról szóló cikkében a The Wall Street Journal. Az amerikai lap szerint Magyarország már most túl közel van a Kremlhez: az orosz hírszerzők szabadon járkálnak az országban, az oroszokkal kötött gazdasági megállapodásokból pedig a magyar oligarchák jönnek ki jól. Az ország legalábbis biztos nem.
Földi-Kovács Andrea Földi László felesége, 10 évet dolgozott a HírTV-nél, majd a G-nap után lelkiismereti okokra hivatkozva távozott, előbb a közmédiába, majd az Echo TV-be ment. Korábban egy másik lehetséges műsorvezető, Hováth Károly neve is felmerült, őt szintén az Echo TV-ből igazolták volna át.
Nem volt éppen a magyar televíziózás csúcspontja az az időszak sem, amikor a kormány által megszállt, Nahlik Gábor vezette televízióban elkészítették a nagy visszhangot kiváltó dokumentumfilmet Demeter Béláról, a „meggymagosról”.
W. I.: Az egy nagyon hosszú történet. Itt most legyen elég annyi, hogy forgatás közben feltörték a tévé folyosóján álló szekrényt, amelyben a már felvett anyag volt. Én írásban rendőrségi feljelentést kértem Nahlik Gábor alelnöktől, hiába. Végül a kazettákat egy vagy két hét múltán legnagyobb döbbenetünkre visszalopták a helyére. Vagyis kétszer törték fel ugyanazt a szekrényt. Feltehetőleg valamilyen titkosszolgálati akció keretében nézték meg, hogy ebben a kényes ügyben mire jutottunk. Mindenesetre én még a lopás előtt a leforgatott anyagról egy teljes példányt Kecskemétnél, egy kukoricaföldön elásattam. Gondolom, azóta is ott van. A Kék fényes Szabó László, aki a Demeter elleni kampány kulcsembere volt, megpróbálta a film sugárzását perrel fenyegetőzve megakadályozni. Ez nem sikerült neki, de a filmet csak egyszer adták le a 2-es csatornán, miközben az 1-esen vele egyidőben kupadöntőt közvetítettek. Csoda, hogy így is akkora port kavart.
Tíz rendőrt gyanúsít csalással a Budapesti Nyomozó Ügyészség (BNYÜ) egy olyan ügyben, ami az egyik országos televíziós csatorna betelefonálós nyereményjátékát érinti
Az Információs Hivatal (IH), azaz a magyar hírszerzés nemrég leváltott vezetője, Pásztor István diplomáciai pályára lép és New Yorkban lesz főkonzul, értesültünk kormányzati és ellenzéki forrásokból egyaránt.
A főkonzuli pozíciót eddig betöltő Kumin Ferenc is marad az észak-amerikai kontinensen: Ottawában folytatja nagykövetként.
Egy kormányzati forrásunk visszaemlékezése szerint még Szijjártó miniszteri meghallgatása idején is úgy tűnt, Pásztor a helyén maradhat, ám információnk szerint végül nem csak neki, de meglepő módon két helyettesének is távoznia kellett.
Túl sokat tudhatnak, és könnyen zsarolhatnak ezentúl a nyomozók
A bűnügyekben vizsgálódó hatóságok a birtokukba kerülő adatokat zsarolási potenciálként használhatják a jövőben – mondta Kadlót Erzsébet ügyvéd, a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára. A volt bíró a július elsején életbe lépő új büntetőeljárási törvény, illetve az ORFK vezetőjének utasításai kapcsán beszélt erről a Klubrádióban. Arra is kitért, hogy a jogszabályi újítások után szerinte túl sok embert figyelhetnek meg a nyomozók, akár bírók, ügyészek és ügyvédek is a célkeresztjükbe kerülhetnek. Vannak még a jogállamiságra utaló jogszabályi, intézményi keretek Magyarországon, de egységesen nem lehet már jogállamról beszélni – mondta Kadlót Erzsébet, a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára. A jogi szakemberrel a Reggeli Gyorsban a július elsején életbe lépő új büntetőeljárási törvény részleteiről, a szinte bárkivel szemben bevethető megfigyelési, lehallgatási eszközök lehetséges alkalmazásáról, valamint az igazságszolgáltatási rendszerben az elmúlt hetekben tapasztalható belső feszültségekről beszélgetett Rózsa Péter műsorvezető.
Már a gyanú gyanúja esetén is
A július elején életbe lépett új büntetőeljárási szabályozás alapján a nyomozást két, elkülönülő szakaszra bontották: a konkrét vizsgálatra és az előzetes nyomozásra. Kadlót Erzsébet szerint a szétválasztással alapvetően nem lenne gond, de ilyen formában létrejött egy megelőző szakasz, amelyben már a gyanú gyanújának felmerülése esetén is lehet úgynevezett leplezett eszközöket, azaz a gyanúba keveredett személlyel szemben titkos megfigyelési, lehallgatási eszközöket alkalmazni.
A szakember szerint bár ezeket a módszereket világszerte bevetik az illetékes szervek, és vannak esetek, amikor a használatuk indokolt. a friss magyarországi jogi szabályozás túlzottan képlékeny kereteket biztosít a hatóságok számára. A jogász szerint korábban sokkal pontosabban meghatározták azokat a bűncselekményeket, amelyek esetén el lehetett rendelni a leplezett eszközök használatát.
A bírók is könnyen bűnös kapcsolatba kerülhetnek
Kadlót Erzsébet elmondása alapján a jelenlegi eljárási keretszabályozás alapján titkos megfigyelés akkor rendelhető el, ha a feltételezett bűncselekmény legalább öt éves szabadságvesztéssel büntethető. Az új szabályozás azonban több extrémnek tekinthető kivételt tartalmaz, ami jelentősen kitágítja a leplezett eszközök használatának lehetőségét. A volt bíró konkrét példát is említett: ha az eljárás alá vont személy ,,bűnös kapcsolatba kerül” egy másik személlyel, az már indok lehet a megfigyelésére. Ez azt jelenti, hogy e körbe akár egy bíró, egy ügyész vagy egy ügyvéd is belekerülhet, ha a tárgyaláson szóba áll az adott ügy gyanúsítottjával – tette hozzá.
A jogi szakember felidézte az Alkotmánybíróság egy 2017-es határozatát, ami a korábbi büntetőeljárási szabályozás egy hasonló kitételét semmisítette meg, mivel az megfoghatatlan volt, túl tág lehetőségeket biztosított volna a leplezett eszközök alkalmazásának engedélyezéséhez.
Azt is lehallgathatják, akiről szó sem volt előtte
Kadlót Erzsébet arra is kitért, hogy a július eleje óta hatályos büntetőeljárási törvény a leplezett eszközökkel szerzett információk felhasználhatóságában is új határokat jelöl ki. Értelmezése szerint ezen pontok egy része korrekt, hiszen pontos cselekményeket kell meghatározni, ami alapján a szerzett információkat fel lehet használni a megfigyelttel szemben. Azonban a szakember felhívta a figyelmet a szabályozás új pontjaira is: az új törvény lehetőséget teremt arra is, hogy a szerzett információk olyan személyekkel szemben is felhasználhatóvá válnak, akikre a megfigyelési engedély alapvetően nem vonatkozott.
A jogász példát is említett: amennyiben egy személy lehallgatott telefonbeszélgetéseiből egy, az eredetitől más ügyre vonatkozó információk derülnek ki a beszélgetőpartnerrel kapcsolatban, akkor a megfigyelés az utóbbi emberre is kiterjeszthetővé válnak.
A volt bíró szerint ennek lehetősége és szabályozása korábban szét volt darabolva – az egységesítését és egyértelműsítését jogászok már régóta szorgalmazták, de az új büntetőeljárási törvényből az új szabályozások ellenére mindez elmaradt.
Gumiszabály
A szakember kitért a lehallgatásokhoz szükséges engedélyek típusaira is: alapvetően az ügyben eljáró bíró, vagy az igazságügyi miniszter adhat engedélyt – utóbbinak viszont csak nemzetbiztonsági ügyekben van erre lehetősége.
Kadlót Erzsébet felhívta a figyelmet, hogy az új törvény alapján lehetőség van olyan engedélyt is kiadni, ami egyik kategóriába sem tartozik, ebben az esetben a jogi megfogalmazás alapján az ,,arra meghatalmazott szerv” élhet ezzel a joggal. Ez viszont olyan gumiszabály, ami tág teret ad a megfigyelésekhez, és nem is szükséges jogszabályi szinten meghatározni, elegendő rendeletben szabályozni a kereteit.
Zsarolásra is használhatják
A volt bíró kitért az országos rendőrfőkapitány által az elmúlt hetekben, a Magyar Közlönyben kiadott két utasítására is, melyek a megfigyelések alatt összegyűlt anyagok és információk kezeléséről, elemzéséről rendelkeznek. A két utasítás jogszabályi ellentmondást szül, mivel a július eleje óta hatályos törvény alapján a fel nem használt anyagokat meg kell semmisíteni, azonban az ORFK vezetőjének utasításai ezzel szemben arra utalnak, hogy a felgyülemlett anyagból a törlés helyett a jövőben egy nagyobb adatbázist építhetnek. Más, komoly aggodalmakat keltő pontjai is vannak a rendelkezéseknek a jogász szerint: a meglévő anyagokat az eljáráson kívül is lehetne vizsgálni a ,,tanulmányozott személyekre nézve”.
Kadlót Erzsébet szerint utóbbi utasításról jogszabályilag nem sokat tudni, de arra következtet, hogy az adott információkat arra lehet a jövőben használni, hogy a megfigyelt személyekre nyomást helyezzenek, hogy a hatóságokkal a jövőben bizonyos ügyekben együttműködjenek, bizonyos információkat átadjanak. A szakember ezt nagyon aggályosnak tartja, mivel a jelenlegi keretek között nincs érdemi kontroll a nyomozóhatóságok felett, és így a nyomozó szervek a birtokukban lévő adatokat zsarolási potenciálként használhatják.
Védhetetlenek szürke zónája
A szakember elmondása szerint a törvény alapján a leplezett eszközök alkalmazására a nyomozás során egy évre kaphatnak engedélyt az előzetes eljárásban – a gyűjtött információkat az engedélyben szereplő cselekmények kielemzését követően meg kellene semmisíteni, azonban nincs konkrét rendelkezés arra vonatkozóan, hogy magát a teljes körű törlést bármilyen szerv ellenőrizhetné.
Mindezekből Kadlót Erzsébet azt a következtetést vonta le, hogy a titkos eszközökkel megfigyeltek helyzete nehezen, vagy egyáltalán nem kezelhető és védhető, és az érintettek egy szürke zónában vannak. A jelenlegi szabályozás alapján nincs sem hivatali személy, sem intézmény, aki megállapíthatná, hogy az adott megfigyelés jogos volt-e vagy sem. Megítélése szerint a frissen hatályba lépett büntetőügyi eljárás számos pontja alkotmányellenes a jelenlegi formájában, de szerinte szinte biztosra vehető, hogy a jelenlegi kétharmados többség birtokában a kormány mindezeken változtatna.
Handó ilyet nem mondhatott volna
A beszélgetés során a volt bíró kitért a Handó Tünde vezette Országos Bírói Hivatal (OBH) és az őt, és az általa vezetett intézményt ellenőrizni hivatott Országos Bíró Tanács (OBT) konfliktusára. Kadlót Erzsébet szerint nehéz objektíven, higgadtan megközelíteni a kérdést, illetve reagálni Handó Tünde kijelentéseire, miszerint a bírói karban ,,hazaárulók” foglalnak helyet”. Szerinte ilyen kijelentéseket egy első számú bírói vezető egy demokráciában nem fogalmazhat meg.
A szakember felidézett néhány, a beszélgetés előtti konferencián elhangzott kijelentést: a meghívott előadók, köztük Fleck Zoltán jogszociológus szerint alkotmányos válság van a bírói karon belül, mivel az elmúlt időszakban Handó Tünde blokkolni próbálja az OBT munkáját, valamint a testület által megfogalmazott kritikákra, kifogásokra sem reagál érdemben. Kadlót Erzsébet szerint ez komoly működési zavarokat generálhat a következő időszakban, aminek valamilyen formában bizonyosan meglesznek az intézményi, vagy személyes következményei.
Tapasztalatlan szemléletváltók
Személyes információi szerint országosan és fővárosi szinten is nagy a fluktuáció a bírói karon belül, és tapasztalatai szerint ez sosem tesz jót egy szervezet működésének hosszútávon, mivel gyakran az idősebb, és így a tapasztaltabb kollégák hagyják ott a pályát. Kadlót Erzsébet annak az aggodalmának is hangot adott, hogy a tapasztaltabb munkatársak távozásával egy szemléletváltás is jöhet, és a bírósági rendszert elhagyók helyét a jelenlegi rendszert kiszolgáló, tapasztalatlanabb munkatársak foglalhatják el.
Mindezek ellenére a volt bíró úgy véli, hogy jelenleg is szép számmal vannak még azok, akik a karrierépítéssel szemben inkább a függetlenségük megőrzése mellett tartanak ki, azonban közülük is kevesen emelik fel hangjukat a jogállamisággal szemben hozott intézkedésekkel és megnyilvánulásokkal szemben, mivel tartanak a retorzióktól. A szakember megismételte: jól képzett, tapasztalt szakemberekről van szó, akik hajlandóak az utolsó percig kitartani a függetlenségük mellett, azonban kétséges, hogy meddig tartanak ki, és hogy mekkora hatással tudnak lenni az őket követő generációkra.
Dicséretes változások
Kadlót Erzsébet a beszélgetés végén a büntetőeljárási törvény egy új elemére is kitért, miszerint a nyomozás során egyezséget köthet a vádhatóság és a nyomozás érintettje. Ez az új elem a jogász szerint pozitív és előremutató változás. A részletekről elárulta: alapvetően az egyezség elindítását az ügyész kezdeményezheti, de lehetősége van a vádlottnak és védőjének is. Elmondása szerint a ,,deal” első lépése a vádlott részéről a bűncselekmény elkövetésének beismerése, majd további információkért cserébe engedményeket kaphat.
A jogalkotó emellett központi helyre teszi az okozott kár megtérülését, ami a jogász szerint szintén dicséretes, bár számos pontján tisztázatlan intézkedés. Nem tudni ugyanis pontosan, hogy az egyezség mennyi és milyen részletét, hogyan és meddig lehet megőrizni, mekkora hányadát lehet a későbbiekben felhasználni. További fontos részlet Kadlót Erzsébet szerint, hogy az új rendelkezések alapján kiteljesedik a védelemhez való jog, mivel a gyanúsítottat jelen levő ügyvéd hiányában nem hallgathatják ki.
Hun Sen kambodzsai miniszterelnök a héten azt mondta, hogy a kormány 6 percen belül meg tudja állapítani bármelyik Facebook-felhasználó tartózkodási helyét.
Hazai börtönökben még soha nem szöktettek meg rabot helikopterrel, de évente kétszer-háromszor is előfordul, hogy egy fogvatartott megpattan. A TEK folyóiratának legutóbbi számában a titkosszolgálat munkatársa részletezte a rizikókat, köztük a hazai börtönökben tapasztalható korrupciót is.
A titkosszolgálat munkatársa írt tanulmányt a magyar börtönállapotokról. Egy komoly külföldi bűnöző simán meg tudna szökni, virágzik a korrupció, a mobiltelefonokat a személyzet csempészi be a raboknak.
De nézzük meg még azt, ami a legnagyobb közfelháborodást váltotta ki, az úgynevezett előkészítő eljárást. Ez "egyfajta előzetes felderítés a nyomozás elrendelése előtt, de már a büntetőeljárás keretein belül a bűncselekmények gyanújának megállapítása vagy kizárása érdekében. Az előkészítő eljárás során lehet alkalmazni leplezett eszközt, rejtett figyelést, álvásárlást, fedett nyomozót. A bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés eddig ágazati jogszabályokban lévő szabályait a büntetőeljárási törvénybe integrálták. Büntetőeljárásban egy emberrel kapcsolatban legfeljebb 360 napig folyhat bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés." Annyian és annyi mindent írtak már erről, hogy nekem felesleges ismételgetni. Lényege, amit tetszenek olvasni is, hogy mostantól bárki megfigyelhető, bármiféle előzetes (bűncselekmény gyanúját felvető) ok nélkül. Jó sokáig, állami pénzen és eszközökkel. És aki keres, az talál. Ha nem is büntetendőt, de bármi mást. Olyan ember nincs, akinek az életében ne lehetne legalább erkölcsi foltot találni. Vagy valami olyasmit, ami erkölcsi foltként aposztrofálható. Bármilyen gusztustalanságot. Olyat, ami sokak szemében gusztustalan. Mikor és mennyit maszturbált. Mikor és hogy szeretkezett a barátnőjével/barátjával. Mikor, hányszor és kivel csalta meg a feleségét/férjét. A szexualitás olyan adu-ász, mint a filmkészítésben a gyerek és állat. De bármi lehet, tényleg bármi: sok román bácsi vagy a Horváth Charlie (Kispál és a borz).
Ezt eddig nem tették hozzá a kritikusok, pedig ez (is) a lényege. A Fidesz gazdaságosan működik. Ha itt nincs, akkor van ott, ha sehol nincs, akkor úgy csavarjuk, hogy legyen. Ha pedig nem tudjuk csavarni, akkor jön a "kabátlopási ügybe" keverés. Legfeljebb utána apró betűs lábjegyzetben bocsánatot kérünk. Eddig legalábbis így volt, ezután már így se kell lennie, mert hiszen épp az volt az egész célja, hogy tisztázzuk, ártatlan-é az illető, vagy nem. El tudják képzelni, hány embert lehet ezzel tönkretenni? Nem kell saccolniuk: annyit, ahányan ebben az országban élnek.
A Fidesz alapítói és prominensei jogászok. Nem győzöm hangsúlyozni az elmúlt lassan tíz évben. Suszter, maradj a kaptafánál. És a szuszter marad. Érdekes megfigyelni, hogy jönnek vissza az ötvenes évek, persze más konkrét tartalommal. Bacsó Péter - ha még élne szegény - azonnal belekezdhetne a forgatásba. És természetesen, ha nem Andy Vajna volna a filmguru.
A TEK sajátossága abban áll, hogy a kifejezetten terrorelhárítási feladatinak ellátása érdekében nem az Rtv., hanem az Nbtv. alapján folytathat titkos információgyűjtést. Ilyen esetben a külső engedélyköteles eszközök alkalmazását a TEK számára nem bíróság, hanem nemzetbiztonsági szolgálatokhoz hasonlóan az igazságügyi miniszter engedélyezi. Ezt a szabályozási keretet számos kritika érte az elmúlt másfél évtizedben. A témában még az Emberi Jogok Európai Bírósága is hozott Magyarországot elmarasztaló ítéletet. Eszerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8 cikkét (magánélet védelme), hogy a TEK miniszteri engedéllyel is folytathat titkos információgyűjtést.
Ami a jogirodalomban megfogalmazott kritikákat illeti, sok tanulmányban visszaköszönő megállapítás, hogy a szabályozás indokolatlanul széttagolt, és túl sok szerv jogosult a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazására. Az egyik legvitatottabb problémakör a titkos információgyűjtés és a büntetőeljárás kapcsolata. Ahogy a fentiekből is kitűnik a titkos információgyűjtés korántsem pusztán a bűncselekmények elkövetőinek és bizonyítékainak felderítésére, felkutatására szolgál, a lehetséges célok messze túlmutatnak a büntetőeljáráson. Ez egyfelől alapjogi szempontból a magánszféra védelme tekintetében problémás. Ugyanis míg a büntetőeljárási célok viszonylag könnyen megragadhatóak, addig az ezen túlmutató célok esetében a titkos információgyűjtés alkalmazhatóságát meghatározó törvényi korlátok kimunkálása jóval nagyobb kihívást jelent. Másfelől a büntetőeljáráson kívüli titkos felderítés eredményeként beszerzett információk büntetőeljárásban való felhasználhatósága is számos kérdést vet fel. A jelenlegi szabályozással szemben mindkét szempontot tekintve súlyos kritikák fogalmazhatók meg.
„Mert az új bűnözési formák beépülnek azokba a szervekbe, amiknek pontosan az elhárítás lenne a feladatuk. Végül elvész a funkció. Integrálja, bekebelezi a legalitást imitáló bűnszervezet. Meg is fordítja a képletet. A legalitás látszata minden. A szervezett bűnözés naggyá lett, legális szervezetekben fejti ki tevékenységét.
A szervezett bűnözés ma több elit és azt kiszolgáló réteg határokat átívelő együttműködése. Védi magát, védik egymást. Édeskevés a beszervezés, szűrni kell az információkat és előlük is megvédeni. Óriási csapda a saját szervezetben az ember, a rendszer és az információk védelme.”
Vagyis az az igazi újdonság, hogy a bíró nemcsak engedélyezi a leplezett eszköz használatát, hanem a folyamatát is bármikor ellenőrizheti, arról felvilágosítást kérhet, beavatkozhat.
Orbán Viktor miniszterelnök felmentette az Információs Hivatal vezetőjét, Pásztor Istvánt a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztésére – jelent meg a Magyar Közlönyben.
A dandártábornokot, aki korábban a katonai elhárításnál dolgozott, 2012-ben nevezte ki Orbán. Lázár János, aki akkor államtitkári rangban vezette a Miniszterelnökséget, azt mondta, fontos szempont volt kiválasztásánál, hogy a rendszerváltás után kezdte elhárítói munkáját.
