Mai úticélunk a Soltszentimre közelében található Csonkatorony volt. A vasútállomásról a faluval ellentétes irányba kell elindulni egy aszfaltos úton, majd tábla mutatja a letérést balra. Ezután az út elég egyértelmű (90 fokos kanyarokkal jobbra-balra), néhol további táblák és a sárga jelzés is segít. Hamarosan már látszik a torony felső része. Az út hossza kb. 3,5 km (a vasúttól).
A templom építési idejéről több elképzelés van. Egyesek szerint Árpád-kori (12. sz. vége – 13. sz. eleje), más vélemény szerint gótikus (15. sz.), de néhány forrás szerint Szent Imre halálához köthető az építése. Az épület hajója 12,8 m hosszú, 6,3 m széles. Szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. Északi oldalán a hajó és a szentély falai kb. 2 méteres magasságban állnak, délen egy méter alatti a magasságuk. Bejárata a déli oldalon nyílt, tornya pedig a nyugati oldalon helyezkedik el (2,6x2,8 m alapterületű, 10,6 m magas), négyemeletes volt, ma ebből csak kettő maradt. (Mai lakói galambok.) Egy időben lapos bádogtető fedte, de vsz. szélvihar miatt ez megsemmisült – ma védtelen felülről. Építőanyaga téglával vegyes réti mészkő (ún. darázskő).
A képtáramban lapozgatok és ígyekszem kiválasztani az ideillő és még eddig nem említett ojjektumokat. Elöbb a Duna balpartja, majd a jobb fog következni.
Tegnap Zámolyon jártunk, két templomromot néztünk meg (korábban Jazzkedvelő is járt már itt és irt róluk).
Következzen néhány fénykép, először a zámolyi temetőben álló romról, több nézetből:
(Az utolsó képen látható, hogy a rom megtámasztására szolgáló téglafal is megszenvedte már az időjárás viszontagságait, hamarabb tönkremegy, mint a 800 éves dolomitkövek.)
Innen kb. 4 km-re állnak az egykori Kerekszenttamás falu templomának romjai (a Csákvár-Zámoly-Söréd-Gánt kereszteződés Söréd-Gánt negyedében). Most az útról is jól láthatóak a falmaradványok, nyáron talán kevésbé.
Amint -talán- látható, ez egy teljesen kerek alaprajzú rotunda volt, a falak 3-4 méter magasan állnak, vastagságuk 130 cm körül van.
Örülünk, hogy meglátogattad kis fórumunkat. Isten hozott! Amint látom, az északi, északkeleti területek a fő "vadászterületed". Köszönjük, hogy megosztottad a szép emlékeidet velünk és remélem, még sok élmény kapcsán "találkozunk".
Köszöntök mindenkit! Átolvastam az eddigieket, sok jó úticélt kijegyzeteltem magamnak. Megosztom veletek én is a témakörbe tartozó élményimet. Több évtizedes időkülönbség is van a képek között.
A köny kb. 6-7 ezer forint és tartalmaz egy interaktív CD mellékletet. A könyvben 322 objektum (templom, apátság, kolostor) került feldolgozásra, térgeometriai ábrákkal, geopreferált 18. századi térképekkel, google műholdas kivágatokkal, alaprajzokkal, rekonstrukciós rajzokkal.
Egy „hardcore” templomrom-barát feljegyzései az Úr 2012. esztendeje január havának utolsó napján Sikátorpusztáról
A mai szép időjárás arra serkentett, hogy végre felkeressem a Fóthoz közeli sikátorpusztai romot. Sok mindent tudtam már róla, pl. azt, hogy a 13-14 század fordulóján épült templom 1876-ban még teljes magasságban álló falait a II. világháborúban szétlőtték, maradványait pedig a 70-es években nagyrészt elbontották (Tari Edit: Pest megye középkori templomai), illetve azt, hogy növényzet-mentes időben érdemes megnézni…
Az Újpestről Fót felé induló busz „Sikátorpuszta” (CORA-elág.) megállójánál kellett leszállni, majd az út túloldalán (két kőoszlop-féle között) induló földúton kb. negyedórát kellett észak felé haladni. Közben balról elfogytak az ipari épületek, jobbról fák, balról pedig szántóföld határolta az utat. Az első „gyanús” facsoportnál balra tértem és már ott is voltam a romoknál. (Jelenleg ez könnyen felismerhető a mellette álló magaslesről is.)
Magasles és facsoport: itt kell keresni
Nem egy látványos templomrom, érdekes módon a hajó - mely négyzetes alaprajzúnak tűnik és kb. 7mx7m-es – falai szinte végig követhetőek, a szentély formáját csak leírások alapján tudom: a nyolcszög három oldalával záródó, belülről nyújtott félköríves. Most egy nagyobb gödör van a feltételezett helyén. A hajó falai kb. 70 cm szélességűek, legépebben az északi oldal maradt meg, a sarkok is jól kivehetőek. Egyes vélemények szerint a déli oldalon volt a bejárat, de én el tudnám képzelni a nyugati oldalra is. Derékmagasságnál nagyobb falmaradványa sajnos már nincs.
Az északi fal részletei
Együtt látszik az északi és a déli fal - A dél fal maradványai
Ásatás a területen még nem volt. A mostani növényzet alapján el tudom képzelni, hogy milyen „dzsungel” (+kullancstanya) lehet itt nyáron. Lehet, hogy a terület kitisztítása és egy kisebb régészeti feltárás érdekes dolgokat tudna a felszínre hozni, ennek azonban kevés esélyt adok. Az egyik szemem sir, a másik nevet, így talán tényleg csak elszánt túrázók, rombarátok keresik fel ezt a helyet.
Bár tényleg nem egy különleges rom a sikátorpusztai, mégsem bántam meg, hogy elmentem oda. Rom jellege, feltáratlansága egyfajta titokzatosságot kölcsönöz számára – legalábbis a laikus és romantikára hajlamos szemlélő így érzi… – Ezzel a „találkozással” sikerült befejeznem a További templomromok Magyarországon túramozgalom első fokozatát, ezt a mozgalmat mindenkinek figyelmébe ajánlom.
Némi késéssel, de tegnap végre sikerült eljutnom a korábban már tárgyalt Csákányospusztára (Tatabánya felől, az 5-ös helyi járat végállomásáról a kék négyzet jelzés vezet egészen a közelébe). Ott készültek az alábbi képek:
Ebből az irányból érkeztünk - Egy rövid életűnek tűnő emlékkereszt
Körbejártuk a romokat
Búcsúpillantás
(Innen egyébként Vitány várához indultunk, de ez már más lapra tartozik...)
Északkeleti sarok és szentély-inditás
Délkeleti sarok és szentély-inditás
Délnyugati sarok
Északnyugati sarok
Magasles és facsoport: itt kell keresni
