Keresés

Részletes keresés

r3ggeli Creative Commons License 2012.06.27 0 0 733

Mellesleg, ha jól rémlik, az EPR prizma modellnek pont erre a hiányzó fotontömegre van szüksége, hogy működjön.

 

Úgy tűnik. ismét Einsteinnek lesz igaz.

Az EPR-re kapcsolatban IS.

Előzmény: r3ggeli (730)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.27 0 0 732

most 4x annyi fotont detektálunk.

 

úgyértve. hogy a konstruktív interferencia helyeken..

Előzmény: r3ggeli (730)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.27 0 0 731
Előzmény: r3ggeli (730)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.27 0 0 730

http://en.wikipedia.org/wiki/De_Broglie%E2%80%93Bohm_theory

 

 

Ehhez volna néhány gondolatom, mert ezek a pályák borzalmasan néznek ki.

Ugyanis van egy kerülőút erre a problémára.

 

A foton lehet pontszerű, és a pilot wave, a vezérhullám lehet egy olyan hullám, ami két univerzumot összekötő membrán vagy határréteg rezgése.

 

Ekkor a foton haladhat nyílegyenesen. Ugye az alapprobléma az, hogy két rés esetén a konstruktív interferencia helyeken 4x annyi fotont detektálunk. Hogyan kerültek ezek át erre a helyre a most sötét foltokról?

 

Nos, lehet hogy nem onnan jöttek, hanem eddig is erre jöttek, csak a tüköruniverzumban detektálódtak.

Ha a komplex forgó hullámfüggvény azt írja le, hogyan váltakozik a két világ közt a tér, akkor a negatív valószínűség értelmet nyer. A negatív valószínűség a másik univerzum detektorára vonatkozik.

 

Egyetlen rés esetén VALÓJÁBAN kétszer annyi foton halad a detektor fele, de megfeleződnek a két univerzum közt.

Amikor egy adott térbeli helyen destruktív interferencia alakul ki a két rés miatt, akkor ott az összes foton a tüköruniverzumban található. Mivel egy résről két egységnyi foton jött az adott területre, ezért semmi meglepő nincs abban, ha most 4x annyi fotont detektálunk. Hiszen egy rés esetén mindig csak a fotonok felét tudjuk detektálni. 2/2 az pedig jobb helyeken 1.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: r3ggeli (729)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.27 0 0 729

Einstein azt mondta egyszer, hogy ha egy elmélet nem nyújt olyan egyszerű fizikai képet, hogy azt egy gyerek is megértse, akkor az az elmélet valószínűleg használhatatlan.

 

Nos, lehet igaza van.

Előzmény: r3ggeli (728)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.27 0 0 728

Tehát a húrok ugyanúgy, mint a QM pontjai, minden irányban haladnak.

 

Egy pont nem haladhat minden irányba. Egy sokaság mehet minden irányba,

Végülis teljesen mindegy, hogy az éter pontokból áll, vagy húrokból.

 

Ugyan létezik alternatíva. A foton mehet oda-vissza az időben, vagy létezhet egy újabb idődimenzió, aminek mi a metszetét látjuk.

 

De ha a valóság ilyen, akkor el lehet felejteni azt, hogy valaha is megértjük. Ekkor nem lehet szemléletes képet alkotni róla.

 

Előzmény: r3ggeli (699)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.26 0 0 727

Tehát, a kvantummechanika egyszerű, 2 dimenziós forgó vektorokkal számol.

Előzmény: r3ggeli (726)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.26 0 0 726

Tehát, a kvantummechanika egyszerű forgó vektorokkal számol.

 

A vektor mindig két dimenzióban forog. Ez a komplex számsík. Jobbra vagy balra foroghat, ez megfelel a két ellentétes irányú spinnek.

Ha a spin összetett, akkor több ilyen komplex számmal írható le, De egyenként akkor is ilyen kétdimenziós vektorok maradnak.

Mivel térben ezek nem keveredhetnek, ezért a spin értéke mindig kvantált.

 

Előzmény: r3ggeli (725)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.26 0 0 725

 

És miért 0 az eipi+1? Mostmár nem nehéz megválaszolni. Valójában az egyenlet teljes formája e0+ipi +1 ami miatt a jobboldal így alakul:

e0 *(cos pi + i sin pi)  +1=1 *(-1 + 0) +1 = 0

Előzmény: r3ggeli (721)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.25 0 0 724

futtatjuk.

 

Tudom, néha furcsa szavakat használok, de ennek jó oka van.

Én ezeket nem magyarul tanultam.

Előzmény: r3ggeli (723)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.25 0 0 723

Helyesebben egy kör pontjait írja le.

Kört akkor kapunk, ha a b fázist /szöget/ nullától 2PI értékik futtatjuk.

Előzmény: r3ggeli (720)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.25 0 0 722

*

Az Euler formulánál is van valós rész a kitevőben,

Előzmény: r3ggeli (720)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.25 0 0 721

A kép nálam rosszul látszik, a rajta lévő egyenlet

 

ea+bi = ea (cos b + i sin b)

Előzmény: r3ggeli (720)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.25 0 0 720

A neten találtam egy érdekes témát, amit alap szinten félreértenek sorozatosan.

 

A komplex számok exponenciális függvényéről van szó.
Pontosabban ennek egy egyszerűsített változatáról, az

http://en.wikipedia.org/wiki/Euler's_formula  ról

 

Ez egy fontos alap, hiszen a QM is számol ezzel a függvénnyel, a Fourier-transzformációról nem is szólva.

 

A zavar már ott kezdődik, hogy a delikvens egy hatványkitevőt lát az egyik oldalon. Ha én állítom, hogy ez egyszerű sin cos függvény-kombináció, rendszerint én leszek a hülye, mert nem látom, hogy ott egy Euler-szám van x-edik hatványon, aminek az értéke még véletlenül sem egyezik meg a sin és cos összegével.

 

 

Csakhogy ez nem így működik.

Az alap egyenet ez:

http://en.wikipedia.org/wiki/Exponential_function

 

Ez egy egyszerű kört ír le, aminek a sugara ea , és fázisa a b. A sin és cos mindig elkülönítve kezelik, hiszen az egyik a komplex szám valós része, a másik a képzetes.

 

 

Az Euler formulánál is van valós rész, csakhogy az értéke 0. Márpedig e0 =1. A kör egységnyi sugarú.

 

 

 

r3ggeli Creative Commons License 2012.06.25 0 0 719

A QM méginkább nevezhető közelítésnek. Ugyan némelyik variációja, pl a QED, meglepően pontos, de nem tudjuk, miért igy kell leírni az anyagot.

 

Ennek fényében az ilyen gyöngyszemeket, mint a Schrödinger-féle hullám szóródás, nem kellene a szőnyeg alá seperni.

Egyszer még jól jöhet.

 

De ha nem fogja ismeri egyetlen elméleti fizikus sem, akkor majd újra fel kell fedezni, ami nem egy egyszerű dolog.

Einstein majdnem belebukott ebbe. Ha nem mutatják meg neki Riemann munkáját, lehet soha nem lett volna általános relativitás.

Előzmény: r3ggeli (718)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.25 0 0 718

Miért olyan nehéz ezt egy relativistának belátni?

Mert nem ismeri a Lorentz étert.

 

A kérdés összetett. Kell-e oktatni egy ilyen modellt? Szabad-e oktatni?

Ugyanis lehet néhány ember jobban megértené az összefüggéseket, de nem minden ember egyforma.

Lehet sokakban csak nagyobb zavart keletkezne.

 

 

Arról nem is beszélve, hogy egy diák így gondolkodik: az étert megcáfolták, mi a fra.nak tanuljam meg ezt a hü..éget.

Ezt a gondolkodásmódot előszőr a newtoni fizikánál vettem észre, ami szerintem katasztrófa. Hogyan lenne már a newtoni fizika megcáfolva? Hogyan lehet egy közelítő elméletet egyáltalán megcáfolni?

Hiszen közelítőlet helyes eredményt ad. Annyira, hogy egy egész Holdutazást megtervezhetek vele.

És azt mondja, meg van cáfolva.

 

OMG.

Előzmény: r3ggeli (717)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.25 0 0 717

Azért annyit még hozzá kell fűzni, hogy az említett eset nem vehető egy kalap alá azzal a helyzettel, amikor egy már mozgó tárgyat eltérő sebességű KR-ekből mérünk.

 

Ott a KR sebességétől függően a test két végét nem ugyanakkor mérjük. Mivel a tárgy mozog, ezen idődifferencia alatt a test tovább mozog, így hosszabb vagy rövidebb hosszt mérünk, a KR relatíve sebességirányától és nagyságától függően.

 

De ha egyetlen KR-ben áll a test, és azt felgyorsítjuk, akkor már nem mondhatjuk azt, hogy nem ugyanazon időpontban mértünk. Igy nem is lehet ok a "továbbmozgás".

 

 

Ezt nagyon egyszerű belátni. Mérjünk az adott, egyetlen KR-ben mindig UGYANOTT ÉS UGYANAKKOR.

Ez lehet az a két pillanat, amikor a már mozgó test egyik vége eléri az origót, a másik pedig attól 60 térbeli egységre van.

 

Ha most megállítuk a tárgyat úgy, hogy a egyik vége ismér az origón legyen, a másik pillanatbeli mérésnél, ahol az előbb a másik vége volt, most a tárgy hosszának a 60%-ánál leszünk.

 

 

Nemhogy a KR-t nem változott, de a mérés helye és ideje sem!

A test megnyúlt amiatt, hogy megállítottuk.

Előzmény: r3ggeli (708)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.24 0 0 716

Sok dologról azért írtam, mert egy érdekes elgondolás. Ahogy a szuperhúr is az.

De ez nem azt jelenti, hogy hiszek is benne.

 

Nem hinném, hogy egy absztrakt dimenzióban bármi is tudna rezegni.

Az éterben, nos ott igen.

r3ggeli Creative Commons License 2012.06.24 0 0 715

A húrelmélet egy érdekes játék, talán lesz egyszer eredménye is.

 

De a valóságot jelenleg legjobban Lorentz étere közelíti.

Előzmény: ins3ct (650)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.24 0 0 714

* javítás

 

U(1)

Előzmény: Törölt nick (675)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.24 0 0 713

Ja és nem változott az egyidejűség, mert ugyan abban a KR-ben mértem mind két alkalommal.

Előzmény: r3ggeli (708)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.24 0 0 712

Az energiaátadás kvantált, adagokban történik.

Ami számít, az a hullámhossz. Egy HULLÁMNAK van hullámhossza, részecskének nincs,

 

Minél rövidebb a rács szerepét játszó hullám hullámhossza, annál nagyobb az eltérülése a másik hullámnak, Ez megfelel a foton energiájának.

Minél rövidebb a "részecske" hullám hullámhossza, annál nehezebben térül el. Ez a megnövekedett tömegnek felel meg.

 

És ugyanezen szabályok vonatkoznak a Bragg-diffrakcióra.

Az elektromágneses kölcsönhatás mechanizmusa nem más, mint a Bragg-diffrakció. Az anyaghullámok eltérítik egymást.

 

Még ehhez kell egy feltétel, mert alapból a hullámok szuperpozicióban vannak, magyarul csak átmennek egymáson, az amplitudó összeadódik.

 

A hullámfront mentén valamiféle másodlagos hullámforrások kellenek. Ezeket az anyaghullám alakítja ki, vagy viszi magával.

Ez ugyan egy bonyolultabb kép, mint a Einstein részecskéi, de számot ad a hullámokról is, míg Einstein modellje ezzel semmit nem tud kezdeni.

 

 

 

És...

Lehet, hogy majd ugyanúgy kimutatható lesz a "foton" nyoma, mint az elektroné a ködkamrában, de ez nem bizonyít semmit.

Az elektron IS hullám. Amit mi látunk, azok a konstruktív interferencia helyek.

 

A hullám minden irányba halad.

így kell számolni mindig, nem számít hogy a Schrödinger hullámképpel dolgozunk, a Heisenberg mátrixaival, vagy Feynman pályaintegráljával.

 

Előzmény: r3ggeli (711)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.24 0 0 711

 

#ifdef GL_ES
precision highp float;
#endif

uniform vec2 resolution;
uniform float time;
uniform vec4 mouse;

#define pi 3.1415926
float radian=pi/180.0;


void main(void)
{
  vec2 mouse2=mouse.xy/resolution.xy;
  vec3 screen=vec3(gl_FragCoord.xy/resolution.xy,0.0);


  float amp=0.0;
#if 1  
  float hhossz=0.2+mouse2.y*7.0;//eger mozog fuggolegesen, hullamhossz valtozil
  float d=10.0;
#else  
  float hhossz=0.7;
  float d=10.0+mouse2.y*17.0;//eger mozog fuggolegesen, racstavolsag valtozil
#endif
  float szog=(mouse2.x*180.0)*radian;//eger mozog vizszinesen
  vec3 xirany=vec3(sin(szog),cos(szog),0.0);//racs x
  vec3 yirany=vec3(xirany.y,-xirany.x,0.0);//y tengelye

float skala=20000.0;//screen meret 0-1, ehhez kell allitani mindent
hhossz/=skala;
d/=skala;
  float k=pi*2.0/hhossz;

  for(int y=-10;y<11;y++)
  for(int x=-10;x<11;x++)
  {
    vec3 racs=vec3(0.5,0.5,0.0)+
       xirany*float(x)*d+
       yirany*float(y)*d*0.3;
    float tav=racs.y;//hullam y iranyban mozog!

    tav+=length(screen-racs);//tavolsag a racstol a keppontig
    amp+=sin(tav*k);
  }
  amp*=4.0;//vilagosabb
  amp/=(20.0*20.0);

  if(amp<0.0) gl_FragColor=vec4(-amp,0,0,1);
  else        gl_FragColor=vec4(0,amp,0,1);
}


//http://www.iquilezles.org/apps/shadertoy/

 

Előzmény: r3ggeli (710)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.24 0 0 710

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=115235664&t=9179288

 

"

Ujra leirom a lenyeget, mert tul sok mindenrol irtam, ami mellekes.

 

Az elektron vilagvonala a teridoben v sebessegnel fi=atan(v/c) szogben dol. Aki nem hiszi, ellenorizheti ezt a lorentz-transzformacioval,

Ekkor az elektron TERBELI hullamhossza L(DeBroglie)=h/(m*v*b), ahol b=1/sqrt(1-v*v/(c*c)).

 

A teridobeli hullamhossza L(4d)=L(DeBroglie)*sin(fi) az alabbiak miatt:

 

 

A foton impulzusa p=E/c.  Az elektron impulzusa p=m*v*b. Az adott impulzusu foton energiaja es hullamhossza igy:

E=pc   E=hf

f=E/h=pc/h  

L(foton)=c/f=ch/(pc)

 

Mivel a foton most a racs, ezert d=L(foton)/2, mert egy hullamhossz ket

 

 

Most lassuk a Bragg feltetelt. L=2dsin(fi). A bejovo L hullamhosszu hullam fi szogben torik meg d racstavolsagu racson.

Ha L=L(4d) az elektron teridobeli hullamhossza, es d=L(foton)/2 a foton felhullamhossza, akkor a fi szog pontosa atan(v/c) lesz.

fi=asin(L/(2d)) egyenletbol minden sebessegre.

 "

Előzmény: r3ggeli (709)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.24 0 0 709

Az egyik Schrödinger hullám-hullám scattering leírás átköltözött.

 

http://regelson.wordpress.com/article/compton-effect-as-wave-process-1i7aar4mqflvt-51/

 

 

www.regels.org/Compton-effect.htm

r3ggeli Creative Commons License 2012.06.23 0 0 708

Itt a vitatott számítás.

 

Újra leírom a lényeget.

Van EGYETLEN KR. Szinkronináljuk az órákat fényjelekkel.

 

Van egy test. Áll, nem mozog. Az egyik vége a zéró ponton a másik a 100-as jelnél.

Most felgyorsítom a testet. Amikor eléri az egyik vége a zéró pontot, akkor a másik a 60 jelölésnél lesz. A két ponton az órák ugyan azt az értéket mutatják, ahogy az előbb is.

 

A jelölések nem változtak, az órák nem változtak, mégis rövidebb hosszt mérek ugyan arra a testre.

A felgyorsított test összement.

 

Többet nem írok erről.

Ennyi.

Előzmény: qescson (538)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.23 0 0 707

És követem iszugyit, ignorálom a tudomány rovatot, mert nem szrt dobálni jöttem ide.

Hanem leírni a gondolataimat.

 

r3ggeli Creative Commons License 2012.06.23 0 0 706

Emiatt /is/ az idődimenzió a valóságban nem egy újabb térdimenzió, hanem a térbeli periódikus mozgások számosságából felvehető, elvont matematikai dimenzió.

 

 

A fény periódikus térbeli mozgásából eredeztethető.

Mint azt már többször és helyesen írtam.

Előzmény: r3ggeli (705)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.23 0 0 705

Továbbá érdekes fényben mutatja meg a relativitás idődimenzióját egy egyszerű gondolat, ami Pathmasternek köszönhetek.

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=118765891&t=9123126

 

Vajon ha a Föld két eltérő pontja közt 4,5 milliárd év alatt 3.8 nap időeltérés gyült fel, ez azt jelenti, hogy 3.8 nappal előrébb van az időben az egyik pont?

 

Nos nyilván nem. Minkét pont itt van, most, az egyetlen jelenben.

Csak annyi történt, hogy az egyik helyen az molekulák/atomok/részecskék többet rezegtek az eltelt évek alatt.

Ha ezekkel mérünk időt, márpedig ezekkel mérünk, akkor az órák is többet mutatnak.

 

De mindkét pont a jelenben van. És lesz, bármekkora időeltérés is gyűlik fel.

r3ggeli Creative Commons License 2012.06.23 0 0 704

Újra leírom, a hullám-hullám scattering Schrödinger elmélete

Én csak megvizsgáltam közelebbről. Érdekes és sajnálatos, ahogy néhányan beállítják az itt leírtakat.

 

A relativitás pedig matematikailag ugyan az, mint a Lorentz modell. Aki ennek ellenére a Lorentz modell, mint hibás és elvetni való valamit állítja be, azt maximum csak sajnálni lehet.

 

 

 

 

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!