akkor nem szogdoknál volt szablya, mellékes. a lényeg az, h nem csak az avaroknál alakult ki a szablya hanem nagy területen, időbelileg van egy bizonytalan 50 év eltérés (a kevés leletből, amiről te tömeges leleteket hazudtál), a mongoloknál meg van 500 év eltérés.
a lényeg az h nem csupn az avaroknál.
vagy tudod bizonyítani, h az avarok elmentek oda keletre, van valami genetikai nyom (mint amibe bernát kapaszkodik?) vagy más?
Irán az mióta létezik? Mi az az iráni népek? Hol? Kik?
Hagyjuk már a hülyeségeket. Iráni népek.... jah persze.
Az ötvösművészet mindig is a legmagasabb szintű volt mind a szkítáknál, mind a hunoknál, mind az avaroknál, mind a magyaroknál, nem kellettek oda szogdok se senki más.
Nem érdekelnek a hülyeségeid. A wikipédia állat baromságai meg pláne nem. Na pá! :D
""A fentiek alapján az ívelt pengéjű szablyák Kelet-Európában is viszonylag korán feltűntek, bár a jelenlegi datálásuk alapján azok a Kárpát-medencei daraboknál fél évszázaddal későbbiek. Egyelőre nem eldönthető, hogy ez a valós kronológiai sorrendiséget vagy inkább kutatási helyzetképet és nem megfelelően párhuzamosított időrendet jelez." [Csiky, 215]
És az általad is említett Komar cikk:
"...дальнейшие же события показали, что будущее клинкового оружия осталось за саблями. Появление этого типа вооружения на территории Восточной Европы связано именно с хазарами. В подкурганных погребениях второй пол. VII в. за единичными исключениями представлены лишь однолезвийные палаши длиной от 0,75 до 1 м вместе с рукоятью (рис.3, 1-3)."
A lenyeg: a VII. sz. második felének Kelet-Európa kurgánsíros temetkezéseiből ritka kivétellel csak palashok kerültek elő (teljes hossz: 0,75-1 m).
"A Kárpát-medencei közép avar kori ívelt pengéjűszablyák így kifejezetten korainak tekinthetők, közvetlen előzményeik nem foghatók meg Kelet-Európában, párhuzamaik velük egykorúaknak tekinthetők."
Plusz még 2018 írtám -- és idéztem Csikyt:
"A fentiek alapján az ívelt pengéjű szablyák Kelet-Európában is viszonylag korán feltűntek, bár a jelenlegi datálásuk alapján azok a Kárpát-medencei daraboknál fél évszázaddal későbbiek." [Csiky, 215] Pont ezt mondja egy ukrán régész is, Komar vonatkozó véleményét is idéztem.
A szokásos badarságon -- dogma, hazudsz, fasiszta-bolsevik retorika stb. -- túl, esetleg próbálkozhatnál valódi érvekkel. Pl. mutathatnál szogd szablyákat :-DDD
az onogur bevándorlás igazolt arra a 10 évre mindenképpen. már azt is letagadod, h legalább azok itt voltak? ugyanúgy jöhetett nép is, hiszen háború volt, kazár-onogur háború.
De akkor a nép is elment. Hiszen sem embertani, sem genetikai nyomuk nem maradt. No meg nyelvi se.
fegyverekről volt szó. tegezekről, íjakról és a mintákról rajtuk.
erre jöttél h fegyverkereskedők, amire mondtam, h max kések, kardok ÉS nem az avarok, hanem a germánok és bizánci zsoldosok. erre jöttél te csűrni csavarni és engem vádolsz vele. tartsd magad a tényekhez. az onogur bevándorlás igazolt arra a 10 évre mindenképpen. már azt is letagadod, h legalább azok itt voltak? ugyanúgy jöhetett nép is, hiszen háború volt, kazár-onogur háború.
amit kérdeztem arra persze nem válaszolsz. a "szogd ötvösök" bevándorlók voltak?
a másik érved, h genetikailag-antropológiailag kimutathatatlan.
azok az ukránok akik most a háború elől menekültek, azokról se lehet majd kimutatni h másfajta népesség, majd ezer év múlva.
Te is, aki gimnáziumot végeztél, összekevered a szart a fossal, hogy ne tették volna ezt sokszáz évvel ezelőtti szakik, akik egymás (félre)másolásaiból éltek?
A tudomány, persze, forráskritikával kezdve, sok mindent rendbe rakott már, még ha te ezt nem is tudod követni.
Megint előkerült a Conversio, amiről nagyjából 30 éve tudott, hogy hamisítvány az egész. De nem baj, hivatkozni attól még szabad rá, mint "hiteles forrásra" mondja a "szakma".......
Longobárd gének: végig jelen vannak a sírokban, a "hun korszaktól" az avaron át a mai magyarságig...de az azért germán....
Akkor miért nincs sehol nyoma se Németországban, a bajorok kivételével?
Oops.
Ennyit a tudományról meg a szakmáról.
És nehogy már csak a magyar kerüljön szóba:
Az Ausztriában 2005-ben talált egyértelműen euro-mongolid csontvázt tartalmazó sírt is simán besorolták gótnak. Túl gazdag volt a sírmelléklet, ezért nem lehetett hun.... szóval azokat se kell nagyon félteni.
érdekes, h a te tudományod nem vette figyelembe a germán népesség jelenlétét
Hogy a fenébe ne: gepidáznak meg longobárdoznak derekasan. A gepidák még a Conversióban is megvannak, és nyomokban megérték a magyar honfoglalást is -- akár az alföldi részeken. Lásd Bóna.
De kár a szófosásért: NINCS onogur ("magyar") beáramlás az avar korban.
. E tárgyak elterjedése a korábbiakhoz képest jelentősen északnyugat felé tolódott, és a Bécsi-medence és a Dévényi-kapu környéke nagy hangsúlyt kapott, ez utóbbi jelenség összefüggésben áll az avar régészeti kultúra nyugati irányú terjeszkedésével.
A késő avar kor folyamán a településterület további északnyugati irányú terjeszkedésével az Avar Kaganátus nyugati határa elérte az Fischa folyót így, e népesség közvetlen kapcsolatba került a bajor területek lakosságával. A nyugati kapcsolatok ezáltal ismét megélénkültek, amelynek következtében új nyugati eredetű fegyvertípusok tűntek fel nemcsak a vágófegyverek
Na látod, pl. ekkor kezdenek kiköltözni az avarok a KM-ből, hogy aztán a honfoglaló magyarok csak szerény nyomaikat találják itt. És azért jönnek befelé nyugati fegyverek is.
Ugyanilyen folyamatot keleti irányban nem mutat ki Csiky. Onogurok megint vesztettek.
Időszerű ötletek/innovációk a fejlődés (közel) azonos fokán élőknél (közel) egyidőben is megjelenhetnek, vagy a megoldásokat viszik-hozzák egyének/utazók/foglyok/kétművesek.
Ha a szakmabeliek semmi nagyívű következtetést ezen jelenségekből nem vontak le, neked sem fog sikerülni, elhiszed?
másrészt a bizánci fegyverek tulajdonosai valószínűleg bizánci zsoldosok
A sírokat először a Korinthost elfoglaló avaroknak tulajdonították,1358 majd felmerült a bolgár eredet lehetősége,1359 végül szlávnak tartották.1360 Újabban felmerült annak a lehetősége, hogy ezek a fegyveres sírok a bizánci szolgálatban álló szláv katonák (zsoldosok) temetkezései lennének.1361 E sírok etnikai besorolása a régészeti anyag alapján nem eldönthető, annyi mindenesetre bizonyos, hogy bár több rítuselemükben a bizánci temetkezési szokásokhoz illeszkednek, addig bizonyos mellékletadási szokások, mint a fegyver- és edénymelléklet ennek ellentmondanak.
a nyugati fegyvereket jellemzően nem avarok használták
és a késő avar korban is csak peremterületeken
A kora avar korban elsősorban a széles levél alakú pengéjű lándzsák (L.III.A/1), a keskeny levél alakú lándzsák (L.III.B/1), a középbordás levél alakú (Dorfmerking (L.III.D) lándzsák és a spathak (V.I.A/1.a) és kurzsaxok (V.IV.A/1.a) emelhetők ki a nyugati hatások közül. Ezek a fegyverek egyrészt a Dunántúl keleti felén élt germánokhoz köthetők, másrészt a továbbélő gepidák által lakott Tiszántúlon és Erdélyben találhatók meg. A korai időszakban a fegyverzetet ért hatások azokon a területeken összpontosultak, amelyek más leletek alapján is szoros kapcsolatban álltak a meroving világgal,1384 így ez esetekben nem egyszerűimportról vagy átvételről, hanem egy alapvetően meroving kultúrájú népesség által használt fegyverekről beszélhetünk.
Az avar településterület északnyugati kibővülésével szemben a közép avar kori közelharci fegyvereket ért a nyugati hatások intenzitása némileg visszaesett és a breitsaxokra (V.IV.C) korlátozódott. E tárgyak elterjedése a korábbiakhoz képest jelentősen északnyugat felé tolódott, és a Bécsi-medence és a Dévényi-kapu környéke nagy hangsúlyt kapott, ez utóbbi jelenség összefüggésben áll az avar régészeti kultúra nyugati irányú terjeszkedésével.
A későavar kor folyamán a településterület további északnyugati irányú terjeszkedésével az Avar Kaganátus nyugati határa elérte az Fischa folyót így, e népesség közvetlen kapcsolatba került a bajor területek lakosságával. A nyugati kapcsolatok ezáltal ismét megélénkültek, amelynek következtében új nyugati eredetű fegyvertípusok tűntek fel nemcsak a vágófegyverek, hanem a szúrófegyverek között is. Ezek közül a legjelentősebb az Egling- (L.III.C/3.e) és Pfullingen-típusú (L.III.C/2.e) lándzsák feltűnése
A fentiek alapján a szablya a 7. század végén és 8. század elején terjedt el a Kaukázus, a Kubán folyó, a Volga vidékén és Közép-Ázsiában, míg Belső-Ázsiába később, csak a 9. század folyamán jutott el. A Kárpát-medencei közép avar kori ívelt pengéjűszablyák így kifejezetten korainak tekinthetők, közvetlen előzményeik nem foghatók meg Kelet-Európában, párhuzamaik velük egykorúaknak tekinthetők.
