Ma 11 óra 08 perckor elállt az eső. Katicám kibontotta szárnyait és elindultam megvalósítani az ÁCS-ok álmait: eljutni a Dunához. Én sok hihetetlen történetet hallottam, de ténylegesen - nem pöcsölös miatt - ennyi defektet egy kerék az életbe nem kaphat. Mégis! Ott voltam - szereltem - és nem akartam elhinni, pedig megtörtént! Így esett, hogy 16 óra körül még csak Fiserbócsa közelében jártunk. Onnan vissza fordultunk, és végig szántottuk az esőáztatta homokos mellékutakat. A gumit úgy fogta az út, hogy 5 év kanyarodás gyakorlatát kipipáltam ma délután.
Szóval aki ma otthon ült és növesztette a háját az bán6ja, hogy nem mozdult ki. Legközelebb, ha indulunk Dunát nézni - szólok! Néhány kép a csapatásunkról:
IV Csiszicross Szezon záró motorozás. Nevezés 8:00-9:30-ig SIMSON Futam 9:00-töl 2x15perc -1500Ft Endurocross 10:00-töl 3x20perc lesz több kategória is -2500FT Nézőknek a belépés díjtalan! Szeretettel várjuk a nézőket és versenyzőket egyaránt! Meg lesz tartva mindenféleképp,ha esik a hó akkor is!
Esik az eső, tiszta ideg vagyok miatta, mert fel van nyergelve a vas! Amíg befejezi Szent Péter áldásos tevékenységét, arra gondoltam, folytatom korábban elkezdett tündérmesémet. A mese Kiskunfélegyháza - Rétság útvonalról szól, amit kizárólag földúton lehet teljesíteni. Észre vettem korábbról, hogy a kimásolt térképet 5× ismételte a fórum, ezért felrakom újra, hátha később valakit érdekelni fog. Útvonal:
A mesémet addig írtam, hogy szervízelésre kiálltunk, de tudtuk folytatni kalandokkal teli poroszkálásunkat. Az indulás után kb. 10 km-t tekertük a bringát, - én mentem elöl a gps segítségével, - és egy 3 méter mély kiszáradt patakmeder segítségével megismerhettem Supermen repülésének nagyszerű élményét, amit a többiek különdíjjal jutalmaztak. Az út mesebeli, fákkal - bokrokkal tarkított, nyáron az út több, mint felét árnyékban lehet végig motorozni! Tankolásra kiváló lehetőségek adódnak. Mi Katonatelepnél tankoltunk, aztán Pilis városánál. Ezek csak biztonsági tankolások voltak, egyszer sem kellett tartalékra tenni. A táj lenyűgöző: olyannyira élveztük, hogy még életjeleket sem adtunk, ezt persze az otthoniak meg is szólták. Délután 5 óra körül volt az első telefon rövid pihenővel összekötve. Aztán gyíííí, mert akkor még Gödöllő magasságánál jártunk. Indulás után a Fő Bagi akrobatikus bemutatót tartott a gyepen. Végig néztük, megtapsoltunk, és észre vettünk egy közeledő motorost. Helybeli srác volt teli lelkesedéssel, megígérte, hogy eljön velünk fel a Börzsönybe. Beszélgetés közben vettük észre, hogy mióta elindultunk kb 5 perc telt el, és Raszta sehol sincs. Papa Maci Laci visszafordult, és szinte rögtön visszajött: AZONNAL GYERTEK! Kiderült, hogy a 2012-s DRZ Kupa győztesének várományosa csúnyán szállt le a motorról. A képeket láttátok, kibírtuk röhögés nélkül. Telefonon kértem segítséget, és a kiváló szerencsénknek köszönhetően egy terepes transzporterrel Rétságra szállítottuk az összeaszalódott rizskályhát. Az utat aszfalton kellett befelyezni, mert a segítség mire odaért, ránkesteledett. Sötétbe az erdő sokkal több meglepetést tartogat, ezért kényszerültük betyárkodni. Reggel 8-kor szendvicseket készítettünk, és a kaja után nyergeltük a parittyákat: Dávid szembesült a szülői hatalommal, felraktu futóra a biccentős citromot, majd pózolva fotót készítettünk Nektek bizonságul: A haza felé tartó út szintén viszontagságos volt. Az enduró tudomány minden válfaját alkalmazni kellett: Dél környékére az este összeszedett izomláz már teljesen elmúlt, és a tempó egyre fokozódott! Volna - ha én Pilis elött fel nem adom a harcot. Az agyból kiszakadoztak a csavarok, és így nem tudta a lánckerék átadni a hajtást a hátsó kerekemre. Ott: hagytak: Szégyen szemre ki kellett állnom, és Ők hárman fejezték be az örök élményt.
Itt a mese vége, remélem tanultatok a meséből. Gyakorlatilag fejenként 8.000,- ért tankolás, kaja- minden két napig folyt az adrenalin a fülönkön!
Király László (Rodeo Ride 34 Suzuki szalon) - Kiruhoz imádtam lejárni a Suzuki DRZ Kupákat forgatni. Mindig pörgött, mindig lelkes volt, igazi megszállott! Nem vagyok egy nagy off-road-os, de rávett, hogy induljak el 1-2 futamon, amit nem bántam meg, akárhányadikként is értem be a célba. Kiru, jók voltak a buliid nagyon, köszönöm!
Tankolásra kiváló lehetőségek adódnak. Mi Katonatelepnél tankoltunk, aztán Pilis városánál. Ezek csak biztonsági tankolások voltak, egyszer sem kellett tartalékra tenni. A táj lenyűgöző: 
olyannyira élveztük, hogy még életjeleket sem adtunk, ezt persze az otthoniak meg is szólták. Délután 5 óra körül volt az első telefon rövid pihenővel összekötve. Aztán gyíííí, mert akkor még Gödöllő magasságánál jártunk. Indulás után a Fő Bagi akrobatikus bemutatót tartott a gyepen. 
Végig néztük, megtapsoltunk, és észre vettünk egy közeledő motorost. Helybeli srác volt teli lelkesedéssel, megígérte, hogy eljön velünk fel a Börzsönybe. Beszélgetés közben vettük észre, hogy mióta elindultunk kb 5 perc telt el, és Raszta sehol sincs. Papa Maci Laci visszafordult, és szinte rögtön visszajött: AZONNAL GYERTEK! Kiderült, hogy a 2012-s DRZ Kupa győztesének várományosa csúnyán szállt le a motorról. A képeket láttátok, kibírtuk röhögés nélkül. Telefonon kértem segítséget, és a kiváló szerencsénknek köszönhetően egy terepes transzporterrel Rétságra szállítottuk az összeaszalódott rizskályhát. Az utat aszfalton kellett befelyezni, mert a segítség mire odaért, ránkesteledett. Sötétbe az erdő sokkal több meglepetést tartogat, ezért kényszerültük betyárkodni. Reggel 8-kor szendvicseket készítettünk, és a kaja után nyergeltük a parittyákat: 
Dávid szembesült a szülői hatalommal, felraktu futóra a biccentős citromot, majd pózolva fotót készítettünk Nektek bizonságul: 
A haza felé tartó út szintén viszontagságos volt. Az enduró tudomány minden válfaját alkalmazni kellett: 
Dél környékére az este összeszedett izomláz már teljesen elmúlt, és a tempó egyre fokozódott! Volna - ha én Pilis elött fel nem adom a harcot. Az agyból kiszakadoztak a csavarok, és így nem tudta a lánckerék átadni a hajtást a hátsó kerekemre. Ott: hagytak: 
Szégyen szemre ki kellett állnom, és Ők hárman fejezték be az örök élményt. 
