Nézd, ha azt akarod, hogy viszonylag keveset vacakolj vele, és ne tervezz egyedi nyákot egy darabhoz (mert gondolom, azért nem próbanyákra akarod szerelni), akkor én biztos, hogy modulárisan építeném.
IP biztonság megoldott. Hidd el nem vicc ami miatt akkor akarok locsolni amikor kell építettem meg ezt így. Meteorológia állomás adatai meg amit látok IP kamerán az alapján locsolok. Nem program szerint vagy ha a szenzon ezt meg az érzékel.
Biztos, hogy nem lehet távolról vezérelni, de nincs is rá szükség. Őszintén nem látom értelmét itt a távvezérelhetőségnek, hisz akár +100 euróért nem csak azt tudja, hogy kell-e locsolni, hanem azt is, hogy mennyit (talajnedvességmérővel). Másfelől. Jópofa ez a távvezérelhetőség, de vajon kívülről megfelelően van védve? Van IP zárás? Belépési jelszó? Megfelelő tűzfal-szabály? Handshake? Elképesztő mennyiségű robot pingel brute-force logika mentén IP-ket különböző portokon, és ha talál valamit, amirő lúgy gondolja, hogy kapcsolható, akkor bekapcsolja. És az adott esetben nem 8 köbméter víz lesz, hanem sok száz. Pár éve egy automata töltésű reservoir töltésekor akadt fent a vízszintkapcsoló, akkor annyira töltött túl, hogy a nagyfeszültségű vezérlőrendszert is elérte, ezzel leoldva a ház főbiztosítékának egyik ágát (szerencsére, okosan, úgy, hogy pl. a hűtő mozogjon -- bár a kapu és a garázsajtó nem nyílt). Ez csak +5 köbméter volt, egyszer.
köszönöm a leírást. Amikor pár éve én akartam gyári megoldást akkor egy körre volt kb. 250 EUR, tehát 2 kör 500 EUR lett volna. Na ekkora maradt a "barkács"
a szabályozott oldalról kell visszacsatolás és erről log (időbélyeggel), itt pl. az, hogy volt-e releváns vízáramlás abban az időszakban, és ha igen, mekkora, mettől meddig,
watchdog, lehetőleg külső, ez is logolva (kódban csak pár sor és elképesztően sok hasznos információt tartalmazhat),
mindenképp legyen nettől független, autonóm üzemmód is, nyilván logolva,
a mikrokontrollerek épp azért baromi jók, mert megfelelő bemeneti paraméterek alapján képesek "döntéseket" hozni, pl. arról, hogy szükséges-e a locsolás, mert túl száraz a föld -- ez egyébként fillérekből megvan,
mindig meg kell nézni, hogy van-e kész kereskedelmi termék, mert elég ritka az, hogy nincs, viszont ha van, akkor üzembiztosabban és rendszerint versenyképes áron tudja ugyanazt megvalósítani (lásd a Gardena példát az előző hozzászólásban).
A Gardena 1874-29 35000 forint. Pont azt tudja, amire szükséged van és kis ráhatással még lehet talajnedvességmérőt is rárakni, amiből tudja, hogy indokolt-e az öntözés vagy sem. És ez már egy egészen kifinomult darab, bár nyilván vannak ennél sokkal szofisztikáltabbak.
Az, hogy a relék valójában mágnesszelepek és 24 V váltóáram gerjeszti őket, irreleváns a vezérlés szempontjából. A sima relé panelek kapcsolt oldaláról beszélünk, ott nagyjából bármi lehet, ami 230 V váltóáramú vagy kb. 30 A egyenáramú feszültség és a relék terhelhetősége (általában 10 A) alatt van. A 24 V~ biztosan alatta van, a szolenoidok meg felvesznek, amennyit felvesznek, de valószínűleg ez is 10 A alatt van körönként.
A garázsban dobozolt cuccból nekem két dolog tűnik fel, egyrészt az, hogy semmilyen árnyékolás nincs a 24 V-os váltóáramű és a törpeáramú szabályozási rész között. Ez mindenképp kerülendő így. Kábelvezetéssel, a felesleges kábelek kiszedésével, a kapcsolatok minőségének javításával ezen sokat lehet segíteni. Ez nem feltétlen kötelező és nem biztos, hogy befolyásolja az üzemszerű működést, de sok esetben (hosszú távon mindenképp) számottevően javítja az üzembiztonságot. Ez 6 csatornás relé panel és csak két csatornáját használod.
Én betennék egy normális minőségű tápot a dobozba, erről mehet az ESP és a relépanel is. Elkülöníteném a váltóáramú részt alaposan, rövidíteném a vezetékhosszakat, stabilabb kapcsolatot létesítenék a beavatkozó egység és a relék között. A kétszer két eret értem, de a megvalósítást nem látom, mert a riasztókábeleken kívül csak a végponti piros kábeleket lehet látni, a kettő közötti állapotot nem.
Végül a kérdésedre: Nem a jumper eltávolítása vagy meghagyása a lényeg. A jumper csak annyit csinál, hogy a relé tápját a leválasztó oldal tápjától függetleníti. Utóbbit szokás (és bizonyos esetekben indokolt is) a vezérlő mikrokontroller sima tápjáról hajtani, mert az áramfelvétele elenyésző és emiatt nem kell többszörös kábelezést használni. Ugyanez már nem igaz a tekercsek meghajtó áramkörének pozitív oldaláról (VCC-JD), mert ezek kvázi „nagyáramú” (100-500 mA típustól függően) rendszerek és bizony elhasalhat tőle egy Arduino vagy ESP beépített tápja vagy akár maga az USB táp is, bárhonnan is jön (dugasztáp, router, TV, bármi). A fő szabály az, hogy a mikrokontroller tápja lehetőleg legyen mindentől független (most az USB miatt kb. annak tekinthető), a nagyáramú fogyasztók kapjanak külön tápot (ez most teljesen hiányzik a rendszerből). Az ESP8266 ráadásul rohadt kényes arra, hogy 500 mA-nél többet tudó tápja legyen (ez is lehet egyébként ok, ezért praktikusan javaslom, hogy ne USB-ről tápláld, hanem direktben valami tisztességes tápról). A 24 V váltó itt teljesen irreleváns, mert a leválasztott, kapcsolt oldalon van.
Tehát röviden összefoglalva: -- ha az ESP marad külön USB tápon, akkor maradjon, bár javaslom a bővítést,
-- a relé panalen vagy marad a jumper és akkor a külön táppal a GND-t és a VCC-t tápolod, ezen kívül közösíted a mikrokontroller GND-jét és a táp/relépanel GND-jét VAGY külön tápolod a relépanel nagy áramú részét (+5V dugasztáp pozitív oldal a VCC-JD-re) és elhozod, ahogy most van, a mikrokontroller +5V-ját a VCC-re, ekkor le kell venni a jumpert (illetve máshogy nem is tudod megcsinálni). Valószínűleg ilyenkor a közösítés felesleges, mert az egész relé panelen csak egy GND van.
először is köszönöm a leírást. Az elején tisztázni szeretném a helyzetet eme apró történettel:
Szüleimnél a Balaton melletti kertet egy rokon mint kertész segített átalakítani ahol 80% gyepfelület lett. Amíg a szüleim kb. 5-6 éve még szerettek korán kelni meg locsolni, egy ideje nem így van. Mert ugye locsolni nem minden nap kell - automata emiatt nem jön számításba -, ha meg kell akkor is kora reggel szabad a hőségben. Én külföldön élek és dolgozok és a munkahelyhez közeli főiskola menzához vezető úton volt egy technikai kiállítás. Na itt figyeltem fel Arduinora. Az egyik forgalmazó ledeket meg egy villanykörtét kapcsolgatott a roboton kívül, meg volt LCD Display is.
Vázoltam neki, hogy nemrég neves öntözés technikai cég termékével szemeztem, de mivel 2 zóna van 2x annyiba is kerülne. Mondtam neki, hogy vannak 9-12 V között egyenáramú mágnes szelepek, ezeket akarom kikapcsolni meg be valami parancsra egy web oldalon keresztül. Akkor mondta kedvesen egy egyszerű dolog és mutatott pár apróságot meg rajzoltunk.
Mondtam neki mivel az üzlet nem messze van ahol laktam anno megkérdem a rokont mágnes szelep ügyben és majd jelzek. Vagyis megyek az üzletbe.
Rokon megkérdezte a fiatal kollegát, így lett Hunter mágnesszelep (szelenoid rúddal), 24V váltóáram trafó nekem beszerezve. Én meg elment a figurához és mondtam neki ezeket a dolgokat, hogy a 9-12 V helyett ez lett.
Ez egy kicsit drágább, de jobb ezek miatt:
A szolenoid tekercsét gerjeszti a 24 V, a mágneses mező meghúzza a vasmagot, szabaddá válik az átömlő csatorna, és a víznyomás megemeli a szelep membránt, dől a víz. Lezáráskor, feszko elvéve, egy nagyon gyenge rugó visszahúzza a vasmagot, az lezárja az átömlő csatornát, és zár a szelep. A víznyomástól.!! És úgy is marad. A korábbiak nem így mentek. Elektromos problémák miatt dőlt a víz sokszor.
Szóval visszatérve Arduionra: ESP8266, egy táp USB-n keresztül, 8 összekötő kábel és akkor csak 8 portos kártyái voltak raktáron. Tudta a figura, hogy 24V váltóáramú mágnesszelepeket akarok vezérelni. De nem mondta a külön tápot.
Megmutatta, hogy elől melyik 2 lábbal táplálom be a relé kártyát. Meg szabadon választok a zónának két portot.
Ezek után került a garázsba a vezérlés így:
kintre pedig 2 érpár megy ki a szelepekhez
Az első év végén volt olyan gond, hogy nem jött be a GUI és pingre sem válaszolt. Ha bekapcsolta valaki újra az elosztót akkor igen.
Ekkora tettem rá egy időkapcsolót az elosztó elé.
minden nap 23:23 és 3:11 között nem kapott áramot. Később Access Point csere után jobb lett a helyzet. Ami miatt egy másik öntözésrendszer topicban írtam és ott kaptam a belinkelt oldalt, hogy esténként elment egységesen 8 köb víz.
Erre írták, hogy a relé kártya random bekapcsolhatja a rendszert. A jumper eltávolítását több helyen olvastam, sőt videoban is.
Tehát akkor:
ez nem igaz és a lényeg az ugyan úgy a relé kártya azon lábain tápláljam be direkt táppal. Miután lemértem + melyik az a VCC a GND pedig egy Y lesz ami az ESP8266, táp - és relé GND-je lesz. Jól írom?
Nagyon remélem, hogy nem láttál hozzá a megvalósításhoz ez alapján. A leírásodból egyértelműen kitűnik, hogy elég hiányos a tudásod ezzel kapcsolatban.
Nézzük sorban.
Egyrészt a relé panel jobb oldalán lévő jumper gyártótól és kiviteltől függően nem azt állítja, hogy honnan jön a tápfeszültség, hanem hogy normál vagy fordított logikával dolgozik-e a vezérlés. Vagyis ha a mikrokontroller kiesik a rendszerből, akkor a bemenet alacsony jelszintje aktív vagy passzív állapotban hagyja-e a relét. Ilyen alkalmazásokhoz a normál működik (aktív = magas jelszint) kell. A linkelt oldal leírásának helyességében nem vagyok biztos. Azt, hogy a VCC-t GND-re húzzuk egy jumperrel pedig egyenes út egy masszív rövidzárhoz.
Másrészt, tápellátás. Abban maximálisan igaza van a szerzőnek, hogy egyetlen mikrokontroller tápról sem látunk el ilyen fogyasztású eszközt. Mondjuk az indoka úgy rossz, ahogy le van írva, de ez a téma viszonylatában irreleváns. Vagyis, igen, neked külön tápot kell adnod a relépanelnek, csakhogy nem egészen úgy, ahogy írod. E helyett egyrészt ki kellene mérni, hogy a dugasztápon melyik vezeték a + és melyik a -. Alap esetben a fehérrel jelölt a mínusz, de a Wolfcraft is előszeretettel gyártat kínában, ott pedig bármi előfordulhat. Szóval mindenképp a mérés a biztos. Nézzük sorban.
Megméred, hogy a dugasztáp kimenetén melyik a pozitív és melyik a negatív.
A pozitív oldal megy a relé panel VCC lábára, a dugasztápot úgy kell beállítani, hogy a relék alap feszültségével klappoljon, ha 5 V, akkor 5 V, ha 12, akkor 12. Máshogy nem fog jól működni.
A VCC-JD + VCC jumper legyen a helyén. Alternatíva: a JD-VCC lábra kötöd direktben a bemenetet, de ez esetben a relépanel leválasztó részét külön meg kell tápolnod egy 5 V-os rendszerről, ez lehet akár az Arduino/ESP 5 V lába is, mert itt milliamperes fogyasztásokkal kell számolni maximum.
Összekötöd a mikrokontroller GND-jét a dugasztáp GND-jével és a relé panel GND-jével. Így a három eszköz földpotenciálja azonos lesz. E nélkül nem fog működni a vezérlés.
Utána jön az, hogy a kimeneteket a mikrokontroller kártyáról összekötöd a relépanel bemeneteivel. Ha jó a jumper beállítása (és egyáltalán szükség van rá), és mindent jól csináltál, akkor a kódban sem kell semmit átírni.
Kiegészítés: egy ilyen rendszert nagyon ajánlott úgy megcsinálni, hogy a relék tápja csak akkor legyen bekapcsolva, amikor a mikrokontroller már "felállt". Ennek az az oka, hogy induláskor az Arduino és az ESP is hajlamos random kimeneti állapotokkal indítani addig, amíg a bootloader lefut és a konkrét kód és ki/bemenet inicializálás le nem fut, ez 300-500 ms is lehet egyes esetekben, vagyis bekapcsoláskor akár fél másodpercig tárva-nyitva van a kimenet és ömlik a víz. Ez az ún. védőrelés megoldás (ha van erősítőd, az bekapcsolásnál tökéletesen azonos okból kattan kb. fél másodperccel a bekapcsolás után, de még az elektromos sütő, az autó, és gyakorlatilag minden mikrokontrollerrel vezérelt eszköz is).
Igen, akár az is megoldás lehet. Utánna olvastam egy kicsit és találtam is egy bekötési rajzot ehhez a mátrix kijelzőhöz, hogy hogyan csatlakoztassuk a HC-05 modult. Igaz, hogy az eredeti project arduino uno lappal van építve és én nano lappal csináltam de ez a HC-05 modul tutti nem fog működni úgy, hogy csak a VCC,GND,TXD lábak vannak az UNO-ra csatlakoztatva! https://wp.josh.com/2021/04/21/build-a-live-scrolling-tickertape/
Sikerült végre időt szakítanom és belemerűlni a hibakeresésbe. Köszönöm a tippeket mindenkinek így utólag is! Első kőrben kb: 2-3 órányi böngészés után megtaláltam a kijavított kódot a Matrix kijelzőhöz, majd átalakítottam a led sorokat az eredeti 32db/sor formátumra és láss csodát működött. Viszont a 64db led/sor már sok volt a NANO-nak, így más megoldást kezdtem el keresni. Találtam is ezt: https://www.youtube.com/watch?v=k-SYMPO8-f8 . Sajnos ennek is gond volt a kódjával de találtam belőle egy egyszerüsített változatot: https://github.com/bigjosh/SimpleTickerTape , ami teljesen jól működik bár nem rendelkezik bluetooth modulos irányítással és egy fix színben világít, amit természetesen a kódban meg lehet változtatni. Késöbbiekben szeretném megoldani, hogy működjön a HC-05 bluetooth modullal való vezérlés és azt is, hogy a szöveg a lefutás után ne áljon meg hanem folyamatosan fusson. Ha esetleg valakinek van hozzá kedve ezt szintén megépíteni és profin tud kódot írni akkor továbbra is szívesen venném a segítséget!
