:) Köszi. Érdekes fejtegetés. De kihagyta a :"Ádám megismerte feleségét, aki fiút szült neki, akit Szétnek nevezett..."; eszerint Szét nem Évától van. Évát nem kellett megismernie. De akkor vegyük készpénznek azt is, hogy: óriások éltek akkor a földön, és később is. Ők is beleszórtak az emberi genomba..
:) Ez jó észrevétel. Egyrészt Noét felejthetjük, mert igen késői átvétel és hozzáköltés. A mindent elpusztító vízözön a sumér és indiai mondák alapja. Az indiai jöhetett a harappai kultúrából. De a sumér és harappai kultúrák között már bizonyítható a kapcsolat. így ha átvétel, akkor rögtön visszaglobalizálódik az özönvíz. Viszont a leírások teljesen nem hazudnak, nagy, országot elpusztító árvíz lehetett az, nem egy folyókiöntés.
A bibliai vízözön története jó nyomon követhető irodalmi alkotásokban. A korábbi alkotásokban nem Noé nak hívták a főhőst. A "Noé" egy kései beszélő név.
Amúgy igazad van a vízözön történet eredeti sztorija, folyóvizi árvizet ír le, a parton összetorlódó holtestekkel.
"Szvsz. a Földön több helyen is kialakulhattak emberfajtàk: specializàlodàs vagy korcsosulàs àltal."
Ezt a tudomány nagyon valószínűtlennek tartja. Több példa van pontosan az ellenkezőjére, arra, hogy a Kelet-Afrikából kivándorolt ember alfajai hogyan veszítették el az evolúciós harcot a mai emberiség elődeivel szemben jelentéktelennek tűnő evolúciós hátrányok miatt. A neander-völgyiek vagy a floresi hobbitok genetikailag nagyon közel voltak hozzánk, mégis évezredek alatt folyamatosan, egyenletesen szorultak vissza és törvényszerűen veszítettek.
Egy ilyen környezetben, ahol a legapróbb genetikai különbségeknek végzetes evolúciós következményei voltak, hogyan tudott volna egységes fajjá olvadni és így fennmaradni több, külön utakon emberré vált faj?
És az mitől biztos, hogy ugyanaz a vízözön volt? Ha beszélget egymással egy francia, egy lengyel és egy magyar ember, kb. egyidősek, akkor mindenki tud mondani gyerekkorából egy nagy árvizet, amire halványan emlékszik. Aki dátumok és történeti ismeretek nélkül, antropológiai alapon dolgozza fel, az arra következtet, hogy abban az évtizedben volt pár hét, amikor egész Európa víz alatt volt. A koraókori népek emlékezete történelemtudomány és fejlett évszámolás nélkül rokonítható a gyerekek emlékezetéhez.
Egyébként ha Káin nemzetségéből származnak azok, akik sátrakban laknak, meg gitároznak,meg vaskovácsok, akkor hogy lehet, hogy ők túlélték az özönvizet, Szet nemzetségéből cska Noé?
En is kételkedem benne, hogy az egész emberiség Kelet-Afrikàbol szàrmazna. Egyébként a tudosok között is van olyan hang, hogy az afrikai kiàramlàs Kis-Azsiànàl megàllt, nem ment keletebbre. Ugyanakkor meg genetikailag pl. az etiopokhoz az észak-europai fajta àll a legközelebb. Szvsz. a Földön több helyen is kialakulhattak emberfajtàk: specializàlodàs vagy korcsosulàs àltal. Egyébként miért nem élhetett màr ember akkor is a Földön, amikor a földrészek még nem vàltak el egymàstol? En semmit sem tartok kizàrtnak ilyen hipotetikus idôkben.:-)
"Attol még antropolòogiailag mulatt marad." - hàt persze. A bör szine hamarabb vàltozik, az embertani jegyek àtalakulàsàhoz sokkal több idöre van szükség.
"Ha europidok voltak..." - làtszolag azok voltak, de valamelyik felmenöjük fekete lehetett, s több generàcio utàn "kiütött". Ilyen is elôfordul.
Visszatérve a zsidok történetéhez: én csak azért hoztam föl ezeket a fajtabeli, embertani kérdéseket, mert szàmomra kezd egyértelmüvé vàlni, hogy a zsidosàgot sem lehet màr fajtabeli jellegzetességek szerint megkülönböztetni, hanem inkàbb kulturàlis (esetleg vallàsi) különbségekröl van szo. Tehàt azt az elavult kifejezést, hogy "szemita" sem kellene màr ràjuk alkalmazni, mert embertanilag ez màr nem fedi a valosàgot. Az, hogy valamikor a Biblia ilyen megkülönböztetéseket tett, szerintem egyàltalàn nem lehet mérvadò. Mert ezek szerint, ha vannak sémitàk (Sém leszàrmazottai), akkor vannak kàmitàk (Kàm leszàrm.) és jàfetitàk is; vagyis összesen hàrom féle fajta ember. Ebböl kifolyòlag ha egy kàmita antiszemita, akkor a sémita meg lehet antikàmita. Hàt nem nevetséges ez az egész?
Csak közben véletlenül bekerült a Zoroastro válasza az én hozzászólásomra is, amiben nem vetette el a indoeurópai nyelvek és az afroázsiai (korábban sémi) nyelvek közös eredetére vonatkozó észrevételemet. ON Egyébként én nem tartom jónak azt, hogy egy félig bizonyított elmélet , miszerint az ember Afrikából vándorolt ki, annyira befolyásolja az emberek gondolkodásmódját, hogy népek vándorlását csak Afrika kiindulóponttal tudja elképzelni. Holott ugyanennyire valószínű, hogy Afrika egy (több) időben célállomás volt. (A nagy és kis jégkorszakok alatt meg biztos)
Mint egy nagy mentőcsónak, időről időre felvette a máshonnan menekülő emberek kis csoportjait. (pl. ez magyarázat lehet arra, hogy miért ott a legnagyobb a genetikai változatosság.)
Az etnogenezishez pedig egy szemelvény: Most volt egy műsor a natgeon (ne minősítsük most a csatornát) amely az ausztráliai bennszülöttek származását akarja rendezni a jelenleg elfogadott keretek közt. Két alaptétele volt: az egyik, hogy az ibók afrikai rokonok a genetika szerint, azaz afrikából származnak. No de ezen túl, szembesülve a valósággal, hogy Afrikából Ausztráliáig igen csak lehetlen 50000 éves bárkákon (ennyi a legidősebb ausztrál emberlelet kora) a déli, híresen viharos tengeren megtenni pár ezer kilométert, így a benépesítő utat Bali szigete felől, azaz Dél-Ázsia felől gondolják (ez biza logikus). Viszont az afrikai eredet+délázsiai indulópont azt jelenti, hogy afrikától délázsiáig már 50000 éve be volt népesítve a föld annyira, hogy új területeket kellett keresni. Ezek szerint 50000 éve kisázsia "sűrűn" lakott volt, minthogy útba esik, ugye. Ezáltal pedig a rasszjegyek (honnan-hova) figyelése nem sokat ér.
Én sokkal érdekesebbnek tartom azt, hogy pl. az a extra logikátlan logika, amely a főneveket nemekbe sorolja, megjelenik a szemita és a velük szomszédos indoeurópai nyelvekben is. Ezáltal lehetséges, hogy a szemiták nem mások, mint korábban kiszakadó, elvándorló "árják".
Az, hogy "feketének" neveztek valamikor népeket, az nem feltétlenül jelent negroidokat. Pl. a kusitàkat is "feketefejüeknek" nevezték (ha jol emlékszem..), s a Felvidéken is létezett valamikor egy Fekete Magyarorszàg. (sokszor az is zavaro tényezö, hogy az égtàjak szerint is megkülönböztették pl. a hunokat: fehér hunok, fekete hunok; amihez a bör szinének semmi köze nem volt).
Különben is két-hàrom generàcio utàn a bör "kifehéredik", ha mindig fehérrel pàrosodik. Pl. Yanick Noah (tenisman) anyja szöke, fehér francia nö, apja pedig fekete börü afrikai. Ö még barna börü, de egy szöke svéd növel nemzett fia (kosàrlabdàzo) màr majdnem tiszta fehér, szökés hajjal (amely azonban még mindig gyapjas).
A te példàdra az jutott eszembe, hogy olyan is volt màr, hogy egy fehér (làtszolag europai) hàzaspàrnak fekete gyereke született.:-)
Jó példa. OFF: Erről jut eszembe : megkérdőjelezem azt az elméletet, amely azon alapszik, hogyha nagyobb a gének diverzifikációja, akkor az a terület régibb. Ez ugyanis állatoknál korrekt, de az embereknél az adott társdalami kultúra simán felülírhat minden szabályt. Ugyanis egy nagy, egységes birodalomban szükség szerint csökken a belterjesség, míg az egymástól elszigetelten élő törzsek esetében (pl. ha a kultúrájuk szerves része a szomszédok elkergetése) nő a belterjesség, így sokkal nagyobbak lesznek a genetikai eltérések. Ezért nem mondható el, hogy a nagyobb genetikai diverzitású terület a régebben lakott; legfeljebb az, hogy primitívebb szinten állnak a társadalomfejlődés tekintetében. Sőt az sem rossz logika, hogy az a terület régebben lakott, ahol messzebbre jutottak a társadalmi fejlődésben.
Történelmi szereplőket is jogom van minősíteni. (Ha most antikrisztusnak nevezem Sztálint, az aktuálpolitika, történelem, vagy valfil? Vagy ha azt mondom, Nagy Sándor csak egy véreskezű, barbár pusztító volt, az miért nem ide tartozik?)
No egyébként meg ha esetleg elolvastad volna, amit "erősen minősítesz", akkor láthattad volna, hogy éppen pontot tettünk az amúgy is rövid vitára, pont mivel off. (Azt a két-három kiszólást szvsz. zsebtirranuskodás volt kivenni) S egyébként is, magamat nem akarom mentegetni, de 911-nek sem stílusa, sem mondanivalója nem volt alpári, vagy gyűlölködő...
De mostmár tényleg lezárnám a vitát, mint tettem az előbb is.
Legutóbb Pelle János írt könyvet az utolsó vérvádakról... Meghallgattam egyébként nemrég az egyik előadását, ahol dok.filmrészleteket vetített ezekről a kevéssé ismert hazai eseményekről.
"Kösz a könyvajànlatot, de nem sok reményem van a beszerzésére, ugyhogy elmondhatnàd a lényegét..."
Erre sincsen sokkal több esély. Elég vaskos kötet. Legjobban a spanyol és portugál zsidókkal foglalkozó részekre emlékszem belőle, de azt hiszem, a középkori zsidóüldözésekkel, a Talmuddal és a Sulchán Áruchhal stb. is foglalkozik.
Ez egyébként a Zsidóság és kereszténység a múltban és a jelenben c. munkájának I. kötete. A II. kötet címe: Újkori és modern zsidók Jézus Krisztusról és a kereszténységről (Árpád Rt. ny., Kalocsa, 1933).
Hubernak van egy könyve egyébként a vérvádakról is.
Kár volt kiollózni a Hornnal foglalkozó bejegyzéseket, végül is ezek egy része már történelem. Vegytiszta topik pedig nincsen. Be-becsúszik egy kis off itt is, ott is. "Na és?" :)
Nekem csak egy van... De visszatérve erre a hàrmas identitàsra, nem gondolod, hogy ebböl a "zsido" a vallàst, hagyomànyokat, neveltetést jelenti; az "amerikai" az àllampolgàrsàgot (vagyis ahol él T. Curtis); a "magyar" pedig a szülöföldet? (gondolom Izraelben sosem élt, tehàt a zsidò nem jelenthet àllampolgàrsàgot neki)