Én eddig nem olvastam a fórumot, de valaki volt szíves felhívni a figyelmem arra hogy itt pocskondiázzák,mocskolják a páromat és a tőle való kutyát .
Tisztázzunk valamit, a kutya hobby célra lett véve nem tenyésztésre. Erre amint lehetősége volt már fedeztette is befele . Nem tudom mennyi kiskutya született, nem is érdekel.De amint hallottam kint a KUTYAHÁZBAN születtek meg. Gondolom meg is fáztak stb.Nem Önt sajnálom hanem a kis magatehetetlen ujszülötteket !!
Amit tudok az az hogy amint jelezte Kerekes László fele hogy hiperaktív,kezelhetetlen stb Léda,Ő felajánlotta hogy visszaveszi a kutyát.Ön NEM adta vissza !
Az alomtestvére itt van tőlünk nem messze,/Mindszenten,Huszka Gábornál / Ő maximálisan meg van vele elégedve,gyönyörű kutya lett belőle.
Érdekes lenne ha öröklött lenne nála a hiperaktivitás, ugyanis mindkét szülője nyugodt,kezelhető.A DOWN KÓROS gyermekünk /15 éves/ foglalkozik velük. 1 kutyával foglalkozni kell minden nap,nem csak elmenni mellette és megsímogatni,enni-inni adni vele !! Wendi /Léda anyja / 1,5 éves lánya itt él velünk,Ő mért nem hiperaktív?? A másik testvére pedig Békésen van, Ő is nyugodt kutya.
Akkor hol ,kiben van a hiba??
Minden kutyánk nyugodt természetű,olyannyira hogy behordjuk a fogyatékos gyermekek közé őket, rendszeresen hívnak bennünket különböző gyerekekkel kapcsolatos rendezvényekre.Húzhatják-nyúzhatják őket a parányi gyerekek.
Wendi 2 hete élet halál között volt, 5 élő kiskutya után jött 1 halott, 1-et én húztam ki belőle a többit nem bírta megszülni. Császározás lett a vége,illetve hullamérgezés.A doktor úr utólag bevallotta 5% ot adott a kutyának a túlélésre. Műtét után itthon ment az infúzió neki,napokig kijárt a doki oltani.Éjjel a konyhakövön feküdtem mellette, 5 milis fecskendővel nyomtam bele a szőlőcukros teát, a béres cseppet, az ezüst kolloidot,a mézet kiskanállal csurgattam a szájába stb. Mindezt 15 percenként. DE A KUTYA ÉL !!!!!!!!!!! EZ A LÉNYEG !!
25 ezerbe került a műtét+ ehhez jön még a gyógyszer,a kezelés stb.
Itt se kapnak szuper prémium tápot / bár most éppen JOSERÁT/ a kutyák, és nem esznek ezüstkanállal,aranyszegélyes tálból,de megvan mindenük.
Most épp a nappalimban van Léda 8 kicsivel, Wendi a konyhámban fekszik kinyúlva, illetve 1 berni szukám a gyerekszobában szoptatja Wendi életben maradt 3 babáját.
Érdekes mód ,itt 1 hiperaktív kutya sincs.
Nálunk velük kezdődik a nap, velük fejeződik be.Legyen a kutya kint vagy bent, teljesen mindegy.
Ha olyan ,,szar" tenyésztő illetve szaporító vagy akárkik lennénk mint ahogy írja, akkor mért hoznak hozzánk Szerbiából vagy éppen más városokból hozzánk fundikat fedeztetni? Vagy éppen Írországba húsvétkor visznek tőlünk kutyát. Vajon miért is??
nem név nélkül illetve nem Laci nevében írok, vállalom a nevem:MÉNESI ERIKA
Ja és még annyit! Te is tisztában vagy azzal, hogy egy tenyésztőnek teljesen más szemszögből kell nézni egy kutyatartást, mint egy állatbarátnak! Te egy állatbarát vagy!
Az a hosszú hozzászólásod igen keményre sikeredett, de ez van! Ahogy elolvastam olyan érzésem volt, hogy te ezt a harcod tulajdonképpen feladtad per pill az ugatás visszatérésével!
Kérdem én, hogy miért akkora baj az ha a kutya egész éjjel ugat??? Az a dolga!!!!! Van, hogy a mi kutyánk is egész végig ugat+ ha a szomszéd kiengedi a 2 négyzetméteres kennelből a németjuhászt és a tacsit futkározni akkor a kutyuskám addig ott futkározik és ugat a kerítésnél amíg vissza nem zárják a 2 kutyát! Szólunk neki, de a Boby sem hagyja abba! Ráhagyjuk...tudom, vagyis azt gondolom, hogy azért ugat mert menne velük játszani futkározni! A kutya azért van, hogy ugasson!
A Boby sem kiállítási kutya, nem is lehet!!! Tápot sem szuperprémium minőséget kap....
Ha a gyermekedet nem bántja akkor nyugodtan engedd ki...macskák???? majd megtanulják, hogy nem jöhtnek be, mert másé a terület! Boby ki nem állhatja a cicákat, ha meglát az utcán egyet már ugatja! BE SEM MERNEK JÖNNI A BOBY TERÜLETÉRE így nincs esély arra, hogy kinyírja őket!
Oké. Akkor neked is van egy problémás kutyád, amit ugy érzesz hogy nem a ti hibátokból történik. Akkor tanácsként (ne kritikaként vedd amit most írok) vidd el kutyasuliba. Mindenképp néz szét a lakhelyed körül, informáld le az iskolát, halgasd meg ha van olyan aki odajárt annak a véleményét róla. (mármint a suliról). Nekem mindig kutyaiskolás kutyáim vannak (majd 30 éve), jelzem nem mindenki törzskönyves volt ezidáig. (mi kutyabarát suliba járunk a hol sok dícséret és kevés büntetés, semmi verés az oktatási stratégia) Most is van nem törzskönyvesem, mert megtetszett, ne gondold hogy minden a pedigré.Én azért azt mondom mnem árt mert sok kellemetlenségtől megvéshet jelzem csak feltételesmód a törzskönyv (beltenyészet, örökletes betegségek). Vissza a z eredeti ténmához: Ott sokat tanulhattok. Azt szokták mondani a kutysuliban "itt kérem a gazdi tanul 80%-t a kutya pedig 20%-t. Ez igaz is de ez elég hogy okos kutyusod legyen (nem cirkuszi kutya lesz akkor sem), és te is nyugodt légy és a kutya azt csinálja amit mondasz. Ennek a megoldásnak van még egy jó oldala kifárad, valamint tanul a többi kutyától. Mármint viselkedni, mert ők is lesnek ám az iskolában. Megértelek hogy ragaszkodsz hozzá, és tudom mikor kisgyerek van nagy elfoglaltság, de ezt próbáljátok megoldani, mert ez egy hosszútávú erőbefektetés ami az évek alatt megtérül. Én nem akarom a kutyáim agyon dícsérni (lehet hogy te elrettensz) de ha a 3 éves lányaim homokoztak az udvaron a kutya vigyázott rájuk. Elég volt azt mondani menj, vigyázz rájuk. Ő odafeküdt és nem mozdult. Ha pedig valami volt jó jött nyüszögve szólni. ennyi a kutya gyerek kapcsolatról. Ha ragaszkodsz a kutyusodhoz akkor lépd meg a kutya sulit, ami az ő képességeinek kell azt ott megtanulja (legfeljebb ha nem akarod csibészelni akkor arra a részre nem viszed). De fog feküdni, ülni, behívásra jünni, a lényeg hallgatni. (mert ha én kiszólok a kutyumnak éjjel hogy elég azután csend van nincs duma).
Harapok. :) Mindig azt remélem van megoldás de már annyi mindent kipróbáltunk. Nyugtatózni meg tényleg nem akarom mert az nem megoldás, az pillanatnyi elcsitítás. Szeretem és foglalkozom vele, de néha elszakad a cérna. De elküldeni soha nem engedném. Egyszerűen nincs hozzá szívem. A mienk ő is, vigyáznunk kell rá. A problémára azért nincs megoldás mert ez veleszületett. Az anyukája is ilyen csak nem ennyire...állítólag. Na hogy most ebből mi igaz...mert amit a lent nevezett illető mond azt el kell osztani legalább 3-mal és még akkor sem biztos hogy igaz. :) Itt egyetlen egy hibás van, az pedig a genetika. Ezellen meg nem tehetek semmit. Nevelgetem, szeretgetem néha kiborulok aztán újra erőt gyűjtök. :)
"A kutya tartásról annyit maximálisan egyetértek veled kutya nem kennelbe való (az csak kivételes helyzetekre kell a saját biztonsága miatt), azt meg ne is mondjam hogy láncra. Valamint ha megkapja a foglalkozást és szeretet, akkor biztos hogy nyugodtabb is. Az én kutyám is itt lompol amíg itt írogatok. (addig sem beszélget)"
Egy egészséges idegrendszerű kutyánál igen, nem szabad kennelbe zárni. Léda nem egészséges idegrendszerű. Ne mondj ekkora hülyeséget hogy BIZTOS HOGY NYUGODTABB hisz fogalmad sincs arról, milyen Léda, milyen egy hiperaktív kutyával együtt élni. Ezt nem lehet észrevenni olyan kicsi korában mikor elhoztuk, mikor meg kiderült, késő volt. Részben örülök is hogy hozzánk került, máshol már nem élne ezzel a mentalitással. Ez a kutya csak azért van még nálunk mert én foggal körömmel ragaszkodom hozzá az ugatás, hiperaktivitás ellenére is. Szeretem és ezért szerettem volna megoldást találni hogy neki, nekünk és a szomszédoknak is jobb legyen.
1.) Kinyírja a macskákat. Nem viccelek, tényleg. A szomszéd kiscicát a kerítésről harapta le szó szerint.
2.) Ahányszor kint van, megerőlteti magát, nem érzi a határt, napokig felállni is alig tud. Erről is írtam már korábban. Léda minden szeretetet megkapott ugyanúgy mint Öcsi, sőt, mikor még egyke volt, többet volt foglalkozva vele, akkor még kezelhetetlenebb volt. Foglalkoztunk vele, foglalkozunk is. Nem vagyunk olyanok akik kínozzák a kutyát. Kennelbe való vagy sem, nem vállalom a felelősséget hogy kint bajt okoz akár más állatnak akár embernek. Mikor elkészült a kerítés, a kutyákat kiengedtük. Öcsi pont annyit volt kennelben amennyit Léda, de kiengedést követően Léda úgy viselkedett hogy nem lehetett szabadon hagyni.
A szomszédokat zavarja, nem kérhetem hogy költözzenek el. Minket is zavar mert a 8 hónapos gyerekem nem tud aludni tőle. Pedig tőlünk távolabb van a kennele mint a szomszédoktól. Suzy volt itt, látta hol lakik, szerintem nem embertelen körülmények között. Sok helyen nem hogy ennyi helye nincs a kutyának, hanem láncra verve van egy kis kifutója. Léda szabadon mozoghat, van háza, van mozgástere.
Aki nem nyalja falja a kutyáját és nem drága márkás táppal eteti, már rossz gazdinak számít. :) Én nem kiállítási kutyát akarok és nem gyerekpótléknak kell, sőt, talán macipofa írta (ha nem akkor elnézést) hogy a kutyájára büszkébb mint a gyerekére, ez szégyen, ezért a mondatért senki nem szólt. Azért tegyünk már különbséget. :) Egy kutyára is lehet büszke valaki, sőt, önzetlenül szeretnek és hűségesek, de az ember gyereke azért csak az első helyen kéne legyen, nem? Öcsivel pont ugyanannyit van foglalkozva, talán még kevesebbet is. Ennek ellenére szófogadó, nem ugat össze-vissza feleslegesen és nem falja fel az összes kis állatot ami bejön a kerítésen. Enni ugyanazt kapják, bőségesen, NEM minőségi tápot, nincs rá pénzünk. Nem hiszem hogy csak az vállalhat fundit aki egy kisebb vagyont ki tud adni arra hogy drága tápot egyen a kutyája. A gyerekeitek etetésére is ennyi gondot fordítotok? Ha lebetegedett valamelyik eb, ugyanúgy orvost hívtunk mindkettőhöz. Öcsinek az infúziós kezelése nem 2 forint volt, a gatyánk ráment mégis végigcsináltuk mert szeretjük. Munka helyett orvoshoz járt vele a férjem, ugyanis az egész délelőtt elment ezzel. Szóval nekem senki ne mondja hogy nem szeretjük őket eléggé. Mikor Léda először sántult le, a fél éjszakát vele töltöttem. Minden este van simi, dumcsi és közös időtöltés. Igaz, nem hozom be az 50m2-es házba, pontosabban konyhába, (mert nincs előszobánk) és nem számolom a kajája összetevőinek arányát. Nem főzök neki külön és nem ezüst tálkába adom az ételt. De megsimogatom, megdicsérem mikor jól viselkedik és megölelgetem.
Csak gondoltam ha már őszinték vagyunk, legyünk tényleg azok. :)
Becsülöm Feketepandát hogy elhivatott, de ne csak azt nézzétek emberszámba - gazdiszámba - aki piedesztára emeli a kutyáját. Nálunk a kutya kutya, az ember ember. Nem akarok a kutyáinkból gyerekpótlékot csinálni vagy kiállítási ebet akinek vigyázni kell a bundájára és nem hempereghet meg a jó kis homokban ha másnak épp vinni kell a közönség elé. És nem kényszerítem peckes sétára, hagy szaladjon ahogy akar, szedje össze a koszt, túrja az orrával és mancsával a földet amikor jól esik, és nyáron tocsogjon a vízben. Csak ne ugasson feleslegesen és ne hordja szét a szemetet. Olyan nagy kérés ez, igaz? :)
sajnálom hogy így vélekedtek rólam, azt meg végképp nem tudom már ki írta hogy akkor adjam oda, de nem adom. Megoldást kerestem, a homeós nyugtató a világon semmit nem árt, és gondolom Léda is nyugodtabb lett volna, jót tenne neki is a pihi. Amúgy gondolhatjátok hogy nem szadizásból van ő becsukva, Öcsi meg szabadon...Szóval inkább bosszankodom ha minden hatástalan de se nem nyugtatózom be se nem adom oda. Ugyanis az ilyen vérmérsékletű kutyát más már rég elaltatott, vagy ami rosszabb, agyonütött volna. Soha nem hagynám. Feketepanda írt ilyenre példát.
Ja, és drága KEREKES LÁSZLÓ, akitől Lédát hoztuk. Tudom hogy zugolvasol, és hogy ezt is olvasod. :) Kívánom hogy a szaporításodnak ne legyenek komolyabb következményei, hogy a többi kutyádnak is maximum annyi zizije legyen, mint Lédának, ne több.
Sajnálom ha erősre és bántóra sikeredett, de csak őszinte voltam ahogy mindenki. :)
Szia gyönyörűek a kis kutyuid. Bocsi de nem olvastam vissza. Most vannak? Biztos nagyon boldog vagy akkor most. Én is most babázom a berni kölykökkel. Látom hogy te is mennyire szereted őket, csak ezért írtam.
A kutya tartásról annyit maximálisan egyetértek veled kutya nem kennelbe való (az csak kivételes helyzetekre kell a saját biztonsága miatt), azt meg ne is mondjam hogy láncra. Valamint ha megkapja a foglalkozást és szeretet, akkor biztos hogy nyugodtabb is. Az én kutyám is itt lompol amíg itt írogatok. (addig sem beszélget)
Szia Én csak kiváncsiságból kukkantottam be, lehet hogy nem kelett volna. Már bocsi de a kutya ugat, a macska nyávog, az aranyhal meg úszik. Ha a kedves szomszédod panelba lakna és a lift zajától nem tudna aludni akkor is reklamálna, vagy akkor eszébe sem jutna. A kertes házak sajátossága hogy vannak kutyák és bármennyire felfoghatatlan igen ugatnak. Az én kutyám is (berni pásztor) beszélget az utca végén lévő kutyával. Mert ugye a kutyák is sznobok a havasi kutyák beszélgetnek csak együtt (a szomszéd német juhásza ne megfelelő neki) az utca végén lakó bernáthegyi igen. A zajokra visszatérve 2 nap után meg lehet szokni, a szomdszéd legfeljebb majd megszokja (feltalálták a füldugót is). Jelzem mikor nekem nem a mostani kutyám volt akkor a szomszéd német juhásza mondta a magáét folyamatosan minden éjjel, eszemben sem jutott reklamálni. Én nem adnék a kutyámnak semmit ilyesmi miatt az biztos. nem szúrnám el a kutyámat senki miatt az biztos. Bocsi ha kemény voltam és én csak nézegetni szoktam itt is a sok szép kutyát, de ezt szó nélkül nem tudtam hagyni.
A másik téma gyerek és kutya. Mondják hogy a kuvasz kemény egyesek durvábban fogalmaznak "bolond". Velük nőttek fel a gyerekeim. Itt van pár kép. Nagyon nagy boldogságban és szeretetben telt ez az idő. Én nem adtam túl egy kis kedvencemen sem a lánykáim miatt. Nincs allergiájuk szőrre sem parlagfűre. Van viszont házi porra (ennyit a tisztaság mániámról).
Nem kell ennek a kutyának nyugtató, csak emberi kapcsolat. Vétek ezt a a kutyát éjjel-nappal kennelben tartani. Hidd el, ha kiengeded, minnél közelebb lehet hozzád, csendben marad.
Egyszer már volt javulás, amikor több időt szántál rá.:)
Lehet az a kennel számunkra szép, kényelmes, ha neki a gazdi 0,5 m2-es lábtörlőjén a legjobb kuksolni, hallgatózni, bekukucskálni... Persze ez áldozattal jár, de a kutyusnak boldogság.
Ha van aki ezt tudja neki biztosítani, add oda:( Remélem nem haragszol rám e sorokért.
Hát a megoldódni látszódó probléma visszatért, de úgy rendesen. Léda 1 hete majdnem hogy éjjel-nappal ugat. A dokink azt mondta adjunk olyan nyugtatót amit mi szedünk (nem szedünk). Jó orvos, ezt a tanácsát mégsem értem, nem tetszik. Homeopátiás nyugtatót adunk már 3 napja, ez emberi, de még mindig jobb mint mondjuk a xanax. Összesen 6-ot kap, délután 3-at és este 3-at. Ez egy felnőtt adagja. Láttam kutyáknak való homeós nyugtatókat de tanácsot kérnék kinek mi vált be, és melyik mennyire pénztárcabarát. Igazából a szomszédok miatt gáz mert nem tudnak tőle aludni. Tudom hogy már leírta feketepanda is de őszintén szólva nem sok időm van visszaolvasni a régi hozzászólásokat és keresgetni.
Már többen mondták hogy a gyerek miatt adjuk oda Lédát másnak, lenne is aki elvinné de nem adom. Sokan mondják hogy a gyereket is féltik, de Léda soha nem bántja plusz sosem hagyom kint a gyereket egyedül, hisz 8 hónapos. Ha kint is vagyunk és Léda is ki van engedve, nem ugrál nem kapkod, én teljesen bízom benne. Egyszerűen csak kis izgága, ezért is nem akarom rendes gyógyszerrel tömni. Ha nem lennének szomszédaink, tőlem ugathatna. Amúgy meg nem a semmibe ugat, hanem messzi kutyával társalog, szoktam hallani az oda-vissza válaszolgatást. Vagy akkor van bebolondulva ha kóborkutyák vannak az utcában. Úgy érzem az jogos, azt a többi ugynanúgy megugatja. Hízása megindult végre, ha nem is husis de szép. :)
Én sem éreztem semmit a földrengésből, a 2006-ost azt igen, a kisgellérthegyi lakásunkban belém rúgott a kanapé. Itt Nógrádban most nem lehetett érezni.
Betelepítettem a nyuszikat a kazánházba, éjjel kimentem, hát szinte égetett a hideg levegő, ahogy lélegzetet vettem. Gyorsan becsuktam a kutyákat - na, nem mintha bármi jelét is adta volna a fundi, hogy ki akarná dugni az orrát a nappaliból, csak a terrier szokott ahhoz hozzá, hogy amikor elindulok, szolgálatkészen felpattan, hogy elkísér. Most egyszerű MARADJ-ra szépen megállt a konyhában, és megvárta, amíg eccercsak visszajövök. Úgyhogy már csak a tyúkok vannak kinn, őket nem tudom hová tenni, hát biztatom őket bőszen, hogy kitartás csajok...
Tul. képp semmi jelentősége a feliratnak, lehetett a hámhoz szöveget választani. Ez illett kedvenc fajtámhoz. Viszont ösztönpróbán nagyon szépen teljesített, úgy hogy ki is kiérdemelte :)))
Sütimaci: nagyon édes a kutyusod. Gyönyörű nagyfiú lett.
Mi is élünk és virulunk, csak sok volt a vizsgákból:) Bobesz teljesen meggyógyult a szeme sem könnyezik már!
Feketepanda képeire a szokásos dolgot tudom csak írni:) Gyönyörűek:) azok a fehér farkincák....:)
Sütimaci...Dávidka is óriásbaby lett:)
Kutyimaci???? Ez a Rescue teamos hám ez mit takar? Mert ugye a Rescue team az mentőcsapatot jelent (azt hiszem)! Írnál erről többet???
Éreztetek valamit a földrengésből??? Mert itt volt tőlünk nem meszze (50 km), de a szomszédok ismerősök mindenki érezte csak én nem...tán jobb is:)) Ma egy érdekes dologra lettünk figyelmesek a Bobyval kapcsolatban...Ez olyan délután 4 óra körül lehetett! A sztori a következő: A bejárati ajtó elött nagyon ugat a Boby, anyu kiszól neki, erre a Boby beront a lakásba és fel a lépcsőház pihenőre és ott állt, csak hallgatolózott és nézett kifele a kisablakon...oly szinten hallgatolózott, hogy még a fejét is biccentette...Lehet a földrengéssel összefüggésben szerintetek?????
Balázsom éppen gügyögve duruzsol a babáknak: "Csúnya baba megint letojta a szőnyeget? Ejne-ejnye csúnya baba. Azt a betyár mindenit. Hamar gyorsan mossuk le..":))) ... és a kis szaros ott csóvál neki lelkesen:))
Elválás fájdalma? Régen, a kurblis telefonok világában volt...nem jött hír és szívem szakadt meg: Mi van a gyerekkel? Vajon mit csinál? Egy-egy levél, papírkép jött.
Most? Boldog vagyok...aggódom...próbálok segíteni. Olvasom és elképzelem Dad maci táncát a hóban...Dávid ragaszkodását, ölelését a mamijával, aptyával...lelki füleimmel "hallom" a gazdik nevető vagy dorgáló, de mindig kedves szavait....és boldog vagyok:)) Fáj, nagyon fáj a hiányuk, mikor költöznek....de tudom az életük igazán ott kezdődik. Reményeim szerint mindig egy boldog, önfeledt fundi élet....napokig keresi ösztönösen a szemem...és a kis csibész boldogan zsebeli be a gazdi szeretetét már új családjában:))
Megjöttünk a telelésből. Olyan gyönyörű élményben volt részem....
Dad a világ legjobb kutyája volt. Ilyen kezes, jámbor állat... hihetetlen milyen okos lett.
Szinte mindenkinek volt egy kedves(német) szava hozzá. Póráz nélkül mentünk mindenhová. Nem zavarták a sielők, gyerekek... Mindig ilyen kutyára vágytam.
A 2.on volt szállásunk, első nap felfelé, elesett a lépcsőn. De rájött , ha lassan megy akkor nem csúszik. Olyan édesen vitte a nagy popsiját....
Nagyokat sétáltunk, csimbokokba logtak rajta a hógolyók:-)))
Az 1 hét alatt 60 cm esett. Olyanokat vigyorogtam mikor a nagy hóba kereste a kakilásra a helyet.... konkrétan ugrált, mint egy bakkecske, mert elsülyedt. Persze alig talált olyan helyet ahol elvégezte a dolgát. Utánna viszont nem volt vigyorgás, mikor segget kellett törölni, mert a hó magason volt, igy hozzáért a kaki a szőréhez....Száz szónak is egy a vége....imádom. Köszönöm Panda:-)
A kutyák a fogyatékosságaimat helyettesítik: azt, hogy testi erejük van (nagyobb, mint nekem), hogy látnak a sötétben, hogy akkor is hallanak, amikor én nyugodtan alszom. Amellett, hogy szeretem őket, nagyon hasznosak ilyen szempontból.
Az egészséges félelem pedig jó dolog:) Nem enged elpuhulni. Úgy kipattanok az udvarra, hogy MIVAN, hogy csak na. Annak idején apám (isten nyugtassa) mondta nekem mindig: lyányom', az ember a saját portáján nem fél, nekimegy az ördögnek is, ha kell. Azt már csak súgta az öreg, hogy tudod, gyermekem, ekkis' fokhajmát mindig horggyál' a zsebedbe, mer'ha mégis valami boszorkánnyal, vagy ördöggel tanálkoznál, az nem árt...:))))
