Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Nem hiszem, hogy a magyar nyelvből kellene a János nevet levezetni, hiszen héber-görög-latin eredetű név. Már a Bibliából is ismert János, mint az egyik evangélium írója, és ismert Keresztelő Szent János is!
A "Nagy Óg" mondat az alábbi őriszentpéteri tálról. Óg királyt az Ószövetség is említi. A görögök Heraklészként emlegetik s a szkíták ősapjának mondják.
Ennek ellenére, - vagy ezzel együtt – ha valaki ragaszkodik spanyolos helyesírás szerint írni a nevét, végülis megteheti, mert a rovás ABC betűkészlete ebben nem akadályozza meg, pusztán ellenkezik minden józan megfontolással, és bevett gyakorlattal.
Na és honnét tudod, hogy élő személy, akinek a nevét leírod, ragaszkodik-e hozzá? Vagy égbekiáltod a kérdést, és ha nem érkezik válasz, akkor az a beleegyezés jele? Mióta szokás a nevek írásánál az anyakönyv helyett a józan paraszti észre hivatkozni?
Rendőrbácsi ne bántson, maguk Juliot körözik, az nem is én vagyok, mert én Hulio vagyok?
„Ez így értelmetlen, mert különböző nyelvekben még ugyanazt a nevet is másképp ejtik.
Pl. Julio lehet hulio, júlió... stb."
Tökéletesen igaz, amit írsz, én is erről beszélek elég régóta. Azonban nem a nevet ejtik másképp, hanem a hangnak van más betűalakja! Ők így írják le a "H" betűt
Ezért nem mindegy, hogy „H” rovás-betűvel írjuk-e le, vagy „J” rovás-betűvel.
Ugyanis ha „J” betű szerint írnánk le, akkor követnénk a spanyol ABC kiejtésének szabályait, (aminek semmi köze a rovás ABC-hez, nem vonatkozik a rovásbetűk kiejtésére.) ha pedig „H”-val írjuk, akkor az egész világon érvényes kiejtés (hangalak) szerint írjuk le.
Ennek ellenére, - vagy ezzel együtt – ha valaki ragaszkodik spanyolos helyesírás szerint írni a nevét, végülis megteheti, mert a rovás ABC betűkészlete ebben nem akadályozza meg, pusztán ellenkezik minden józan megfontolással, és bevett gyakorlattal.
Cirill betűvel való írás esetében a Hulió (Хулио) hangzásnak megfelelően, s nem pedig a betű szerinti Julió (Юлио) alakot választják, mert az orosz nem ejti sohasem a „Ю” betűt „H”-nak, ahogyan a rovás „J” betűt sem ejtjük másképp…
„na látod, erről beszélek, az átírás ma is valamennyire megoldott, de te hangzás alapján megint új szabályokat akarsz alkotni a nevekre. Minek?”
Eszemben sincs új szabályokat, mégkevésbé új betűket alkotni.
Úgy gondolom, hogy az idegen írásmód átültetése a kettős és hármas betűk esetében kétféle módon is elvégezhető:
- Vagy egyszerűen a betűk "hangját" írjuk le, Fuchs-Fuksz, Fischer-Fiser
- Vagy lehetséges a betű szerinti átírás: Fuchs-Fuchs, Fisher- Fisher.
A „Q” betűt rendszerint „U” betű követi: Quelle, Quimby, Qumran, stb, ennek okán a „Q” betűt „K” betűnek érdemes írni. Esetleg valamelyik rovás „K”-t lehet a „Q”-val azonosítani…
Az „X” betűnek legalább kétféle hangalakja létezik, ezért a hangalak szerinti átírást érdemes fontolgatni. A törökök fittyet hánytak az „X”-re, mert simán KSZ-szel, pontosabban KS-sel írják a TAXIT így: TAKSI.
Az „Y”-nak is van több hangalakja (i, mint Quimby, j, mint Yukon, áj, mint Cyrus.), tehát itt is a hangalak szerinti átírás a kézenfekvő.
A”W”-nek is többféle hangalakja van: v, mint Wéber, u, mint Edward,
Itt is a hangzás szerint érdemes átírni.
Meghonosodott idegen szavak árírására itt találni jó példákat:
„Ha meg nem, akkor neked miért fáj, hogy az angoloknak gyatrább a latinbetűs ABC-jük?”
Nekem egyáltalán nem fáj, pusztán az átírás nehézségeire utaltam, mivel megoldottnak tekintetted a kiegészítő írásjelekkel (pont, vessző hullám, kör, stb.) kombinált betűk átírását. A példa ugyan magyarból angolra szólt, de legalább jól szemlélteti magát a problémát, hiszen hasonló gondok vannak más nyelvterületről származó nevek magyar ABC-vel való rögzítésénél is.
„A lényeg az, hogy a rovásírásnak nem dolga, hogy a latin (és a többi) írás eltéréseihez és hibáihoz alkalmazkodjon. Elég, ha a kiejtést rögzíti.”
Ezt én is így gondolom. Egyetlen más, alapvetően különböző jelkészletek közötti átírásnál sem veszik figyelembe a hang(sor)ok alaki tényezőit, az egyes betűk előforduló formai sokféleségét.
Nem hiszem, hogy az átírás miatt a rovás ABC-vel írtakra más nyelvtani szabályok vonatkoznának - az átírás szabályain kívül… Tudniillik a hangok – ami maga a beszéd – nem fognak megváltozni semmiben, csak ezeknek a hangoknak a lejegyzett alakja.
Ez így értelmetlen, mert különböző nyelvekben még ugyanazt a nevet is másképp ejtik. Nem mehetsz utána mindenkinek a telefonkönyvben, hogy ugyan már melyik nyelvjárás szerint kell átírni a nevét. Pl. Julio lehet hulio, júlió... stb. (Hogy a rengeteg TV sorozat alapján adott nevek Isaura és társai ne is említtessenek) Nincs más támpont, csak a leírt latin név, önhatalmúlag meg ugye senkit sem szeretnél átkeresztelni a telefonkönyvben?
Ha fellapozod a telefonkönyvet hamar beláthatod, hogy rengetegen vannak, akik idegen hangzású családnévvel rendelkeznek, s ha az adható keresztnevek listáját is megnézed, kiderül, hogy több az idegen név, mint a magyar
na látod, erről beszélek, az átírás ma is valamennyire megoldott, de te hangzás alapján megint új szabályokat akarsz alkotni a nevekre. Minek?
Szerintem valósakat: Próbáld átírni Rovás jelkészlettel a Xavier spanyol és Xavér eredetileg szintén spanyol nevet, aminek mai formája Javier. Megoldást kérek a Jules (Verne) névre is.
„A többi ékezetes meg vonalkás betűvel csak neked van problémád, mert ezeknek az átirata (latinbetűsből latinbetűsre) jelenleg is megoldott.”
Ha ilyen egyszerű, akkor írd le nekem légy szíves a Fülöp, Ödön, stb, neveinket angol ABC-vel.
„Aki nem magyar a neve, az állampolgárságtól függetlenül sem lesz az, aki meg magyar, az ugyanúgy állampolgárságtól függetlenül magyar.”
- Ha fellapozod a telefonkönyvet hamar beláthatod, hogy rengetegen vannak, akik idegen hangzású családnévvel rendelkeznek, s ha az adható keresztnevek listáját is megnézed, kiderül, hogy több az idegen név, mint a magyar.
- Azokat a személy és helységneveket is le kell tudni írni, amelyek az adott szövegben előfordulnak. Márpedig a világ összes létező és valaha létezett neve számításba jöhet.
„Az átiratoknak ma is megvan a gyakorlata, nem kell újat kitalálni.”
Ebben teljes az egyetértés közöttünk. Ezt próbáltam eddig is elfogadtatni.
„A magyarnál gyakorlatilag ma nincs is régebbi ma is élő latinbetűs nyelv, ha szabad ilyen pongyolán fogalmazni. (javíts ki ha tévedek)”
Nem hiszem, hogy ki kellene javítanom…. Való igaz, hogy a magyar nyelv és a latin ABC évezredes múltra tekint vissza, s ez elég hosszú idő ahhoz, hogy összecsiszolódjanak.
„Szvsz tehát vagy találunk olyan megoldást, hogy mindkettő írásnál azonos gyakorlatot követünk, vagy a rovásírás megmarad amatőr műkedvelők játékának.”
Azt nem tudom, mennyire lehet élővé tenni a rovásírást, valószínűleg soha nem lesz egyenértékű a latin betűs írással, mert a globalizáció ezt nem engedi. (Ahogyan egy országban a kisebbség nyelve sem lesz soha mindenkire kötelező.) Azonban mint kulturális örökség és annak ápolása nagyonis fontos tényezője egészséges nemzeti tudatunknak.
„Nem tudom elképzelni, hogy két külön nyelvtant kövessen egy élő nyelv, nem is látom sok értelmét.”
Nem hiszem, hogy az átírás miatt a rovás ABC-vel írtakra más nyelvtani szabályok vonatkoznának - az átírás szabályain kívül… Tudniillik a hangok – ami maga a beszéd – nem fognak megváltozni semmiben, csak ezeknek a hangoknak a lejegyzett alakja. Az meg olyan, mintha a számítógépen a Times New Roman-ról áttérnénk mondjuk az Arial-re. Jóllehet itt nincs probléma az X, Y, W betűk átírásával, de a többivel már igen... Szerintem – mivel van a hangokra megfelelő jel - nem is kell különösebben energiát fordítani. Hasonlóképpen mint a dz és a dzs, nem egyebek fából vaskarikánál, mert semmiféle új, harmadik hangot nem jelöl e két betű együttírása. Semmiképp nem lehet a két hangot egyszerre kiejteni, csak egymás után. Így e két jelcsoport nem ad semmi újat, mindkettő teljesen fölösleges, használatuknak semmi értelme nincs. Ezzel az erővel a sokkal gyakoribb „tl” (katlan, iratlan, ütleg, stb) hangpárt is külön betűnek minősíthetnénk….
