Ott van a leírásában: "Minden szántóföldi és kertészeti kultúrához alkalmazható." Én csak azt nem értem, hogy én tudatlan lélek hogy a bds ´ltbe tudok OEM bort termelni nélküle.
Dehogy a harmadát, gyak az egészet, csak sok helyen utána már nem művelték a területet: pl. Nógrádi, Budai borvidék. Valamikor minden falu minden házához tartozott "hegy", mert bort ittak víz helyett, mivel utóbbi járványt okozhatott, előbbi meg jóval alacsonyabb alkoholtartalmú volt, mint a maiak és a kocsissághoz nem kellett szondát fújni.
A természetes szelekció nem mérhető években, évtizedekben, az minimum évezredes léptékű a fásszárú növényeknél, a szőlőnél meg egyáltalán nem cél a filoxéraellenálló nemes kitenyésztése, mert nagyon olcsó megoldás rá az oltvány (most ne egy ritka csemege árából indulj ki...).
Nem akarok magammal kibaszni, semmiből se áll oltani. Próbálok rájönni, mi az a határ, ami még direkttermő, és melyik leszárazottja már nem direkttermő.
Az viszont érdekes, amit írsz, hogy a szomszédság is megsínyli a V. vinifera dugványt. Nyilván olyan, mint egy focimeccs a járványkor.
Az amerikai fajokkal együtt él a gyökértetű, csak nem tesz bennük jelentősebb kárt. Vajon mennyire van jelen az oltvány-ültetvényekben és a direkttermőkön a tetű országosan??
Behurcolni valahova egy fogékony viniferával az akkor olyan-e, mint a Valencia-Atalanta BL volt Milanoban, ahol egy teljesen szűz terepre jutott felkészületlenül a járvány.
Vagy inkább csak a tetű-mennyiség ugrik meg egy kicsit, mint ha pl most rendeznek meccseket, amikor már amúgy is mindenütt jelen van a vírus?
Írod, hogy akkoriban, melyik időszakra gondolsz? A 19. századi nagy járványra? Az adatok talán az európai ültetvények harmadának tönkremenetelét említik.
(Csak rövid távon igaz, hogy nem fog ellenállás kialakulni a gyökértű ellen. Az amerikai szőlőkben is kialakult az együttélés alatt, millió évek alatt.)
Azon felül, amit mások irtak: a betegségre alig érzékeny fajták is jobban
megbetegednek. Ami logikus is, hiszen gyötri a gyökértetű... Hasonlóan a levéltetű ha
elhatalmasodik s legyengül a fa. Sajnos a gyökértetű-mivel behurcolt s a földben van- ellen nem alakult ki, s nem is fog ellenálló képesség kialakulni, mint a levéltetű ellen, s ráadásul annak vannak "fogyasztói".
Egyébként- lehet irtam már korábban- kiástunk ilyen haló félben lévő tőkét (épp az emlegetett Zalagyöngye) s tele-tele volt tetűvel és már alig volt ép hajszálgyökér.
S ha nem lenne gyökértetű- itt mindenütt jelen van-
akkor tényleg igaz lenne, hogy saját gyökerén szebb lenne a szőlő.
Európai szőlőnek vékonyabb az epdermisze, ezért a száraz-sőt meszes- talajokon is jobb lenne... de csak lenne. Hozzám jutott vki főiskolai dolgozata erről, de nem győzött meg. Olyan helyeken nézte- alaposan- a tetű
kártételét, ahol még nem talált oda, S fiatal szőlők voltak...
Ami viszont nagyon is igaz a dolgozatban, akkoriban "túllihegték" a tetű pusztitását, hogy a jó helyen lévő szőlőterületeket olcsón fel tudják vásárolni. Nem mentettem el a dolgozatot, igy nem tudom pontosan idézni. A biráló küldte el nekem.
Másabbak azok a borok, de ne feledd, hogy régen a borízlés is más volt, 50 éve pl. még a több évig (3-4) ászkolt borok mentek 8-9-es savakkal, ezeket ma nem tudnád eladni, így nem tudhatod, hogy amit Prohászka írt, azt hogyan kell a mai viszonyok közé rakni, ill. Chilét vedd ki a számításból, ott bátran kísérletezhettek hatalmas birtokokon egyenterméket előállítva.
A simavesszővel nem csak magaddal bszl ki (hacsak nem termelsz te is az alföldi sivatagban, mint szervezkedő kolléga), hanem 20-30 km-es körzetben mindenki mással is.
Nahát... és ezért kockáztatnak? A tét nem kicsi. Hallomásból tudom, hogy a saját gyökerén termett szőlő értékesebb, de tudják is ezt érvényesíteni, például az árakban?
Az, hogy oda (még) nem hurcolták be a filoxérát és annyira zárt terület az Andok hegyláncai miatt, hogy magától se tud oda berepülni (Európában elég volt a franciákhoz behozni és pár év alatt végigsöpört egész Európán a filoxéravész), így ha és amennyiben továbbra is elejét tudják venni, hogy bekerüljön, akkor ott továbbra sem lesz jelen. Ennyi.
Persze, leírta: csökött, "söprüs" hajtások, apró termés annak következtében, hogy tönkreteszik a gyökereket. Nem véletlen, hogy mindenhol -Chile kivételével- oltványokat használnak. Nem tudom, miért akarja mindenki ezügyben feltalálni a spanyolviaszt.
Mindegyik birja egy darabig, sőt akár jobban nő saját gyökerén, de előbb-utóbb. akár
1-2 év alatt kipusztul. Zalagyöngyét sokat láttam-látok- pusztulóban. Igy alanyt ültettünk
mellé a szomszédban. Lehet mire oltani lehet az alanyra, már rendes vessző sem lesz. Most
is alig volt tavasszal, s őszre is nagyon gyengék a vesszők. S elég satnyák voltak a termések
Piroskát nem ismerem... Bizonyára hasonló. Van aki a faluban mindig "arrébb" dönti, s az uj sokkal
szebb, de már látom záródik a "kör"... S még ehhez: oltottam mult évben Zalagyöngyét nálam- máshonnan szedtem a vesszőt- s nálam sokkal szebb, mint ahonnan hoztam, mert ott a nemes legyökeresedett, mint ahogy sok helyen a faluban hiába vette oltványként.
Köszönöm mindenkinek! A vélemények és az interneten talált képek alapján a kövidinka felé hajlok; a potyogósság pedig gondolom az aktuális körülmények miatt lehetett.
Idős emberek házától volt a vessző, ennek és a saszlának lett volna legnagyobb esélye. (Bár idősebb emberek szoktak néha rendelgetni Starkl katalógusból képek alapján ezt-azt...)
A hosszúkás bogyó szerintem is kizárja a Saszlát, de az egyetlen Saszla tőkém az idén potyogós volt. Korábban még soha, de az idén igen. Nem tudom az okát és nem is annyira potyog mint a Noha, de potyogott.
