Ja, ránk senki nem köt életbiztosítást sem... Max. mielőtt még kiderül, hogy beteg vagy. Vagy olyan felárért, hogy az nem éri meg. Nekem az a fura, hogy Te ezen megdöbbensz.
a hízás (inkább vízvisszatartás) és a hangulatingadozás tipikus szteroid mellékhatás. mondjuk nekem csak utóbbi volt meg.
de nem akarok hülye lenni... nem szedtem, csak 2 hónapig... de olyan furcsa, hogy 2naponta szedsz 12 mg-ot... és nem még minden nap egy kisebb dózist...
infacol nem tudom, hogy bejön-e... igazából nem hiszem, de most már félek abbahagyni, nehogy rosszabb legyen :(
büfi semmitől nem jön... de aztán ha átmegy rajta a levegő, akkor jön a megkönnyebbülés (olyankor akkorákat pukizik, hogy az egész lakótelep hallja :))
Ha picit ütögeted a hátát, akkor sem? Pocakmasszázs? Az én kisfiam is hasfájós volt nagyon, lábat hashoz nyomkodni finoman és a masszás, no meg az Infacol azonban segített. Van még egy lötyi, ami egy hónapos kortól adható hasfájós babáknak, sokan arra esküsznek, de nem jut eszembe a neve. Majd beugrik talán.....
3 hónapos korig tart ez a hasfájós időszak. Általában....
Először is boldog Új Évet nektek! Másodszor Grat a babához!
Harmadszor: Normális dolog ugye hogy elkezdem hízni a medroltól? Mondjátok hogy igen, mert kezdek e körül forogni. Nagyon zavar. Mellesleg állandóan éhség érzetem van. Most már csak másnaponta kell 12 mg-ot szednem. Előfordulhat a prednizolon miatt elvonási tünet? Az egyik percben madarat lehet velem fogatni a másikban meggyilkolnék mindenkit én magam sem értem.
Mondjátok, hogy mind ez "normális" így. Remélem, hamarosan lejöhetek a medrolról, mert már annyira elegem van az egészből. Tudom, ez már nyafogás. :-).
igen, dec 14-én megszületett (pontosabban "megszülesztették" :)) Áron babát. nem volt egyszerű menet, de a lényeg most a kiságyban horpaszt :D
jól vagyunk, bár a pocok nagyon hasfájós... de állítólag ilyen hasfájós-nyűgös babák azok mind, akiket megvisel a szülés. de reméljük, majd túl leszünk rajta.
A hozzászólásaink egy jó része ilyen. Hasonlóképpen az orvosi váróban is, ahol persze eleve nagy hagyományai vannak a horrortörténetmesélésnek, mi ezt talán még érzőbb beleéléssel tesszük :)
A problémákat nehezen tudjuk földolgozni. Vagy sokszor talán sehogy.
Medroller, mi az, hogy "gázos szemlélet, stílus"? Ahogy én olvasgattam a bejegyzéseket, nekem úgy tűnt, hogy túlságosan érzékenyek, lelkizősek , problémákon rágódósak vagyunk. Ezt érted te is gázos alatt?
" Soha nem a nagy gond közben lesz beteg a páciens, mert akkor kell az erő hogy azt végig tudja csinálni, pl. van egy nagy beteg a családban aki komoly ápolásra szorul mondjuk hónapokig, akkor a későbbi páciens símán el tudja látni, majd hónapokkal később lesz beteg, úgymond amikor már megengedheti magának."
Ezt nagyon-nagyon jól megfogalmaztad!
Ez pontosan így van.
Mamy, úgy hiszem, az, hogy te mennyire csak a jót látod meg a dolgokban és mennyire veszed megfelelően az akadályokat, önvizsgálattal nem megfelelően megállapítható. Az én önvizsgálataim se tökéletesek...
Azért vagyok makacs ebben a kérdésben, mert bár fölmerült már évekkel ezelőtt az orvosoknál és itt a topicban is a candida, mint betegséget okozó gonosz, amire rá lehet fogni az egészet, azért ez mégse ilyen egyszerű, ha ilyen egyszerű lenne, akkor most se beszélgetnénk másról, csak a candidáról. De nem beszélünk róla. Nézd végig a hozzászólásokat. Én a topic összes hozzászólásás elolvastam és úgy gondolom, hogy elég gázos szemlélet, stílus, világlátás stb van ezek mögött. A saját hozzászólásaim se kivételek! Sőt! :)
A pszichés betegségek nagy része éppen így zajlik. Soha nem a nagy gond közben lesz beteg a páciens, mert akkor kell az erő hogy azt végig tudja csinálni, pl. van egy nagy beteg a családban aki komoly ápolásra szorul mondjuk hónapokig, akkor a későbbi páciens símán el tudja látni, majd hónapokkal később lesz beteg, úgymond amikor már megengedheti magának.
Én nem mondtam, hogy magunknak okozzuk (bár elég valószínűnek tartom), én azt mondtam a gyógymódot magunkban kell keresni. Ez tudományosan bizonyított. Ha egy gyógyszer esetén azt mondják 30% a placebó hatás, és 50% a gyógyszer hatása, akkor sajnos én azt csak egyféleképp tudom értelmezni, azaz annál a csoportnál aki gyógyszer kapott uúgy érvényesül a placebó hatás, tehát az nem 50% hanem 35%, azaz gyakorlatilag uannyi ember képes magát gyógyítani hatóanyag nélkül, mint amennyire hatásos egy hatóanyag, ami mindenképp okoz mellékhatást. Sztem ezért ezzel kellene foglalkozni és nem a 100. olyan antitestet keresni ami a gyulladásos folyamatban részt vevő egyik elemet blokkolja, mert ez nem célra vezető út, bár sok pénzt hoz, ill, még többet a mellékhatások miatt. Sajnos a mai világban a pénz beszél, a többi meg megdögölhet...
Nézd, én azért vagyok ezzel (mármint hogy kizárólag magunknak okozzuk, a tudatunk által a fellángolást) kapcsolatban szkeptikus, mert alapvetően pozitív szemléletű vagyok, nem _igyekszem_ meglátni a dolgok jó oldalát, hanem _alapvetően_ mindenben meglátom a jót, a kedvezőt, a biztatót. Olyan élethelyzetekben _nem_lobbant be a Crohn-om, mikor pedig igenis oka lett volna rá, és akkor lobbant fel, mikor nagyon boldog voltam.
Lehet cáfolni, hitetlenkedni, belémkötni, de fölösleges. Azért úgy látom, közös álláspontunk, hogy "allways look on the bright side of life"! :-)
Én úgy érzem, hogy aki ezt nem fogadja el, az leginkább menekülni akar (az igazság elől), de szerintem rossz úton jár.
Soha nem volt még olyan az életemben, hogy a crohn csak úgy föllángolt volna, anélkül, hogy rossz passzban lettem volna. Amikor másoknak vannak durva tüneteik, náluk szintén ezt látom. A föllángolás előtt, közben az ember lelkiállapota legyengíti a testet, immunrendszerünk elkezd dolgozni ellenünk és aztán gyullad a bél, ízület, bármi.
Látványos, hogy az emberek (főleg Magyarországon) alapértelmezettnek veszik a depressziót, a rossz lelkiállapotot, a folyamatos stresszt, szorongást, a tünetek pedig, amikor előjönnek, akkor még jobban megzuhan az ember. A tünetek miatt hajlamos az ember azt érezni és éreztetni, hogy amiatt van minden elrontva, az okozza a rossz lelkiállapotot, ami igaz annyiban, hogy tényleg fölerősíti a MÁR MEGLÉVŐ rossz hangulatot, szorongást.
De ha valaki őszintén megnézi magát tünetmentes időszakából átmenet közben a föllángolás időszakáig, akkor észreveheti, hogy mi van. Persze az önvizsgálat nehéz, de kívülről is látszik az ilyen, ezért mások talán jobban látják mindezt... kétség esetén érdemes környezetünket meginterjúvolni, hogy ők hogy látják. Szerintem ugyanígy.
Akkor annyi lenne a megoldás, hogy megtanulunk agykontrollozni?? Egyébként van az elméletedben valami, legalább is nálam így működik. Ha kimerült vagyok vagy ideges, esetleg szomorú, akkor sokkal rosszabb a belem, mint amikor nyugis és kiegyensúlyozott vagyok. Ezen már én is nagyon sokat gondolkoztam. Meg kellehne keresnünk, hogy mi bennünk a közös, ha ez egyáltalán lehetséges, és akkor mindjárt meg tudnánk mondani a dokiknak, hogy hogyan kell belőle kigyógyítani.
Voltam colonoson, hááát, ha lehetne, akkor soha többé!
Akkor pár év hátrányban vagytok:), mert ezt régen megcsinálták már állatkisérletekben bélátültetéssel, ami nem klón, és még ott is aktiválódott sajnos. Nyílván a gyulladásos faktorok nem bélhez kötöttek.
Az a baj, hogy mindenki röghözkötött és a megoldást rossz helyen keresik, pedig én mindig elmondom, hogy a megoldás nem lenn, hanem fönn van a fejben... (ha olyan placebó hatások vannak amilyenek, és éppen az ibd-ben akkor egyértelmű mindenféle újabb biológiai anyag csak bugyuta kisérlet, pontosabban mivel nem orvosság csak biznisz...)
A sziget c. filmben pont ez történik. Hermetikusan elzárják a klónokat a külvilágtól, mondván, hogy egy ktasztrófa túlélői, a Föld élhetetlenné vált. Amikor pedig szükség lesz a szerveikre, azt mondják nekik, hogy kiérdemelték a lehetőséget, hogy átköltözhessenek a szigetre, amely a Föld egyetlen lakható része. Mindenki erre hajt, mígnem valaki fellázad...5 M $ egy klón tartása, csak a kőgazdagok engedhetik meg maguknak még a filmben is.
No de! Ha klón, akkor ugyanaz a genetika. Tehát a klónt kell jó környezetben, stresszmentesen és jó kajákon éltetni és reménykedni kell benne, hogy nem lobban föl nála a crohn. Mert ha ugyanolyan szétgyulladt bélre tudnám csak cserélni a sajátomat, akkor nincs értelme klónt tartani, selejtből elég egy is :D
