A Foldhivatalba benyujtott fellebezeshez (most szolgalmi jog bejegyzese ugyben, de ugy altalaban is kerdem) kell-e illetekbelyeg? Az ertesitesben azt irtak, hogy kell, ez ugyintezo is ezt mondta. Viszont multkor egy masik ugyben nem kellett, es en is ugy tudtam, hogy nem kell, mivel ez kozigazgatasi ugy. Ha nem kell, akkor mit tudok az ugyintezonek bemutatni (jogszabaly, stb.)?
A közös vagyon megosztása a terhekre is kiterjed, bár sok ezzel a probléma. Pl. a bank nem járul hozzá a hitelátválláláshoz egy jelzálogos ingatlannál.
Biztos hulye kerdes, de ha a vagyon kozos, fuggetlenul, hogy apu ezerszer tobbet keres mint anyu, akkor a tartozasokert nem tartoznak kozosen felelni? Vagy valami...
Hogy egészen vili legyen: Ha a férj (miért pont ez jut az eszembe;))), tehát férj eladja 10M-ért a különvagyoni lakását, de 12M-ért vesz újat, akkor az asszonyé az ingatlan 1/12-e, vagyis a külünbözet fele.
Az ingatlan annak a "nevén" lész, aki megveszi, jelen esetben a férjé. A feleség azonban késöbb (még a házasság fennállása alatt is!) kérheti a bíróságtól a közös vagyon megosztását. Ebben az esetben a bíróság ítéletével átjegyzik az ing. nyilvántartásban az ingatlanhányadot a feleség nevére. Ezt a megoldást szokták pl. akkor is alkalmazni, ha apuci eladósodott és az ön nevén van a lakás, mert így nem lehet a teljes ingatlanra végrehajtást vezetni.
És mi van akkor, ha már házasságban új lakást vásárolnak a régi eladásával? Az arányok itt is megmaradnak? És kinek a nevén lesz? Ez is közös néven, és megfelelő arányaban a tulajdonjog?
syllus jol mondja, egy ingatlannal, vagy autonal ott az adasveteli, vagy pl. a tulajdoni lap. De ingosagok - ertekes ingosagok - eseten utolag bizonyitani nehez. Ha neked van akarmi draga muszaki cikked, annak nem nagyon tudod utolag bizonyitani, hogy hazassag elott mar megvolt. Hacsak nincs meg a szamlad/blokkod rola, de a garancia lejarta utan ki tartja meg...
De asszem vannak mas kivetelek is a csjt-ben, pl. ha orokolsz lakast/resztulajdont hazason, az nem is szamit asszem kozosnek...
Az adásvételi szerzödés és a házasságkötés dátumának összevetése szerintem elég meggyözö bizonyíték ;)))
Egyébként különvagyon minden, a házasság elött szerzett vagyon, míg a h.kötés után közös vagyon keletkezik, kivéve a ház. vagyonjogi szerz. ettöl eltérö rendelkezését.
Világos.
Még csak azt nem értem, hogy ha nincs házassági szerződés, akkor hol és hogy van jelölve a különvagyon a házasságban. Illetve válás esetén én hogy bizonyítom be, hogy az adott tárgy, ingatlan az én különvagyonom volt, ha nincs róla írásos bizonyíték. Ha meg van, akkor az nem a házassági szerződés?
Nem írja "felül". Mivel az ingatlant a házasság elött veszik, ezért az különvagyon marad. Eladása esetén a helyébe lépö érték (pl. a vételárból új ingatlan vásárlása) is különvagyon marad.
A késöbbi "huzavona" kamat- és perköltségfizetést jelent. Szvsz hívjátok újra össze a taggyülést (ha még van rá idö), ahol nincs határozat, csak részletes tájkoztatás arról, hogy ez miért jó.
Az ingatlan adás-vételi szerződésben rögzítve van, hogy kit milyen részben illet meg a tulajdonjog, ha a vételárat 2 fél nem egyenlő arányban állja.
Ezek után, ha ez a 2 fél házasságot köt, akkor a házasság felülírja ezt? Tehát a házasságkötéstől már közös vagyonként szerepel-e az ingatlan, vagy pedig megmarad az elérő tulajdonjog. Ha nem marad meg az eltérő tulajdonjog, akkor gondolom házassági szerződést kell kötni. Na ezek az én kérdéseim.
További, inkább erkölcsi, mint jogi kérdés, hogy mit szól így az, aki sok rábeszélés után és nagy nehézségek árán "rákényszerült", hogy időben fizessen, ahhoz, hogy fizetés nélkül is megkaphatta volna a pályázott holmit (na persze a későbbi huzavona felvállalásával).
Ebben az esetben (ha a taggyülés összehívása, ill. a határozat kézebsítése szabályos volt és határidöben - általában 30 nap - senki sem támadta meg a határozatot bíróságon) megoldható, hogy a társasház (banki, vagy a fizetö lakók által összeadott) kölcsönböl letegye az önrészt, majd beperelje a nemfizetöket a határozat teljesítésére. Persze ehhez látni kellene a határozatot, meg az alapító okiratot. Célszerü megmutatni egy ügyvédnek. (Én nem vagy ügyvéd, nem is tudok ajánlani, úgyhogy ne írj.)
Tudtommal volt közgyűlési határozat a pályázaton való részvételről, valamint a pályázathoz valamennyi lakó aláírásával járult hozzá (azt nem állítom, hogy a benne foglalt valamennyi részlet teljes ismeretében). Láttam egy olyan jegyzőkönyvet is, ami arra utal, hogy az önrészt a lakók maguk fizetik (kis létszámú, másodszorra tartott, érvényes közgyűlés jegyzőkönyve). A fizetni nem akarók természetesen nem voltak közgyűlésen sem (meg én sem, de én a fizető oldalon állok :) - de a pályázatot aláírásukkal támogatták ők is.
Elöször azt tisztázzuk, hogy a pályázat beadására, ill. az ezzel kapcsolatos önrész viselésére volt-e közgyülés? Születtek-e ezzel kapcsolatos határozatok???
Elnézést, hogy idearcátlankodom a kérdésemmel - egy helyen már rákérdeztem, csak késik a válasz, a megoldás meg persze sürgős volna...
Nehéz kérdésem van: a társasházunk energiatakarékossági ablakcsere-pályázaton nyert (33% önrésszel).
Namármost be kéne fizetni az önrészt, de a háznak ennyi nincs, a lakóknak is kell befizetniük, nem is keveset.
Mivel azonban az önkormányzat úgy hiszi, hogy minden pénz együtt van, három napot adott az átutalásra. Persze kapkodva gyűjtöttünk, és így derült ki, hogy kb. 10%-a a lakóknak most ugyan nem tud befizetni, de akar, amint lesz pénze.
A valódi baj az, hogy másik 10% pedig úgy döntött, ő nem tud, de főleg nem is akar befizetni.
Mivel a pályázat anyaga tudtommal a teljes ház összes lakójának részvételéről szól, felteszem, ennek megfelelő összeget (azaz a teljes bekerülés összegének harmadát) kell befizetni.
A kérdés az, hogy mit lehet tenni a szándékosan nem-fizetőkkel? Ha nem fizetnek, ugrik a pályázaton nyerhető sok millió, mert a háznak nincs miből fizetnie az általuk be nem fizetett részt. Ha mégis lenne (pl. kölcsönfelvétellel), ők is részesüljenek az elnyert javakban, bár nem fizettek? Ha részesülnek, hogyan vegyük vissza a be nem fizetett összeget tőlük? Ha pedig nem részesülnek, teljesülhetnek-e egyáltalán a pályázati feltételek? Ha miattuk kölcsönt veszünk fel, a kamatok rájuk terhelhetők-e?
Tudom, kicsit sok a kérdés, de hát éppen ezért fordulok a tisztelt szakértőkhöz... :)
Ha megengeded, nem idézném szó szerint, mert félő, hogy az az olvtársat megijesztené, de nem igazítaná el.
Tehát mint syllus mondta, a tartozásokért az örökös csak a hagyaték és hasznai erejéig felel. Nem lehet számításba venni azokat a tárgyakat, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, és azokat a követeléseket, jogokat, amelyeket nem lehet érvényesíteni - kivéve ha azoktól az örökös neki felróható okokból esett el.
1. Neked semmi közöd a társasházhoz, mert jogviszonyban a tulajdonossal állsz (aki nem főbérlő, hanem tulajdonos, következésképp te nem albérlő, hanem bérlő vagy).
2. Az irányadó a közted és a tulajdonos között létrejött bérleti szerződés.
3. Ha ebben a bérleti szerződésben te azt vállaltad, hogy a tulajdonost terhelő közös költségeket te fizeted, akkor könnyelmű voltál, mert a tulajdonos kvázi "bevállalhat" a közgyűlésben olyan költségeket a te kontódra, amelyek esetleg jogtalanul tehelnek.
A megoldás:
Csak annyit fizetsz, amennyit korábban, és a 15000 forint hátralékot nem ismered el. Pereljen a társasház, bizonyítsa be, hogy jogviszonyban áll veled és üzleti vállalkozást folytatsz. Nem fog nekik sikerülni. Viszont a bérleti szerződésedet - ha van egyáltalán írásban - módosítani kell: valamilyen formában rögzíteni kell az általatok vállat közös költség maximumát. De ehhez célszerű ügyvédet fogadnod. Vagy egy ismerős jogászt segítségül hívni.
Tanulság: nem kell elfecsegni, hogy miből szerez jövedelmet a nejed.
Nem. Ez önmagában egy államig. elj., tehát a kérelmet elutasítják (írásban), amire te fellebbezhetsz. (Mondjuk ez se lesz eldöntve egy-két nap alatt;))) "Sérelem" esetén olyanra gondoltam, hogy csúnyán beszél az ügyintézö stb.
Ertem.
Tehat pl. egy okmanyirodaban kernek tolem valami papirt, ami szerintem nem kell - ertem ezalatt, hogy a torveny szerint nem kell -, de ok eroskodnek, es anelkul nem adnak ki valami okmanyt, akkor toluk kell kernem, hogy vegyunk fel jegyzokonyvet.
ekson, lehet, hogy en tevedek, de szvsz a kozteruletfenntartok megbuntethetnek szabalytalan parkolasert. A parkolasi tarsulasok emberei (parkoloőr) nem, de a szurkeruhasok szvsz igen...
Rendört csak bübcselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén jogosult intézkedni. A panaszkönyv nem felejthetö, hiszen okirati bizonyíték. Egyébként a hivatalban is kötelesek jkv.-et felvenni az ügyfélpanaszról.
Kerdeznek en is valamit:
Mikor kerhetek egy rendortol jegyzoonyv felvetelet? Vagy kitol lehet meg kerni?
Ertem ezalatt pl. hogy azt tudom, hogy egy szemelyi seruleses balesetnel meg kell varni a rendort, es gondolom akkor keszul ilyen. Mi van, ha nincs serult, de en ragaszkodom hozza hogy legyen jegyzokonyv? Kell a rendornek ekkor csinalnia? Mi van, ha csak egy boltban vagy egy hivatalban vagy akarhol er valamilyen serelem (szerintem), es szeretnem, hogy irasos nyoma maradjon? Hivhatok oda rendort, hogy vegyen fel jegyzokonyvet? Vagy mast? (panaszkonyv meg ilyesmik felejtosek, valami komolyabbra gondolok)
Tudtok valahol a neter erre vonatkozo leirast?
Hm, ez tobb kerdes volt... :o)
Azert koszi elore is
Természetesen a helytállási kötelezettség csak a hagyaték mértékéig áll fenn, mint hagyatéki teher. Vagyis a hagyaték értékét meghaladó tartozásokat az örököstöl nem lehet követelni. A reklám tehát szvsz félrevezetö.
