A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Nem tartunk ott, hogy az anyag két formában létezne!!
És ott sem tartunk, hogy a fénynek közvetitö közeg kellene.A fény e.m.-sugárzás egy bizonyos frekvencia tartományban, amit Maxwell egyenlete helytállóan leír!
Szuperfifikus, nincsen az álmaidnak az Új fizikához semmi köze, akár mennyire is hangoztatod!
Egyedül a diszkrét téridő az, ami örökké létezik. Minden ami anyagi, keletkezett, majd feloldódik a téridőben. A drámaírónak igaza van abban amit az időre mond. :)
Az a bajod, hogy összekevered az anyagot és az energiát. Pedig ez két teljesen különálló fogalom.
Az anyag, vagyis mindaz amiből a világmindenség felépül, az kétféle lehet:
- részecskés anyag (korpuszkuláris anyag)
- mező (folyamatos anyag)
Az anyagnak vannak tulajdonságai. Az egyik ilyen tulajdonság, hogy képes energiát tárolni, energiát közvetíteni, ami végső soron valamiféle munkavégzést eredményez.
Például az anyagok egyik tulajdonsága, hogy képesek vezetni a fényhullámokat.
Ezeket nevezzük átlátszó anyagoknak.
Az anyagban haladó fényhullámok energiát szállítanak, vagyis képesek a hullámok segítségével munkát végezni, ezáltal pl. információt közvetíteni. De maga a fény vagy az információ nem anyag.
Ezt nem szabad összekeverni.
Bár sokan úgy hiszik, hogyha Einsteinnek szabad volt ezeket a fogalmakat összekeverni, akkor nekik már kötelező.
Tehát akkor nekem adsz igazat. Nem a fény maga az energia. A fény csak egy jelenség, de a fényhullám energiát szállít. Ahogyan a hanghullám is.
"Az elektromágneses sugárzás, sorba rendezhető hullámhossz, illetve energia szerint..."
Hullámhossz vagy frekvencia szerint. A nagyobb frekvenciájú fényhullámnak nagyobb az energiája is. Ezt minden iskolás gyerek tudja. Nem mindegy, hogy óránként kapsz egy pofont, vagy percenként.
"fénysugár,(400-620 nm hullámhossz) is tartalmaz energiát."
Persze, hogy tartalmaz energiát, de nem maga a fény az energia.
Ha felemelsz egy bunkósbotot, annak is lesz helyzeti energiája. De nem maga a bunkósbot az energia.
"A forrásból kilépő sugárzás azonnal fénysebességű..."
„A fény nem energia. Az energia a fényhullámnak a munkavégző képessége. „
Az elektromágneses sugárzás, sorba rendezhető hullámhossz, illetve energia szerint, ezzel az elektromágneses spektrumot kapjuk. A gamma sugárnak olyan energiája van, ami roncsolja a sejteket. A szemünkkel látott fénysugár,(400-620 nm hullámhossz) is tartalmaz energiát. Pont annyit, amennyit a retinánk még elbír.
„de nem mindegy, hogy mihez képest értendő a fénysebesség.”
A forrásból kilépő sugárzás azonnal fénysebességű, és nem befolyásolja a kibocsájtó objektum sebessége, a sugár induló sebességét. Azért nem, mert a forrás sebessége sosem lehet egyforma a sugár sebességével. A viszonyítás fordított, mert itt a maximumhoz viszonyítható a nála alacsonyabb sebesség.
"A fény, a forrásokból fénysebességgel kiterjedő gömbfelületként kibocsájtott energia..."
A fény nem energia. Az energia a fényhullámnak a munkavégző képessége.
Az energia fogalmát általánosban már tanítják. Igaz az már régen volt.
"fénysebességgel kiterjedő gömbfelületként"
Ez igaz, de nem mindegy, hogy mihez képest értendő a fénysebesség. Mert a forráshoz képest ugye nem lehet értelmezni, mert akkor éppen az lenne, hogy mozgó forrás esetében a mozgás irányában nagyobb lenne a fénysebesség.
A hangsebesség mihez képest értendő?
Nem a levegőhöz? Dehogynem. Miért?
Mert a hang közege a levegő.
Vagyis a hullámok sebességét mindig a saját közegükhöz viszonyítva értelmezzük.
„Mi lenne, ha a fény nem közegben haladna, hanem valamiféle önálló jelenség lenne? Például mi lenne, ha a fény foton-részecskékből állna, amelyeket egy mozgó fényforrás bocsátana ki (emittálna) magából?
Nos, akkor a fénysebességnek nagyobbnak kellene lennie a fényforrás mozgásának irányában, és kisebbnek kellene lennie, az ellenkező irányban. Csakhogy a tapasztalat szerint nem így van. Tehát a fény nem állhat fotonokból.”
A fény, a forrásokból fénysebességgel kiterjedő gömbfelületként kibocsájtott energia, amely teljesen kitölti a teret. Ennél fogva, teljesen mindegy, hogy az így keltett energiamezőben, milyen c-nél kisebb sebességgel mozognak a források, vagy nyelők. A „fotonok”, ebből a mezőből az elnyelődés pillanatában detektálva „születnek”, mint egy megmérhető energiaadag. Az emberi szem is egy detektor, amely képes érzékelni a fényenergiát, a forrásával együtt. A forrásra irányuló detektor, a szem, a kibocsájtót és a visszaverőt (tükör), koordináta irányokkal tudja beazonosítani, gyertyaláng, Nap, Hold, stb. A már forrás és nyelő irányultsággal bíró fénysugár az, ami transzverzális hullámként viselkedik. Ennél sugárnál mutatható ki, hogy az elektromos és mágneses összetevőik egymásra merőlegesen terjednek. Ebből képezzük a szinusz hullámokat, amik a frekvencia és hullámhossz értékeket adják számunkra. A fényközeg maga az energia, amit a források kibocsájtanak. Ehhez a közeghez társul még a gravitációs energia, aminek hatását a talpunkon, vagy a seggünkön detektálunk. :)
Tehát ott tartottunk, hogy miért is nem függ a fénysebesség a fényforrás mozgásától?
Ha figyelembe vesszük, hogy minden közegben haladó hullám esetében ez a forrásfüggetlenség ugyanígy megfigyelhető, akkor ebből logikusan az következik, hogy a fény szintén csak közegben haladó hullám lehet.
Vagyis a fénysebesség forrásfüggetlensége eldönti a kérdést. A fény egy közegben haladó hullám, ahogyan a hang vagy a vízhullám is.
Mi lenne, ha a fény nem közegben haladna, hanem valamiféle önálló jelenség lenne? Például mi lenne, ha a fény foton-részecskékből állna, amelyeket egy mozgó fényforrás bocsátana ki (emittálna) magából?
Nos, akkor a fénysebességnek nagyobbnak kellene lennie a fényforrás mozgásának irányában, és kisebbnek kellene lennie, az ellenkező irányban. Csakhogy a tapasztalat szerint nem így van. Tehát a fény nem állhat fotonokból.
Ugyanez a helyzet, ha azt tételezzük fel, hogy a fény a forrás által kibocsátott önálló mezőből áll. A fénysebességnek ebben az esetben is nagyobbnak kellene lennie a fényforrás mozgásának irányában, és kisebbnek kellene lennie, az ellenkező irányban.
Szóval ez sem lehetséges a tapasztalat szerint. Vagyis az egyetlen lehetőség az marad, amely nem mond ellent a tapasztalati tényeknek, hogy a fény közegben haladó hullám.
Amíg ezt nem érti meg valaki, addig nem tud új fizikát csinálni.
