Természetesen istápolom (még ma eljut hozzá).
Szerencséd van, hogy új titkárnő van a tanszéken, a régitől biztos nem kaptál volna meg lakástelefont. :-)
Természetesen: http://www.btk.elte.hu/~maimagyar/
Csak nem tudok gépelni (pedig, azt hittem, igen).
Praktikusan valami ilyesmire gondoltam én is... Illetve olyanra, hogy az alapszabály tényleg csak a legszükségesebbeket tartalmazza, aztán az SZMSZ-ben lenne a lényeg. Csak azt kéne megtudni, hogy az SZMSZ módosításakor is kell-e pengetni a Cégbíróságnak vagy kinek...
Május 13-án ballag a család vidáken. Máj. 12. az utolsó ajánlatom. :-)
Az alapító okirat lehet 1 oldalas is, melyben rögzítjük, hogy az Egyesület működését a később kidolgozandó SZMSZ rögzíti majd.
Továbbra is javaslom, h. május 12-én tartsuk az alakuló közgyűlésünket.
Figyelembe véve, h. Vurugyának a hétvége a jó, legközelebb nekem a május 26-a szabad.
Minél előbb tudom a dátumot, annál jobban tudom más programjaim tervezni.
Kérem, h. valamennyien mondjátok el, Nektek mi a megfelelő. Az esetleges diszjunkt halmazokból elnökjelöltünk majd választ.
1. Beszéltem Katalinnal (de csak nagyon dióhéjban, mert ő 18-áig gestorben a szakvizsgája miatt). Azt mondta, hogy az alapszabálynak a lehető legegyszerűbbnek kell lennie, míg a részletesebb szabályozást célszerű egy SZMSZ-ben megcsinálni (vagyis mégiscsak kellene).
2. Május 13-14. nekem nem jó. Tudom, nem könnyű velem, de ez van...
Eddig csak phls-től kaptam javaslatokat, azokat végigkérdezve jutottam az 1. pontban leírtakhoz. Még egy-két válasz phls kérdéseire (500. hozzászólás): lehet bevételünk; a polgári jog általában vonatkozik a károkozásra és következményeire, így csak akkor kell írni ilyesmiről (pl. az SZMSZ-ben), ha az általánostól el akarunk térni.
Köszönöm az infót meg a figyelmeztetést, de elkövettem a bűnt: elküldtem Keszler Borbálának a levelemet a nyelvôrös címre. Mégpedig azért – ezt írtam is benne –, mert a múlt héten sokszor kerestem a tanszéket, de senkivel nem tudtam beszélni. Azt is megsúgom, hogy a titkárságon megadták Balázs Géza lakástelefonját – de ott is csak az üzenetrögzítôig jutottam el, s ezidáig nem hívott vissza.
Kérlek, istápold a levelemet. Ettôl függetlenül persze fogom ôt telefonon is keresni.
A nyelvor@c3.hu címet nem ajánlom, mert az én olvasom, és én továbbítom, tehát kerülőút. Létezik tanszéki e-mail is, de az is csak közvetve ér célba. Keszler tanárnőt a 2661840-es munkahelyi számon szinte minden délelőtt el lehet érni (kedd, szerda előnyben; lehet, hogy párszor kell próbálkozni, nem mindig van a szobájában; ha segít, a tanszéki órarend elérhető a http://www.btk.elt.hu/~maimagyar/ címről; az órái előtt és után mindig a szobájában van).
Találtam egy kis adalékot a Szabályzathoz a Magyar Nyelvôr legújabb számában: Pásztor Emil: Mihez képest 11. kiadású a helyesírási szabályzatunk? (http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1241/124119.htm). Itt írja: "... az Akadémia kérésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter valamennyi iskolára nézve kötelezôvé tette e szabályzat használatát.". Nem hiszem, hogy ezt azóta bárki is megváltoztatta volna, így tekinthetô szabványnak is – akkor meg a tv. értelmében nyert ügyünk van!
rumci: Keszler Borbálának vagy Balázs Gézának csak az általános nyelvor@c3.hu címen írhatok, vagy van személyes postaládájuk?
Miklós: Kemény Gábor mit tud segíteni Szabályzat-ügyben?
Bocsánat, ha a Mai Magyar Nyelvi Tsz. csupa nagybetű!
Köszönöm, tudom, a titkár meg Balázs Géza. A baj az, hogy a Mai magyar nyelvi tsz.-en soha senki nem veszi fel a telefont. Emilezni fogok nekik. Tudsz valami más elérhetôséget hozzájuk?
Ez nyelvi rovat vagy mifene. Ki tud az "elérhetôség" helyett valami kevésbé idétlen szót? (Rumci, nem cikizés, én sem tudok, komolyan érdeklôdöm az ötletek iránt. Magyarítás magyarból.)
http:
Azt jól tudtam, benne van a pakliban, hogy hazudnak. Vagy szándékosan, vagy tényleg úgy érzik, hogy övék a jog. Ettôl függetlenül megkerestem ôket is, mert úgy gondoltam, hogy amíg nem bizonyosság a Szabályzat szabad volta, addig ajánlatos velük jóban lenni, azaz békében. Az irgum-burgum bôven jöhet, az még népszerűsít is bennünket. Lesz sajtókampány is.
Nekem ez a vita magas a tankönyvekkel és Arany Jánossal. Ha úgy van, ahogy mondjátok, azt elszomorítónak tartom. Az idézésrôl meg lényegében ugyanazt mondtam, mint te. Szerintem összpontosítsunk a Szabályzatra meg az MHSZ-re.
Az Aachen-jeim után vedd figyelembe a vigyori jelet (magyarul smiley :-).
Én a http vagyok, csak ez dögös szoftver azt írja ki a másfél éve használt nick nevemre, hogyA nicknév még nincs aktiválva Elég érdekes miket bucherálnak itt.
"a tankönyv szinteizál, és nem közöl (elvileg) új ismereteket."
Attól még megírták. Begépelték, szerkesztették, lektorálták. A szerzői jog szerint, te szerzőnek minősülsz akkor is, ha fölteszed az internetre Arany János összes műveit. Azt nem terjesztheti senki a Te engedélyed nélkül. Ha beleteszel húsz tudatos hibát, és a másolatban ottmarad, az bizonyíték. Azért vagy szerző, mert Te szerezted, alkottad azt az elektronikus matériát.
Egyébiránt idézni mindenképpen lehet, hiszen egyetlen kritikai tudományos mű sem születhetne különben. Én már láttam olyan filozófiai tanulmányt, melyben csaknem teljes egészében idézve volt a szerzői jogvédelem alatt álló mű. Néha háromoldalas részletekben. Különben hogyan lehetett volna szövegelemezve kritizálni?
phls:
Az Aachenen ne lovagolj. Majd beleírjuk, nyúdzsörzit, a Bordeaux-ot, hadd térjen már el egy kicsit. Néha be kell egyet-egyet szúrni, másokat meg kihagyni. Itt valahol föltettem egy ilyen változatot, ami egy majdnem gépírási sebességgel történt átirat, és nincs az a bíró, aki jogtiprásért elítélné. Mert csak magyar nyelv és csak szükségszerű és véletlen egyezések vannak a Helyesírási Szótárral. A forrás meg az internet, a saját kútfő. Meg lehet lektort is kerekíteni. Meg recenzíiót is lehet írni róla. Meg sajtókampányt csinálni.
Az egész kérdés professzor úrral akkor került szóba, amikor a Tóth Kiadó (vagy valami hasonló) kiadta Diák helyesírási szótár címen a szabályzat szójegyzék részét, és nem lehetett vele mit kezdeni (nem is lett belőle per, csak irgum-burgum).
A tankönyveket pedig, nem kell tamáskodnod, tényleg nem védi szerzői jog (nem is találsz bennük copyrightjelzést), tehát bárhonnan idézhetsz tankönyvbe bármennyit jelzés nélkül (csak erkölcsi és nem jogi megítélésben lehet részed), és bármennyit idézhetsz tankönyvből ugyanígy. Az egész magyarázata az, hogy a tankönyv szinteizál, és nem közöl (elvileg) új ismereteket.
Én nagyon örülök annak, amit Fábián Pál professzor mondott, most már csak írásban is tisztázni kellene a dolgot. Ha ez valóban így van, akkor itt valamelyik törzstársnak már élből hazudtak az Akadémia Kiadó Rt-nél, hogy nem engedik kiadni, ők szeretnék.
A magyar helyesírási szótárt meg gyerekjáték egy kicsit átírni, őrizze csak féltve az Aachen címszót az Akadémia Kiadó Rt.
Volt egy per a 90-es évek elején a régi SZKI és a régi Akadémia Kiadó Rt. között. A tárgy az Országh féle kéziszótár elektronikus változata volt. A pert nem nyerte meg az Akadémia Kiadó, ti. teljesen másként volt elektronikusan szerkesztve, másként voltak csoportosítva a szócikkeken belül a szavak stb. Pedig az elég durva volt, tartalmilag teljesen megegyezett.
Fölösleges szavakat el lehet hagyni, másra cserélni, hozzátenni, és főként másként szerkeszteni. Én egyszer már vállaltam az A, Á, és DZ :-) betűt.
rumci:
Beleöntünk az aranyba! :-) Mivel már nem Fábián tanár úr a Helyesírási Bizottság elnöke, a mostani elnököt és titkárt kerestem, és nem adom fel, míg nem beszélek velük. (S most Magyar Nyelvi Bizottság a nevük.) De a tankönyvek szabad másolásáról Tamás volnék... Gondolod, hogy a Tanár úrtól kaphatnánk vmit írásban errôl, vagy segítene nekünk vhogyan?
Az MHSZ-nek, úgy látszik, a konkrét szerkesztési, összeállítási módját védik: a szókincs válogatási elvét, ahogy egy bokor felépül, mittomén. Szerintem egy kis módosítással (Aachenben, Aachenbôl, Aachenre... :-) megoldható, hogy ne legyen gond vele. Már csak azért is, mert valóban rászorulna egy kis javításra.
A magyar helyesírás szabályainak – legjobb tudomásom szerint – a szó klasszikus értelmében nincs szerzője. Ezt nekem Fábián Pál professzor úr mondta, aki tulajdonképpen fogalmazta a szabályzatot. Ennek folytán (ezt szintén tőle tudom), szabadon idézhető és másolható, akárcsak bármelyik tankönyv, mert nem áll szerzői jogvédelem alatt. Egész más a helyzet a Magyar helyesírási szótárral, az ugyanis jogvédelem alatt áll, és az Akadémiai Kiadó legjobb tudomásom szerint féltékenyen őrzi. Azt kimondani azonban, hogy a magyar szókincs szerzői jogvédelem alatt áll, meglehetősen komikus, így igen nehéz eldönteni, hogy mitől indul a jogsértés. Ebben az ügyben szerintem profi szerzői jogásszal kell tárgyalni.
1.) A tíz százalékra mondtam, hogy évekkel ezelőtt volt. Ez biztos. Most nem tudom, hogy van.
2.) Az Akadémia Kiadó Rt.-nek és a Magyar Tudományos Akadémiának és annak bizottságaihoz semmi köze nincs egymáshoz. Tehát akkor a MTA-hoz kell fordulni, hátha egy szenilis bizottságvezető megadja az engedélyt, vagy legalább a szerők névsorát és címét. Nem biztos, hogy ez annyira reménytelen. A MTA bizottsága sem adhatta el a szerzői jogot a Kiadónak, a szerzők hozzájárulása nélkül. Én az igen gyenge Thomson-szótár eketronikus kiadási jogát azért nem tudtam megszerezni a néhai Közgazdasági és Jogi könyvkiadó készséges és most már néhai igazgatójától, mert a sok szerzőt és fordítót képtelenség volt fölkutatni, szétszéledtek. Akit elértem, díjmentesen hozzájárult, a felét meg nem tudtam fölkutatni.
Szóval itt, szerintem a régészeti munkával kell kezdeni az MTA-nál. Olyan negyven telefonra lehet számítani becslésem szerint, jó tízpercesekre is, nem árt egy munkahelyi vonal.
OK.
És még egy. A Szabályzaton föl vannak tüntetve a szerzők? Mert nálam nincs új Szabályzat. Ugyanis az Akadémia Kiadó Rt.-nek négyévente meg kell újítani a szerződést a szerzőkkel, és jogdíjat fizetni. Én vagyok annyira gyanakvó természetű, hogy adok rá 40 % esélyt, nem keresték meg a szerzőket, és nem fizettek. Megtették ezt máskor is. Márpedig, ha nem fizettek, nem diszponálhatnak a szerzői jogok fölött. Valahogy meg kell tudni a szerzők nevét, fölkeresni őket, és tőlük kérni írásban a hozzájárulásukat. Ezzel rövidre van zárva a kör. Érthetően fogalmaztam. A szerzők nevét meg lehet tudni az Artisjustnál!
Az Országh és a Halász szótárnál én is így indultam el, amikor a Zöld Ferenc bátorkodott azt faxozni nekem, hogy az adott szótárakból az angol szavakat átvehetem. (Egyébként cinikus poénnak jó, nekem tetszett. Volt humorérzéke a régi kommcsinak.)
Félreértés ne essék, semmi bajom az Egyesülettel. Csak olyan sok, nekem igen szimpatikus egyesület van, ha abba én mind belépnék, akkor brrrrr. Egyébiránt nem vagyok magyar tanár, sem egyetemista, sem nyelvész, csak szeretek odafigyelni a hasznos és értelmes dolgokra a neten, mert nagyítóval kell keresni már ezen a nemzetközi szeméttelepen (már elnézést, én így hívom magamban). Mintha megfeledkeznének arról, hogy a neten azért valójában a tartalom a fontos, nem pedig a csillogó-villogó java-megoldások. Ez a titka a Fórum, helyesebben a Törzsasztal sikerének is.
Egy írdjol.hu honlapnak is csak akkor lehet sikere, ha elválasztás ellenőrző van rajta, ha tipikus helyesírási hibákra vonatkozó tesztek jelennek meg (a megoldásnál a Szabályzatra utaló linkekkel), helyesírási szótár van rajta (amit nemcsak bővíteni kell, hanem, mint jeleztem korábban k i c s i t átírni, nehogy már ebből is szerzői- és szomszédos jogok paláver legyen, meg illendőségből is, hiszen hiányoznak a magyar helységnevek belőle, de szerepel Aachen városa, hogy ne soroljam tovább; nem nagy meló).
A Szabályzatra vonatkozóan megjegyzem, hogy ha jól tudom minden múből lehet idézni, illetve egy-egy mű tíz százalékát egy-az egyben átvenni Utána kell nézni, nem változott-e ez a passzus az elmúlt pár évben. Nem valószínű. Szóval én semmi akadályát nem látom, hogy formailag és szoftveresen, szerkesztésileg némileg eltérően 20 honlapon legyen jelen, témánként egyszeri 'véletlen' ismétléssel. Ezt fölteheti fiktíven húsz ember. Ha az Akadémia Kiadó meg perelni óhajt, megteheti, már vesztett el pert. Miután illegtális szoftverek, pornofilmek garmadájával van tele a net, akkor attól kell rettegjenek emberek, hogy a mi magyar írásunk hogyanját, közkincsként részletekben tízen, húszan fölteszik, akkor az már keményen sajtótéma. Ha le akarja magát járatni az egész ország előtt az Akadémia Kiadó Rt., akkor ezzel nem fognak foglalkozni, hanem inkább zavarukban végre föl is tesznek valamit a honlapjukra, mert ugyebár azon nincs semmi. Az pedig már jó lesz, de szerintem föl se teszik.
Igazán nem akarok hencegni, de amikor az Országh szótárt újították, én bátorkodtam a project vezetőjének fölhívni a figyelmét, hogy a Magai egy idióta, és tételesen bizonyítottam neki a kisszótárával, melyben egész egyszerűen tényszerűen valótlan baromságok tömege szerepel, ergo, annak ellenére, hogy Országh legútáltabb - és még élő - tanítványa volt, nem alkalmas a feladatra. Az én javaslatomra tették föl neki a kérdést (pár mással egyetemben), hogy mit jelent az a szó, hogy cavalry. A három jelentése közül csak egyet tudott. Mivel az igazgató igen jól tud amerikaiul, a fölmerült probléma kapcsán maga is döbbenten kezdte nézegetni Magai szótárát. Vagyis az Akadémia Kiadó megelégedett a nevével, a rangjával, és elfelejtette tesztelni ezt az embert. Ordas hiba. Helyrehozták. Javasoltam, hogy az internetet vegyék igénybe a szavak jelentéseinek ellenőrzéséhez, a jeletnésváltozások regisztrálásához. Nagyon megörültek az ötletnek, félig-meddig megcsinálta az új szerző. Helyesebben éppenhogy félig-meddig. Nekem Vas Zoltán a Scriptum akkori ügyvezetője, azt mondta, hogy nem lesznek vele kész egy év alatt, ez képtelenség. Én is úgy gondoltam. Kész lettek. Összecsapták. Nem vették elő az American Heritage Dictionary-t sem CD-n (brutto 4000.- Ft volt az Automexben). Mert ha elővették volna nem kellene állandóan használnom. Ezt már nem javasoltam nekik, mert fizettség nélkül nagyon szeretik az ötleteket lenyúlni. (Én voltam annyira egészségesen pofátlan - miután vagy tíz órát és 2000 forint telefonszámlát beléjük öltem -, hogy megkérdeztem, mennyiről tölthetem a számlát.) Mint ahogy azt sem mondtam el már, hogyan kellene helyrehozni igen olcsón, az Akadémia Kiadó legszarabb termékét, a Szinonima szótárt, és hogyan lehetne belőle a legjobb terméket csinálni.
Úgyhogy érthető lehet, miért vannak fenntartásaim ezzel a Kiadóval. Én a Zöld Ferenccel is vastagon összerúgtam a port, na de elég ennyit. Egy monopolhelyzetben lévő cég, aki - mint jeleztem - arra is jogot formál, amire nincs is joga. Így van egy a Helyesírási Szabályzattal is, persze csak ha nem szerepel benne az Aachen szó, és a szerkesztési elveiben némileg eltér.
Igen, régebben is kérdeztelek, hogy belépsz-e, meg most is az iránt tudakolóztam, hogy a tied-e, vagyis a magadénak érzed-e az egyesületet. (Tudom, úgy is lehetett érteni, hogy a te neved is Írd Jól-e.) Na mindegy, végre válaszoltál egyenesen. Az elsôdleges célunk a hálón elôforduló nyelvi hibák javítása és egy kis, ehhez kapcs. nyelvművelés. A Szabályzat hálóra tétele, ha jól emlékszem, csak késôbb jött a képbe, s – legalábbis így, változatlan formájában – csak másodlagos feladatnak érzem. Így sem lépsz be? Ettôl még azt partizánkodsz, amit akarsz.
Ha nem formai jegyek alapján nézed, akkor 512/4 két további kérdést is tartalmaz. Most kérdômondat formájában fogalmazom meg ôket. A Szabályzat hálósításába...
1. bevonsz engem mint magánszemélyt?
2. bevonod az egyesületet mint egyesületet? (ennek jobban örülnék, de akkor meg kéne kérdezni a többieket is)
Már egyszer írtam: már rég nem Helyesírási Tanácsadó Szótár a neve, hanem Magyar helyesírási szótár. De a lényegben igazad van, bôvíteni kellene.
Az irdjol.hu domainnevet ápr. 14-én tették csak fel a kétheti várólistára (emlékeim szerint elôbb kértem néhány nappal, de mindegy). A nagyobb baj, hogy még mindig ott csücsül, majd szólok, hogy már eleget várt szegény. De ez csak a név tulajdonjogának, ill. lefoglalásának a kérdése. Tartalommal retix fogja feltölteni.
