A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Tévedésben vagy. Nem megérteni nehéz az írásodat, hanem értékelni.
És hová tűntek a rajongóid?
Talán itt próbálsz begyűjteni egyet-kettőt?
Még nem akadt horogra senki, ugye?
Tudod, itt egyrészt újat kellene mondanod, másrészt a fizikában kellene újat mondanod.
Mert amivel te foglalkozol, az a kozmológia, aminek annyi köze van a fizikához, mint a csillagjóslásnak. De még ott sem tudtál semmi újat felmutatni.
Akinek nincsenek önálló gondolatai, csak a másokéból él, az sohasem fog semmi újszerűt alkotni.
Valami igazán újat, valami világrengetőt csakis az tud alkotni, aki sutba dobja a mások által kitalált szabályrendszereket és elméleteket.
Te nem ilyen vagy, és ezt tudod is magadról.
Ezért van benned ez az agresszív féltékenység, amely nem hagy nyugodni és mindig visszahoz ide. Hogy pocskondiázhass másokat, ha már alkotni nem vagy képes.
construct/api/újszuper, ezen tényleg jót röhögtem:
"induljon hát valamiféle kozmofórum iskola is!"
Te akarsz iskolát indítani, aki évtizedek alatt sem tudtad tisztázni még azt sem, hogy mi is az a vákuum? És olyan jól sikerült az iskolateremtés, hogy ide bújtál a sok-sok rajongód elől? Ne nevettess már.
Ezt a gyengécske anyagodat én már a kozmofórumon is olvastam, már akkor megállapítottam, hogy egyetlen eredeti gondolat sincs benne.
Ez egy elég gyakori fajtája a galaxisoknak. A mi tejútrendszerünk is ilyen.
A csillagászok már mindenfélét összehordtak arról, hogy vajon mi lehet a galaxis középpontjában.
Ha valamit nem tudnak megoldani, akkor előhúzzák a kalapból a csillagászok dzsóker figuráját, a feketelyukat. És ha az nem elég, akkor egy masszív feketelyukat. És ha még ez is kevés, akkor egy nagyon masszív feketelyukat, Vagy több feketelyukat. Lehet fokozni, mert az emberi butaság végtelen.
Az egyetlen valóban logikus és tudományos válasz viszont eszükbe sem jut.
Ez nagyon lehangoló. Bár a tudomány mai állapotát tekintve, mi mást várhatnánk.
Az égitestek csoportjait szintén a gravitáció rendezi hierarchikus rendszerbe.
Mert ugye az égitestek nem csak úgy laza összevisszaságban jönnek-mennek az univerzumban, hanem a holdak bolygók körül keringenek, a bolygók csillagok körül, a csillagok a galaxisok tömegközéppontja körül.
Vagyis van egy hierarchia az égitestek között. Az égitestek csoportjai ebbe a rendszerbe illeszkednek. Mindez szintén a gravitációs ás a mozgás egyensúlyának eredménye.
Milyen csoportok alakulnak ki?
Kétféle csoport létezik:
1. Ahol van egy uralkodó égitest, amely a csoport középpontjában helyezkedik el, és hatalmas tömegével uralja a csoportot. Ilyen a mi naprendszererünk, és ilyenek a nagyobb bolygók körül létrejött hold-rendszerek. Például a Jupiter és holdjainak rendszere.
Itt a nagy központi égitest körül keringenek a kisebbek.
2. A másik típus, ahol nincs központi égitest, hanem több égitestek közös tömegközéppontja körül kering az egész csoport. Ilyenek a kettős, vagy többes csillagok, és ilyenek a forgó galaxisok is.
Tehát a naprendszer és más bolygórendszerek létrejöttében, valamint a galaxisok kialakulásában is a gravitáció viszi a főszerepet.
Miután rendet tettünk az anyag és a fogalmak körül, haladjunk tovább!
Milyen alaptulajdonságokkal rendelkezik az anyag?
Az anyagnak két alapvető tulajdonsága van:
- a vonzóképessége (gravitáció)
- a mozgás (vagyis, hogy állandó mozgásban van)
Ez a két tulajdonság elválaszthatatlan az anyagtól. Nem létezik anyag vonzó hatás nélkül, és mozgás nélkül sem.
Az univerzum felépítésében ez a két tulajdonság a meghatározó. Ugyanis az égitestek a gravitáció hatására jönnek létre. Például a csillagok a gáz és porködök összehúzódásából keletkeznek, ami a gravitáció következménye. Az összehúzódás során, a perdületmegmaradás miatt, forgásba jön az anyag, ami az égitestek formáját határozza meg.
