Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Agyas Bubu: Mármost egy jégkorszaki ember valószínűleg nem tudott elvonatkoztatni, mivel még a "nyelv" sem állt olyan szinten, hogy erre képes lehessen.
rovó: te csak feltételezésekre támaszkodsz, míg nekem legalább 12 000 éves, fonetikus írással írt, ezért nyelvet és írásrendszert (mellesleg vallási rendszert) azonosító bizonyítékom van arra, amit állítok.
beezer: "a 150 000 éves ember szellemileg semmiben nem különbözött a mostanitól. akár űrhajót is vezethetett volna. A kultúrája volt sokkal alacsonyabb szinten"
rovó: De valamilyen jelrendszert használhatott. Ha nem is a 150 000 éves ember, mert erről semmit sem tudunk, de a 60-70 000 éves már igen, mert ilyen korú jelrendszert már találtak Dél-Afrikában a régészek az Élet- és Tudomány egyik cikke szerint.
Agyas Bubu: "Először azt hittem, hogy ... csak poénkodsz még egy kicsit, de ez azért sok."
rovó: Ha megérted, akkor te is komolyan fogod venni.
************************************
Agyas Bubu: "Kr. e. 150 ezerben summa egymillió homo sapiens lehetett max. akik sem írni, sem absztrakt gondolatokra nem voltak képesek"
rovó: Ugyanolyan emberek voltak, mint mi, ami a képességeiket illeti, csak nem voltak ennyire elpuhultak, mint mi.
************************************
Agyas Bubu: De nem folytatom, mert még kiderülne, hogy minden a székely-magyaroktól származik.
rovó: Minden azért nem; de több, mint amire gondoltunk.
***********************************
Agyas Bubu: Kedves Rovó remélem megértetted, hogy mit akarok mondani, de azért néhány adalék, hogy kikupálódjál és eszedbe se jusson ekkora marhaságokat írni
rovó: Az ajánlott irodalmat köszönöm, de nem hiszem, hogy sokat foglalkoznának a kőkori írásokkal, ezért egyhamar nem veszem a kezembe őket.
Kedves Beezer! A felvetett két állítás közül az egyikkel Én is abszolút tisztában vagyok (disznó és a gyöngyök, no meg a sötétség), de a másik állításodat meg kell, hogy cáfoljam. Az ember absztraktálló képessége nem a befogadható tudására vonatkozik, hanem a fogalomalkotásra. Mármost egy jégkorszaki ember valószínűleg nem tudott elvonatkoztatni, mivel még a "nyelv" sem állt olyan szinten, hogy erre képes lehessen. Hahn István "Istenek és népek" c. könyvében kitér erre a problémára pár gondolat erejéig. De mondok mást, ha pl. elolvasod akármelyik korai Platón művet rájössz, hogy szemantikai vizsgálódások özöne és a vitákat rendre az okozza, hogy a kor emberei nem képesek komolyabban elvonatkoztatni (pl. a két "Hippiasz"). Megjegyzem gondolkodni ma is kevés embernek sikerül, hogy mennyire igazam van, bizonyítja Rovó barátunk.
Te Rovó, megesküdtem volna, hogy a szomszédomat senki nem tudja ilyen téren überelni. Rovó, győztél!
Kedves Bubu: disznó...gyöngyök...ha érted mit akarok mondani. Egy dologban nem értek egyet veled. a 150000 éves ember szellemileg semmiben nem különbözött a mostanitól. akár űrhajót is vezethetett volna. A kultúrája volt sokka alacsonyabb szinten, ezért baromság, amit ez a derék, ám sötét agyú fiatalember összehablatyol.
Először azt hittem, hogy sikeresen fogtad és értelmezted a történelem álláspontját és csak poénkodsz még egy kicsit, de ez azért sok.
Kr. e. 150 ezerben summa egymillió homo sapiens lehetett max. akik sem írni, sem absztrakt gondolatokra nem voltak képesek. Valószínűleg a Würm jegesedés jobban zavarta őket, mint az írás felfedezése. De nem folytatom, mert még kiderülne, hogy minden a székely-magyaroktól származik.
Gondolom ismered a kabar-elméletet, amit a legtöbb történész inkább elfogad, mint az általad túlzásokba vitt, elsősorban régészeti és antropológiai vonalat, aminek tarthatósága és realitása kb. annyi, mint a dáko-román elméletnek...
Kedves Rovó remélem megértetted, hogy mit akarok mondani, de azért néhány adalék, hogy kikupálódjál és eszedbe se jusson ekkora marhaságokat írni:
Györffy György: A magyar nemzetségrőgtől a vármegyéig, a törzstől az országig
Györffy György: A kabar kérdés
Szűcs János: A középkori Magyarország népei
Benkő L.: A székelyek korai története
de akár Mesterházy K.: Nemzetségi szervezet és az osztályviszonyok kialakulása a honfoglaló magyarságnál
Itt van egy beszélgetés, amiben szintén erről volt szó.
**********************************************
Ha hibás a kiinduló feltevés, akkor hibás a végeredmény is. Természetesen. Én azonban nem becsapni akartam magamat, hanem ki akartam elégíteni a kíváncsiságomat.
Nem csupán a hasunkra ütve becsültük meg (a példádnál maradva) a függőleges vonal - és más jelek - előfordulásának valószínűségét, hanem előbb dolgoztunk egy csomót, hogy számszerűsíthessük azt, hogy max. 6 alapelemből (különböző dőlésű és hosszúságú egyenes és pont; a görbét egyenesekből raktuk ki) hány variáció képezhető. Ez is csak becslés lett, de megpróbáltuk a lehető legjobban megalapozni. Ezért grafikusan képeztünk jelkombinációkat. A grafikai variációkat (a variációs ágak minden végződését) persze lehetetlen lett volna lerajzolni, ez csak egy számítógépes programmal lenne ellenőrízhető. A lehetséges jelszámot azonban mindenkinél pontosabban közelítettük meg (tudtommal soha senki nem számolta). A rajzainkra alapozott becslésünk szerint 4 elemből már több, mint százmillió jel képezhető. Hat elemből (nagyjából ennyit használnak a lineáris írások) jóval többet, mert - s ez is eredményünk - a jelszám exponenciálisan növekszik. A kínai írásban egyébként van 60(?) elemből álló jel is.
Mivel a különböző ágon képzett jelvariánsok egybeeshetnek, s ezek számát nem tudtuk pontosan felmérni, ezért azt feltételeztük, hogy a 6 elemből felépülő, de még megkülönböztethető jelformák száma mintegy százmillió. Ez nagyon óvatos becslés.
Ez volt a kiinduló feltevésünk. Innen indult a valószínűségszámítás. Ennek az volt az eredménye, hogy csak minden százezredik ábécében lehetne egyetlen hasonló jel, ha az ábécék nem rokonok. Mivel az emberiség csak néhány száz ábécét alkotott, ha ezek függetlenek lennének, nem lehetne bennük egyetlen közös jel sem.
A székely rovásírásnak azonban kb. 20 azonos jele van egy sor írással (vagy jelrendszerrel), például az urartuival, a szkítával és a hunnal is. Ami a genetikus kapcsolat félreérthetetlen jele.
Az általam ismert hét kutató, aki a véletlen egyezésekkel foglalkozott, csak olyan lineáris példákat hoz fel, amelyek 1-2 elemből állnak.
Ugye, hogy nem volt hiábavaló a számításunk? Segít érzékelni, hogy hol van a véletlen egyezésre való (esetleg még jogosnak tekinthető) hivatkozás határa. A béka ülepe alatt.
"Te megrendíthetetlen bizonyításnak hiszed érvelésedet, más meg fantáziadús képzelgésnek.
Nem egzakt tudományokban nincs mód annak objektív eldöntésére, hogy kinek van igaza."
Ezt a félművelt finnugrász szöveget nekem felesleges mondanod. Ha figyelmesen olvastad volna az eddigieket, akkor emlékezhetnél arra, hogy a Matematikai Kutatóintézet egyik munkatársa (valószínűségszámítás) segítségével ellenőríztem "a különböző lineáris írásrendszerek hasonló jelei" kérdését. Azaz van lehetőség egzakt vizsgálatra a nyelv, írás és történelem terén is.
Makkay János is csináltatott egy analízist, ha jól emlékszem. De ez ritka kivételnek számít.
Jellemző az ismerethiányotokra, hogy a matematikai módszerek alkalmazhatóságáról fogalmatok sincs. A végzettségeim között műszaki is van, talán ezért is látom másként ezt a faladatot.
Azaz van lehetőség a jó munkára, de ez a lustáknak, ostobáknak, hazugoknak (finnugrászoknak) nem sikerül és nem is tetszik.
A csésze mintázata nem csak Amerikában, hanem Eurázsiában is elterjedt. Véletlen egyezésről nem lehet szó, ezt a matematika valószínűségszámítás kizárta. Tehát genetikus kapcsolatnak kell közöttük lenni. S mivel e három jel csak a székely rovásírásban fordul elő együttesen (a kínaiban van kettő és a latinban is van kettő, de további írásrendszerekben is akad 1-1 közülük) a jeleket el tudjuk olvasni.
Ezért nem hiszek a "valami egészen más" jelentésben. Te csak találgatsz, nekem meg bizonyítékaim vannak.
Mivel ez a prekolumbián ligatúra csak három jelet tartalmaz, ebből a legalább tízezer éves ősírásból nem ismerek többet. Mit nem lehet ezen érteni?
Ez sajnos írás. Az írás ugyanis gondolatjelölő grafikai formákkal (a csomót és füstöt egy kis nagyvonalúsággal grafikai formáknak tekintjük). Ez pedig gondolatot jelölt. Persze, nem a ma is használt latin betűírásról van szó, hanem egy szóírásról. Ezek a szavak azonban egyszótagosak s a hangzóugratásnak köszönhetően betűkként is lehet használni őket. Azaz a rendszere pontosan olyan lehetett, mint a mai székely rovásírásé.
Valószínűségszámítás a genetikában kell, antropológiában nem annyira lényeges. Amúgy én sem állítottam hogy nincsenek embertani típusok, csak az osztályozás viszonylag kevés számú esetben hajtható végre objektíven. Az emberek ugyanis hajlamosak bizonyos jellemző résztulajdonságot túlhangsúlyozni, pl. attól hogy vkinek kék szeme van, az összjellegek kiértékelése alapján még lehet mongolid is (pl. Dzsingisz kán). Gyakran olyan mulatságos eredmények jöhetnek ki mint Kiszely munkáiban, aki a magyarok 90%-át turán jellegűnek állítja be. Nyilvánvaló hogy tévesen osztályozott.
Igazán izgalmas eredmények jövőben a genetikai kutatásokban várhatók, ide keményen kell a matematika.
Kérlek, keress rá a google segítségével "Az Éden írása" címre és olvasd el azt, amit ott erről írtunk. Aztán ha lesz még kérdésed, szívesen válaszolok. Tervezem, hogy az egész tanulmányt felteszem az internetre, de ahhoz még segítséget kell kapjak.
Supernovablaster: ez egy stilizált női genitáliára hasonlít.
rovó: Valóban, mert a Tejút hasadékát (a napisten születésével összefüggésben) az istenanya vulvájának tekintették, ha jól emlékszem, Hoppál Mihály Jelképtára szerint.
Köszönöm a maszáj pajzs képét! Talán nem is gondolod, mennyire igaz, amit te viccnek szánva előadtál róla.
A pajzs a székely "us" (Ős) jel megfelelője, amelynek a közepén valóban az "sz" rovásjel megfelelője látható.
Ez a kép a Tejút hasadékát ábrázolja, a benne kelő napistennel (ő a "szár", azaz király). Ez a karácsony (Kara Ten "Fekete Isten", azaz a legnagyobb sötétség) szimbóluma, mert karácsonykor éppen a Tejút hasadékában kél a Nap.
Ennek a képnek világszerte vannak változatai, szerepel a kínai írásban (itt a "főút" jele, mert a Tejút az égbe vezető legfontosabb út) és az indián jelek, de a keresztény szimbólumok között is (itt mandorlának hívják). A keresztény mandorlában Krisztus áll, esetleg Mária a kisdeddel (Krisztus születésnapját éppen karácsonykor ünnepeljük, ez tehát a kőkori pogány ünnep folytatása). A magyar népművészetben is megtalálható ez a jelkép, itt a napistent egy faág (ez is "szár") szimbolizálja.
***************************
Most rátérve a pontokba szedett állításaidra:
1. a székelyek rokonai
Valóban, mert Ádámról és Éváról mindannyian rokonok vagyunk. Egy Szőke Péter nevű zenekutató szerint (tanulmányát az MTA adta ki!) a madarak is a rokonaink.
****************************
2. a székely rovásírást vették át, talán mert közel élhettek egymáshoz valamikor
Pontosabban: a székely rovásírás ősét (a székely rovásírás ősvallási szimbólumokból alakult ki). Az együttélésre kb. 100 - 150 000 évvel ezelőtt volt lehetőségük.
****************************
3. csak a királyuk, a SZÁR volt székely, innen a jel a pajzsokon
hoppa hoppa: "nehéz olyan népet vagy kultúrát találni, ahol díszítőelemként nem használtak vonalat meg csigát."
rovó: Ez azt bizonyítja, hogy nagyon régiek lehetnek ezek a szimbólumok.
Vagy azt kell feltételezni, hogy az egykori közös őshaza kultúrájának maradéka (az Éden területén gyakorlatilag minden homo sapiens csoport keresztülhaladt);
vagy azt, hogy későbbi lelemény, ami elterjedt az egész világon.
Esetleg véletlen egyezésre is lehetne gyanakodni, de ezt az elvégzett valószínűségszűmításunk jórészt kizárhatónak ítélte.
**********************************
hoppa hoppa: "Finoman szólva nem győzött meg, bár érdekes."
rovó: Eddig ez a legjobb magyarázat a felsorolt jelenségekre. Én örülnék a legjobban, ha valaki jobbat tudna.
Megnéztem és elolvastam ezt az Édenkert írást is. Összeállt a kép, hogy hogy akar ez rokonulni a székely írásjelekhez, tetszetős elmélet, nem mondom, hogy nem lehet benne semmi.
Nade amennyire a rovásírás J és az afrásziámizé rokon jel hasonlít egymásra, azzal az erővel jó sok mindent bele lehetne még magyarázni... Másrészt szvsz igen nehéz olyan népet vagy kultúrát találni, ahol díszítőelemként nem használtak vonalat meg csigát. Finoman szólva nem győzött meg, bár érdekes.
Kikérem magamnak, hogy szegény indiánokat belekeverd a hülyeségeidbe. Nem érdemelték meg. Néhány prériindián törzs ugyan ismert képírást, de annak semmi köze a lázálmaidhoz, ahogy a többi indián írásnak se.
Rendben van Én elhiszem, hogy 50 ezer éves a székely rovásírás.
Van egy kis baj. A komoly kutatók többsége nem hiszi. De miért nem nyúlunk vissza az eredeti kútfőkhöz? A székelyeket elsőként a XII. sz.-ban említik, két csata kapcsán: Olsava – 1116. és Fischa – 1146-ban. Két forrás is megerősíti azt a tényt (Cosmas Prangensis és a XIV. sz.-i krónakompozíció). A csaták kimenetele lényegtelen, de mindkét forrás "hospitum legiones"-nek nevezi a székely előőrsöket.
Az 1146-os eseményről német oldalról Freisingi Ottó tudósít részletesen. A magyar Képes krónika szerint:"a gaz bissenusok és a hitvány székelyek valamennyien egyszerre futamodtak meg, mint a juhok a farkasok elől, pedig szokás szerint a magyar csapatok előtt jártak." Aki tanult latint a csata leírásánál ilyen jelzőkkel is találkozhat a székelyekre vonatkozólag: "vilissimi" vagy "pessimi". Ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a székelyek és a besenyők segédhadát a korabeliek lenézték, és idegen zsoldosoknak tartották őket.
Tehát a legelső magyar és külföldi híradások egyértelműen csatlakozott idegen segéderőként említi a székelyeket. Akkor most mi az igazság? Magyarok voltak-e a székelyek, vagy hozzánk csatlakozott és később letelepedett harcosok?
Bocs, ez egy kivágás a JM-ből, hogy illusztráljam az "m" létét.
Erre tulajdonképpen nincs szükség, mert az "m" a magasba vezető hegyek sora, amit az élükre állítottak, hogy lépcsőként mutasson. Ekkor még, nincs pontosan megszabva, hogy hány hegyről van szó.
Ez itt a világhegy, ami azonos volt az első istennel, vagy emberrel, aki a világ teremtésekor alátámasztotta az eget. A csillagos égen ez a Tejút.
Ez itt egy indián ékszer, kacsakaringóval és lépcsővel, azaz a JM ligatúrával, Jóma isten nevével.
