Mikor írta le Mózes a vízözöntörténetet? Legkorábban a Biblia szeritn ie XIII. században. De bizonyítékok alapján csupán ie 4- 7. századra tehetjük ez az amikor a bibliai verziót először említik.
Sumér vízözöntörténet lejegyzése? ie 2100 és ugyanez a vízözön sztori azóta nyomonkövethető az akkád, babiloni, görög szövegekben. Irodalmi bizonyítékok vannak rá hogy a történetek egymásból erednek. (nyomon lehet követni hogy egy jellegzetesség mikor jelenik meg a történetben )
Honnan tudta Mózes hogy mi történt? Nem tudjuk. Esetleg Isten mondta el neki, csak hogy ez egy történelmi topik és Isten léte nem bizonyítható régészetileg. Tehát ez max mitologikus magyarázat, nem mérvadó egy tudományos vitában.
Mit ír a biblia? Azt hogy egy egész földet elborító árvíz volt amely elpusztított minden élőlényt a földön. Mikor volt ez a biblia szerint ie 2300. Csak hogy régészeti bizonyítékok vannak rá hogy ugyanebben az időben az egyiptomi 6. dinasztia uralkodott és semmit em vettek észre az "vízözönből". Régészet, földtani, botanikai, zoológiai bizonyítékok vannak arra hogy semmiféle globális árvíz nem volt a földön.
Mit ír a sumér vízözön történet? Az hogy a vízözön egy nagy folyóvizi árvíz volt. Leonard Woolley meg is találta egy nagy folyóvizi árvíz nyomát aely beleillik a sumér királylista által jelzett vízözön idejébe. ie 2900-3100
Vagyis a feltételezés hogy a globális Noé féle árvíz valóban megtörtént csupán mítosz. Vallási dogma.Irodalmi bizonyítékok vannak rá hogy a Bibliai verzióból
Ez egy történelmi topik! Ne gyere itt a vallási hiedelmeiddel. Pláne úgy ne hogy ezt már lejátszottuk a Teremtés kontra evolúció topikban. A "Kérdések a Kezdethez" című förmedvény tökéletesen tudománytalan és nincs tisztában a legalapvetőbb geológiai földrajzi tényekkel sem. Idiótának kell lenni ahhoz hogy valaki ennek bedőljön.
:) Köszi. Érdekes fejtegetés. De kihagyta a :"Ádám megismerte feleségét, aki fiút szült neki, akit Szétnek nevezett..."; eszerint Szét nem Évától van. Évát nem kellett megismernie. De akkor vegyük készpénznek azt is, hogy: óriások éltek akkor a földön, és később is. Ők is beleszórtak az emberi genomba..
:) Ez jó észrevétel. Egyrészt Noét felejthetjük, mert igen késői átvétel és hozzáköltés. A mindent elpusztító vízözön a sumér és indiai mondák alapja. Az indiai jöhetett a harappai kultúrából. De a sumér és harappai kultúrák között már bizonyítható a kapcsolat. így ha átvétel, akkor rögtön visszaglobalizálódik az özönvíz. Viszont a leírások teljesen nem hazudnak, nagy, országot elpusztító árvíz lehetett az, nem egy folyókiöntés.
A bibliai vízözön története jó nyomon követhető irodalmi alkotásokban. A korábbi alkotásokban nem Noé nak hívták a főhőst. A "Noé" egy kései beszélő név.
Amúgy igazad van a vízözön történet eredeti sztorija, folyóvizi árvizet ír le, a parton összetorlódó holtestekkel.
"Szvsz. a Földön több helyen is kialakulhattak emberfajtàk: specializàlodàs vagy korcsosulàs àltal."
Ezt a tudomány nagyon valószínűtlennek tartja. Több példa van pontosan az ellenkezőjére, arra, hogy a Kelet-Afrikából kivándorolt ember alfajai hogyan veszítették el az evolúciós harcot a mai emberiség elődeivel szemben jelentéktelennek tűnő evolúciós hátrányok miatt. A neander-völgyiek vagy a floresi hobbitok genetikailag nagyon közel voltak hozzánk, mégis évezredek alatt folyamatosan, egyenletesen szorultak vissza és törvényszerűen veszítettek.
Egy ilyen környezetben, ahol a legapróbb genetikai különbségeknek végzetes evolúciós következményei voltak, hogyan tudott volna egységes fajjá olvadni és így fennmaradni több, külön utakon emberré vált faj?
És az mitől biztos, hogy ugyanaz a vízözön volt? Ha beszélget egymással egy francia, egy lengyel és egy magyar ember, kb. egyidősek, akkor mindenki tud mondani gyerekkorából egy nagy árvizet, amire halványan emlékszik. Aki dátumok és történeti ismeretek nélkül, antropológiai alapon dolgozza fel, az arra következtet, hogy abban az évtizedben volt pár hét, amikor egész Európa víz alatt volt. A koraókori népek emlékezete történelemtudomány és fejlett évszámolás nélkül rokonítható a gyerekek emlékezetéhez.
Egyébként ha Káin nemzetségéből származnak azok, akik sátrakban laknak, meg gitároznak,meg vaskovácsok, akkor hogy lehet, hogy ők túlélték az özönvizet, Szet nemzetségéből cska Noé?
En is kételkedem benne, hogy az egész emberiség Kelet-Afrikàbol szàrmazna. Egyébként a tudosok között is van olyan hang, hogy az afrikai kiàramlàs Kis-Azsiànàl megàllt, nem ment keletebbre. Ugyanakkor meg genetikailag pl. az etiopokhoz az észak-europai fajta àll a legközelebb. Szvsz. a Földön több helyen is kialakulhattak emberfajtàk: specializàlodàs vagy korcsosulàs àltal. Egyébként miért nem élhetett màr ember akkor is a Földön, amikor a földrészek még nem vàltak el egymàstol? En semmit sem tartok kizàrtnak ilyen hipotetikus idôkben.:-)
"Attol még antropolòogiailag mulatt marad." - hàt persze. A bör szine hamarabb vàltozik, az embertani jegyek àtalakulàsàhoz sokkal több idöre van szükség.
"Ha europidok voltak..." - làtszolag azok voltak, de valamelyik felmenöjük fekete lehetett, s több generàcio utàn "kiütött". Ilyen is elôfordul.
Visszatérve a zsidok történetéhez: én csak azért hoztam föl ezeket a fajtabeli, embertani kérdéseket, mert szàmomra kezd egyértelmüvé vàlni, hogy a zsidosàgot sem lehet màr fajtabeli jellegzetességek szerint megkülönböztetni, hanem inkàbb kulturàlis (esetleg vallàsi) különbségekröl van szo. Tehàt azt az elavult kifejezést, hogy "szemita" sem kellene màr ràjuk alkalmazni, mert embertanilag ez màr nem fedi a valosàgot. Az, hogy valamikor a Biblia ilyen megkülönböztetéseket tett, szerintem egyàltalàn nem lehet mérvadò. Mert ezek szerint, ha vannak sémitàk (Sém leszàrmazottai), akkor vannak kàmitàk (Kàm leszàrm.) és jàfetitàk is; vagyis összesen hàrom féle fajta ember. Ebböl kifolyòlag ha egy kàmita antiszemita, akkor a sémita meg lehet antikàmita. Hàt nem nevetséges ez az egész?
Csak közben véletlenül bekerült a Zoroastro válasza az én hozzászólásomra is, amiben nem vetette el a indoeurópai nyelvek és az afroázsiai (korábban sémi) nyelvek közös eredetére vonatkozó észrevételemet. ON Egyébként én nem tartom jónak azt, hogy egy félig bizonyított elmélet , miszerint az ember Afrikából vándorolt ki, annyira befolyásolja az emberek gondolkodásmódját, hogy népek vándorlását csak Afrika kiindulóponttal tudja elképzelni. Holott ugyanennyire valószínű, hogy Afrika egy (több) időben célállomás volt. (A nagy és kis jégkorszakok alatt meg biztos)
Mint egy nagy mentőcsónak, időről időre felvette a máshonnan menekülő emberek kis csoportjait. (pl. ez magyarázat lehet arra, hogy miért ott a legnagyobb a genetikai változatosság.)
