Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Ez itt egy őrségi, kb 100 éves tetőcserép, amit a helybeliek szokása szerint ősvallási motavumokkal díszítettek. Ezekkel üzentek az égieknek, hogy itt az ő híveik laknak, akik érdemesek a kíméletre.
A cserép rajza a világfát ábrázolja, tetején a hettita "isten" hieroglifa (és a székely "us", azaz ős rovásjel) népi véltozatával.
Magyar néprajzi adatok szerint az istent jelképező sas helye az oszlop tetején van (vö. kapusas!), obi-ugor mítoszok szerint pedig a napisten palotája az égig érő fa csúcsán van.
A Írástörténeti Kutatóintézet egyik kutatótábora idején talált példány. Az Intézet tulajdonában több, mint 200 rajzos őrségi cserép van, általában a minták nem ismétlődnek. Hasonló cserepekből a Néprajzi Múzeumnak egyetlen egy példánya sincs.
Nem szeretnélek megbántani, de veled nincs mit megbeszélni. Eszelős tételeid bizonyítják, hogy halvány lövésed sincs sem a történelemről, sem annak segédtudományairól. tipikus amatőr bolond vagy. Nem baj ez, ilyennek is kell lenni, csak nem szabad téged komolyan venni és nincs értelme vitatkozni veled.
A tükörírás a firdított C-k esetét megmagyarázná, mert akkor pontosan megegyeznek a székely "n"-nel, alakjukat és helyzetüket tekintve is.
Az X helyett azonban + van s ilyen jel nincs a klasszikus görögben Jensen szerint.
Az I helyett is H van. Ezt én kitűnően látom.
Azaz ahhoz, hogy az állításodat elfogadjuk, három hiba elkövetését kellene feltételeznünk az egyébként kitűnő munka készítőjéről. Egy olyan korban, amikor a somogyi erdőkben dolgozó kohászok is tudtak írni-olvasni.
Egyébként szerinted mikor készülhetett ez a kereszt? Vannak-e pontos megfelelői valahol?
Na, ezt jó lenne megbeszélnünk, mert nekem is gyanús volt. Ezért közreadom mindazt, amit feljegyeztem erről a cserépedényről. Kutyafuttában akadt a kezembe egy múzeumi könyvtárban évekkel ezelőtt és jó szokásomhoz híven gyorsan lerajzoltam, mert fénymásolójuk nem volt. Nem volt időm átnézni a kötetet, egyébként sem tudok németül.
Tehát az ábraaláírás: Gefas mit eingeritzten, geometrischen Motiven
A kötet adatai: Schatze aus der Keltenzeit in Ungarn - Kunst im Karpatenzeit im 1. Jahrtausend vor Christus
Kelten museum Hochdorf/Enz
Eberdingen, 1998.
Azaz valóban lehet nem kelta is, de talán azt eltalálták, hogy kelta korú. Minden ellenvélemény érdekel, ha igaz.
Nem zavar, hogy semmiféle tükörírással nincs sem I, sem X a kereszten?
S ennyire lökött lett volna a kereszt készítője, hogy a te kedvedért tükörírással ír?
Van... Csak Te nem akarod látni.. A kereszt készitóje nem lökött volt, hanem mint at a szkitás topicba berakott illusztrációmbanb is lerajzoltam: A NEGATIV ÖNTŐFORMÁBA IRTA BELE AZ IC XC -t, ami a KÉSZ POZITIVON, vagyis a kereszten TÜKÖRIRÁSKÉNT jelent meg.
Eredetileg gúnyfelirat volt, de ma mégis ott van minden katolikus templomban a kereszten. Azaz megszokássá vált. Aztán a honfoglalás előtt talán nem volt közismert a betűszó jelentése, s névként (jelzőként?) értelmezték.
Egy biztos: ezek székely rovásjelek, amelyeket akkortájt ismertek a Kárpát-medencében. Aki tud jobb olvasatot, ám szóljon.
Kicsit azért járd még ezt körül; "Nagy nazareti Jézus, a zsidók királya"? "Nazareti Jézus, a zsidók nagy királya?" Vagy hogyan lenne ez? Éppen azt próbáltam magyarázni, hogy az "INRI" felirat gúny (vagy vád, sértés stb).
És amúgy mit jelente a "NAD INRI"? GyK: az "INRI" felirat Jézus keresztjén állt, azt jelentette, hogy "Nazareti Jézus, a zsidók királya"... ezt vagy gúnynak, vagy a halálbüntetésre okot adó bűn megnevezésének szánták (az a bűne, hogy a zsidó királya akart lenni)... szóval mi az a "NAD INRI"?
És amúgy mit jelente a "NAD INRI"? GyK: az "INRI" felirat Jézus keresztjén állt, azt jelentette, hogy "Nazareti Jézus, a zsidók királya"... ezt vagy gúnynak, vagy a halálbüntetésre okot adó bűn megnevezésének szánták (az a bűne, hogy a zsidó királya akart lenni)... szóval mi az a "NAD INRI"?
"A sumérek úgy képzelték, hogy a csillagok azonosak az istenekkel s ők a sugarak révén befolyásolják az emberi világot."
És szerinted miért gondolták így? Talán mert látták a csillagokat a sugaraikkal együtt, és azokhoz társítottak egy elvont fogalmat.
Tulajdonképpen végig azt akarod bemagyarázni, hogy előbb volt az absztrakt gondolkodás, utána pedig a világ megfigyelése.
Pedig a képlet fordított: látták a csillagokat - nem tudták, mik lehetnek, de baromi furcsák voltak ott elérhetetlenül fent - természetfeletti erő lett belőlük, ebből aztán istenek, a sugaraik meg a világot irányító isteni erők. Egy számukra érthetetlen természeti jelenséghez végül egy elvont fogalmat társítottak, mint ahogy a Holdhoz vagy a Naphoz is.
Vagyis a jelek formáját a látható dolog alakította ki, de a vallási képzet miatt váltak szimbolumokká.
A sumérek úgy képzelték, hogy a csillagok azonosak az istenekkel s ők a sugarak révén befolyásolják az emberi világot. Ezt a vallási képzetet ábrázolták s ezek a különböző kultúrákban áthagyományozódtak napjainkig. Akár a csillagjóslás, ami szintén Mezopotámiából maradt ránk.
A lényeg azonban az, hogy a Gelb táblázatában lévő csillag alakú jeleknek az "istent" kellene ábrázolnia, de egyik sem azt ábrázolja, hanem égitesteket (egy vallási képzet miatt).
A hettita "isten" jel például a Tejút hasadékát, amikor ott áll benne (kél) a Napisten.
Azaz a jelek formáját a genetikusan összefüggő vallási képzet alakította ki s nem a látható dolog (itt persze az istent nem látták, kénytelenek voltak valami mást lerajzolni.
Volt ott többágú csillag is, csak azt már a ti szemetek pontnak látta.
"Azaz a sziporkázást ábrázolták (tehát egy légköri jelenséget s nem magát a csillagot, ami egy gömb, tehát pontnak látszik."
A nagyon messzi csillagok pontnak látszanak, de a közeliek csillag alakúaknak. Nyilván ezek sokkal inkább megfogták a korabeli ember fantáziáját, mint a többi pontocska. Igen, végül is egy légköri jelenség és a szem optikája láttatta ezt velük, de a lényegen nem változtat: egymástól függetlenül is kialakulhatott a csillag jele.
Egyszer már a szkíta topikban valamelyik kollégáddal, aki szintén rovó néven írt oda - vagy esetleg pont veled - vitába szálltam a csillagokat illetően: akkor látnánk őket pont alakúaknak, ha a fényük egyenletes sűrűségeloszlású térben közeledne, de ez nincs így, ezért igenis a legközelebbieknél szabad (és egészséges) szemmel is kivehető a csillag alakzat, a különböző népek pedig ezt képezték le az írásaikban nagy valószínűséggel egymástól függetlenül.
" Nem kell feltételezni, ez csak megfogalmazás kérdése. A közérthetőség érdekében volt így elbeszélve." Dehát ez nem igaz. Az egész abból a feltételezésből indul ki, hogy az ábécé véletlengenerátorból származik. Ennek a feltételezésnek nincs sok alapja, ezért az egész vizsgálat innentől semmitmondó a valódi nyelvekre nézve.
Ez itt a táblázat 2. és 3. sora. Folytathatnám, de minek? Mindegyik sorban ugyanaz a helyzet: az ábrázolt dolog tényleges képe valamilyen okból mégsem annyira fontos, hogy eredményezné a képjelek hasonlóságát.
Itt ugyan a deity sorában van két azonosnak tűnő "csillag" alakú jel, de ezek sem az istent, csupán a szimbólumát ábrázolják. Ráadásul a csillagok is pont és nem "csillag" alakúak.
Igaza van Gelbnek, amikor azt mondja, hogy írástudomány valójában nincs is, mert az egyes írásemlékek leírása, vagy leltárak készítése még nem tudomány, a nagy kérdések megválaszolatlanul hagyása mellett.
Az idézet hasonlóképpen fontos folytatása az előbb lemaradt.
Kelta cserépedény az I. századból.
