Üdv mindenkinek! Azzal a gonddal/bajjal fordulok hozzátok, hogy megvan az első leslie-m és nem nagyon értek még hozzá. Tudomásom szerint amikor slow-ra van kapcsolva alapjáraton kellene neki forogni és amikor fast, akkor pörgetni meg, de nálam mikor slow-ra kapcsolom teljesen leáll a pörgetés. Típusa Solton. Lehet én tudom rosszul. Segítségetek köszönöm! Üdv.
Szia. Pont fordítva. A kis motor tengelye nem ér eléggé hozzá a gumitárcsához. Azért áll meg, mert a gumitárcsa is régi lehet, ráadásul , ami miatt a kis motor hosszú ideig nyom egy pontot a tárcsán. Ezáltal a tárcsán bemélyedések keletkeznek. Ha ott a tengely, nem ér a gumihoz. Ha elindul, a fogás lendülete továbbviszi azon.
Van oldalt egy csavarszár, azon egy-egy 8-as anya amivel picit lehet billenteni ezt a kis motort. Azon kell finoman villáskulccsal állítani hogy hozzáérjen kicsit jobban a tárcsához. Kicsit! Ha erősen akkor lehet hogy nem szabadul le a tárcsáról, meg kicsapágyasodik.
Abszolút lényegtelen hogy van-e neki alul bármi is. A B3-C3-nak sincs. Teljesen gond nélkül.
Egy kis segítségre lenne ismételten szükségem. A 145-ös leslie, hagyományos, kétsebességes vezérléssel alapból bekapcsoláskor nem tudja elindítani a lassú fokozatot, muszáj először gyorsba megpörgetni többször is, mert az elején ha visszakapcsolok lassúba, akkor is megáll. Egy pár gyors pörgetés után beindul a lassú is, de az alsó motor lassú állásban nagyon lassú, szinte meg is áll, aztán kicsit megy, mintha nem bírná hajtani, de aztán egy 10-15 perc játék után, ahol többször váltogatom a sebességet, szépen beáll és megy ahogy kell. Illetve a másik kérdés, hogy az A-100 ki lett belezve (végfok, hangszóró), de így gond nélkül használhatom e az orgonát, nem megy e tönkre az erősítő?
Az biztos hogy minden Hammond másképp szól az elmúlt évek és az alkatrészek szórása miatt. Egy bizonyos kereten belül.
Viszont vannak évjárat szerinti hangi jellegzetességek is amelyek az adott korra jellemző alkatrészhasználatot és TG beállítást tükröznek.
A legfontosabb határ a papírkondis ->1964 | 1965-> vöröskondis váltás.
A kondik mexüntetett amortizációja mellett más lett a kalibráció is. Kevesebb mély, több magas jön ki a hanxedők megváltoztatott beállítása során. Továbbá a 40 körüli hangsáv egy oktávjánál más lett a hangok szűrése is.
Emiatt vastagabb, melegebb, "koszosabb" a régebbi B3-ak hangja, míg az újabbaké fényesebb, tisztább, dinamikusabb, kissé üresebb.
Mindkettő egyformán jó, tényleg csak ízlés kérdése kinek melyik jön be jobban?
Sőt, örülhetünk hogy meg lehet célozni egyféle hangzási elvárást az évjárat alapján hogy kétféle B3-ból választhatunk.
Én pl. a '61-es A101-esem hangjára esküszöm, de fiam szerint a '66-os A100-asom hangja a jobb, dögösebb.
Magányos véleményem hogy tudatlannak születtünk, és az iskolák , és most már a internet is csinál belölünk hülyét . KÉT EGYFORMÁN SZOLÓ HAMMOND PEDIG NINCSEN , mivel sok összetevője van ezen szerkezeteknek TG beállitása , shift line értékei stb A kondik , az ellenálások mennyit vesztettek a valódi értékeikből stb ezek mind a nagy varázslat részei . Ezen a hangszerekre rákeresve interneten rengeteg nagytudásu ember osztja meg a nagytudását , de aki már higend hifi körökben , természet gyógyász körökben mozgott az egy kicsit is, az szkeptikus /de azt is gyogyitják álitólag /
más
Lord használt csöves zengetöt is torzitot is a C3 orgonájába , de az igazándiból a kezében és az agyában volt az a játék mód , a hangzás, amit probálunk utánozni
Ez nem így van. Teljesen egyformák. Évjárat szerint gyengébb vagy erősebb. Egy papírkondis kissé más a vörös kondisnál. Ez hangban is jól érzékelhető. A TG szűrése is más, a vibrátó erőssége is. Sőt, annál két lépésben is, mert az 1959 előtti szériánál a nagy shift line esetében még gyengébb. De ez csak pár alkatrész értékének apró változtatása. Szóval inkább a kapcsolási rajzok évjáratát érdemes összevetni.
egy világ omlott össze bennem: eddig abban a hitben éltem, hogy a b3, c3 és a100 teljesen ugyanaz, ha az a100-ból kidobálom a végfokokat, zengetőt meg a hangszórót.
Hát nem.
Most világosított fel a német kolléga, hogy a vibrato/chorus-nál bizonyos ellenállás-értékek mások és ezért az a100 vibrato effect erősebb. Megnéztem a kapcs rajzokat és tényleg mások az értékek, mind a vibrato inputnál, mind pedig a szkenner előtti osztónál.
Ti mit tudtok erről?
mancso
ui: a 710-es leslie-projekthez a dobrotor már megvan... még postázás környékén...
Most hogy végre együtt a cuccom, sokat nyűzöm, de őszintén szólva kicsit hiányzik a karcos, varacskos hang. Igaz mivel még nem került le a próbaterembe, így itthon nem tudom túl sokat fullon hajtani, mert kilakoltatnak. Tudom hogy az új vezérléssel fog nőni a teljesítmény, de a rotyogás csak a 6v6 csövektől lesz olyan betyár?
Emerson, Joey De Francesco legtöbb felvétele kevert. Emersonnál a lezlihegyek mellett ott állt a Marshall. Joey meg külön kérte hogy a kimikrofonozott lezli jel mellé keverjék ízléssel a vonaljelet. Szerintem ő 99%-ban így szól. Szerintem a Kéknyúl lemezeken is ilyen Hammond sound hallható.
Két okból jó.
1, Játék során a lezli gyakran túl hifi. Az álló rendszer kellemes középpel vastagítja a hangzást finoman, ízléssel adagolva. (ezért alakíttattam potisra azt ott lent)
2, Felvételen, PA-n keményebb, direktebb a vonalbeli mélye, meg dögösebb a keyclick.
Mindezeket azonban csak finoman, nehogy elnyomják a doppler effektust.
Köszönöm Tehtube az infókat. Mennyire elterjedt szokás, hogy az orgona saját hangját meg a Leslie-t ,,kavarják"? Eddig még szerintem nem hallottam ilyen felvételt, vagy nem tudtam hogy az szól :)
Szia. Gratulálok, hibátlan összeállítás. A 16'-as regiszter a billentyűzetek alsó oktávján vissza van foldbackelve 8-ra. Ráadásul kissé halkabban is szól mint egy oktávval följebb, vagy ugyanott a 8'-as. Ez így van rendben. Igazából a basszus megvastagításához az 51/3' némi kihúzása segít. Hogy esetleg a lezliből mennyi basszus jön ki, az az elhelyezésétől is függ. Sarokban több a mély. Szép doboz, annak is megvan jól mindene ami kell. Van egy pár A100 hanxóróm alulra a régmúltból.
A101-esemnél Misivel megcsináltattam hogy ne egy másik félholddal kapcsoljam mi szóljon (lezli-együtt-orgona) mert úgy nem állítható a külsőhöz a belső hangerő.
Inkább eléggé rendhagyó módon hangerő potit tetettem be, így finoman tudom a mindenkori lezli hangerejéhez adagolni a statikus hangot. (vagy levenni)
Nem olyan régen birtokomba került egy A-100 egy 145-ös leslievel. A Harangozó-féle vezérlés sajnos még várat magára, de a régi hagyományos vezérléssel már megszólaltattuk. Egy kis segítséget szeretnék kérni, mivel úgyfest, hogy a basszus hangok nem igazán jönnek úgy ahogy kellene. A legalsó oktávon játszva a legmélyebb drawbar már csak suttog. Van esetleg valami ötlet, hogy mi csináltunk rosszul valamit, vagy más baj van e?
Előre is nagyon köszönöm! Itt van pár kép is illusztrációnak :)
A héten 2× húzták a Deep Purple számait a fülünkbe. Vagyis inkább nyomták. Temeróval ismét jólesett végigzsűrizni a produkciókat. A többi kíváló zenésztárs mellet fő vonzerő persze az orgonista az igazi B3-asával. Dénes a Kedélyes Urakban az 59-es speciális A100-asával, Norbi a Cry Freeben a 63-as speciális C3-asával.
Az A100 kettévágott, zengetős és van alulra is egy háromcsöves, négykapcsolós perka, plusz a lezli erőgép. Csöves 200W-os. Szerintem picikét hidegebb a hangja egy 122-147-nél, amit ellensúlyoz az A100 még korai melegebb TG beállítása. Hatalmasat, igazi grízeset tud szólni.
Szerdán a megírt repertoár részeket Dénes hallatlan precizitással adta elő. Továbbá hogy az egész zenekar szerencsére nem is túl hangosan, szép tisztán szólt, mindig minden jól kihallatszott. A zengető is párszor becsattant orgonahintáztatás által. Kerek, teljes koncert volt, ismét jó volt végighallgatni, köszi az invitációt! Kis pikantéria hogy az orgonát egy másik Hammond orgonista, Laki Zoli szállítja:-)
Pénteken Norbi egy teljesen más Purple előadással mutatta meg a Hammond másik arcát. A sokkal szilajabb előadásmód féktelen szólókat, hangszeres párbajokat eredményzett. Norbi a 73-75-ös felálls hangzását eleveníti föl pont ugyanazzal az összeállítással. C3, 770-as falaci, ring modulator. Megdöbbentőan ugyanazon hangon szólt az orgona mint amire a felvtelekről emléxem. Külön öröm amikor a lezliről átkapcsolt direkt hangzásra, ahogy Lord is 1970-73 közt. Talán a rosz akusztika miatt nem lehett a dobon kívül mindent egyformán jól hallani, de alapvetően az egész csapat a korabeli Purple hangzását hozta max. hitelességgel.
AZtán közösen füstöltük el a vizet felváltva és négykezesként. Amikor Norbi rám döntötte a dögöt, enyhén szólva majd betojtam, de megúsztam az újraélesztést :-))) A végét lezárni így ketten, óriási volt!
A jövő hétre a Sörsátorba a Keep Floyding - Tóth Attila fog sorra kerülni. Javaslom annak is a meglátogatását.
múlt héten voltam németbe egy konferencián, ahol találkoztam egy idősödő úriemberrel, aki hammond őrült. 13 éves korában látta a tévében az alábbi videót és akkor azt mondta, hogy kell neki egy ilyen és ez a tudás.
Most van neki egy C3-a (ez van a videón is :-), L100, T200 és T500-a...
És nemsokára nyugdíjba megy és ezeken fog játszani...
A srácok a mai napig játszanak...
Hardin&York - Tomorrow Today - Live Beat Club Radio Bremen 1968
szóval, a 710-be nincs aktív keresztváltó, hanem a forgócsatorna passzívan van szétosztva roto-ra és tölcsérre. A kapcsolás más mint a 122-ben, a törésponti frekire nem jöttem még rá.
A cuccban 2 független végfok van (forgó, álló).
A 822-be van olyan aktív keresztváltó, hogy a forgót 3 részre vágja (tölcsér, roto, mély), az állót ketté (ovál, mély), majd így megy rá négy független végfokra, amik hajtják a hangszórókat.
A 760/770 meg aktív keresztváltó után hajtja a mélyet és a tölcsért...
Egyelőre még nem beszéltünk róla, csak kölcsönkaptam a tesztverziót. Van neki dobozzal meg anélkül, szinti-illesztő fokozattal meg anélkül, szóval sok a varia.
