Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Mond téged sose zavart, hogy teljesen ötletszerűen írsz ide szavakat, amelyeknek legföljebb a hangzása hasonló? Ebből is látszik, hogy tökéletesen járatlan vagy a nyelvészetben és az írások történetében egyaránt. az hogy néhány iskolafalról ismert luvnyát rendszeresen idemásolsz, a világon semmire nem bizonyíték. A nyelveknek meg megvan a saját belső fejlődésük, amely meghatározott törvényszerűségeknek engdelmeskedik. két nyelvből ötletszerűen kiragadni két szót értelmetlen. Ez semmire nem bizonyíték. (lásd káld-kelta) A tudósok meghatározták, hogy az emberi száj és torok hányféle hangzót képes megalkotni. asszem 50 körül van a számuk. Ergo valamennyi nyelv a földön ennek az 50 hangzónak a permutációiból keletkezik. Ezért fontosabbak a nyelvek saját belső törvényei a véletlen hasonlóságoknál. A latin cuneusnak semmi köze a kunukkuhoz. Az egyik egy sémita nyelvből származik a másik egy indoeruópaiból. Azon kívül hogy mindkettőt a homo sapiens használja más közös vonásuk nincs.
2., A latinos jellegű ábécék (ide értve a székely rovásírást is) jelsorrendjének legelső ismert példája az ugariti ékírásos ábécé." ez az egy mondatod tökéletesen bizonyítja, mennyire fogalmad sincs arról, amiről ilyen szorgalmasan írogatsz. de csak szórakoztasd tovább magad, jó mulatást.:))))))))
Az írás rendszere abban emlékeztet a székely rovásíráséra, hogy például magánhangzós csoportjelei vannak. A székelyben külön "k" van a mély és a magas hangrendű szótagokhoz (az "ak" és az "ek"). Az óperzsa ékírásban is van külön "ka" és "ku".
Aztán az óperzsa ékírásnak van egy külön jele Ahuramazda jelölésére, akár a székely írásnak Isten jelölésére.
Formailag persze meglehetősen távol állnak egymástól, de ez az írástechnológia hatása, ami nem feltétlenül érdekes a számunkra. Bizonyos, hogy az óperzsa ékírás alkalmazásának környezetében használtak valamilyen fába rótt írásokat is. Ezek rendszere sokban emlékeztetett az óperszára, a jelformái viszont a székely íráséra.
Hogy ez miért érdekes (már akinek), azt korábban írtam. A keltákhoz annyi köze lehet (vagy nem lehet), hogy a káld név és a kelta név egy felvetés szerint genetikusan kapvcsolódik egymáshoz. Ez a szöveg esetleg adhat valami többletet, adatot, ha elolvassa valaki. Nekm lassan megy, segítséggel gyorsíthatnánk. De nem muszály dolgozni rajta, csak ha kedve van bárkinek.
A magyar írásbeliségnek pedig több köze van az ékíráshoz, mint gondolnád.
1., A sumér-akkád neve az ékírásos tábláknak kunukku (csak fejből idézem fel, tehát nem biztosak a részletek). Ez a latien cuneus "ék"-re és a valamikor "férfi" jelentésű magyar kun, hun szóra; meg a párkány, cickány, patkány, sárkány hasonló alakú végződésére; a honcsok, hant tövére emlékeztet, ami szintén egyfajta kiemelkedésre utalt eredetileg. Ide tartozik a könyv is.
2., A latinos jellegű ábécék (ide értve a székely rovásírást is) jelsorrendjének legelső ismert példája az ugariti ékírásos ábécé.
Semmi sem bizonyítja, hogy mi türk-germán eredetű rovásírást ismertünk volna meg.
ez mind szép, bár tökéletesen érdektelen, csak azt mondd meg, mi köze ennek a magyar írásbeliséghez. azt már nem is kérdem mi köze a keltákhoz. Ez a felirat ékírással készült, a magyarok pedig, már amikor egyáltalán megismerték az írást előbb türk-germán eredetű rovásírással, aztán pedig latin betűkkel írtak.
Jensen ezt írja egyébként a káld (urartui) ékírásról. Ebben a szövegben szerepelt az alább tárgyalt ékírásos felirat. Azért érdekes a számunkra, mert adatokat adhat a kelták és a sumér területeken később (a sumér korszakot követően) élt káldok és a kelták összefüggésére, vagy össze nem függésére, amiről a kelták kapcsán más rovatban mintha már esett volna szó.
*****************************************
Die chaldische (urartaische) Keilschrift
Nachdem sich im 9. Jahrhundert v. u. Z. unter dem Herrscher Sardur I. im armenischen Gebirgsland das von den Assyrern Urartu genannte Königreich gebildet hatte, dessen Einwohner in den einheimischen Texten den Namen Haldi (Chalder, griech. Khaldaioi) zu tragen scheinen, wurde die Keilschrift von den benachbarten Assyrern her übernommen für die einheimische, nicht indoeuropaische Sprache, die heute als Chaldisch oder Urartaisch, seltener Vannisch (nach der heutigen Stadt Van, bei der alten Hauptstadt Turuspa, Tuspa) bezeichnet wird. Bereits nach 200 Jahren unterwarf sich das Reich Urartu den Assyrern, um sich von diesen gegen Angriffe seitens indogermanischer Stamme schützen zu lassen, so daB die Zeitspanne, aus der wir chaldische Inschriften erwarten dürfen, recht kurz ist. Die ersten chaldischen Texte wurden von F. E. Schulz entdeckt, der auf einer Reise durch Armenien in den Jahren 1828-1829 schon 42 Inschriften sammelte. In gröBerem Umfange erweitert wurde dieses Material erst 1898/99 durch Lehmann-Haupt und Belck. Die erste Herausgabe samtlicher bis dahin gesammelter Texte geschah 1882 durch Sayce. Viel umfangreicher und zuverlassiger wird das seit 1928 zunachst von Lehmann-Haupt herausgegebene Corpus Inscriptionum Chaldicarum sein, von dem bisher die 1. und 2. Lieferung erschienen sind (1928 und 1935). Weitere Lieferungen werden zur Zeit durch G. R. Meyer vorbereitet.
Abb. 72a (Itt közli az eredeti szöveg képét)
Űberaus wertvoll ist das neuerdings von Melikischvili erschienene Werk, das neben einer vollstandigen Sammlung der bekannten Texte, darunter 50 Fotos, eine Grammatik und ein Glossar enthalt. Eine urartaische Inschrift (Rückseite) zeigt Abb. 72a, deren Umschrift und Űbersetzung wie folgt lauten:
(Itt közli az eredeti szöveg hangalakját)
„Durch die Macht des Gottes Haldi, hat dem Haldi, dem Herrscher, Menua, der Sohn des Ispuin, dieses Gebaude errichtet, (auch) hat er errichtet eine machtige Festung. Menua, der Sohn des Ispuin, der allmachtige König, der groBe König, der König des Weltalls, der König des Landes Biainili, der König der Könige, der Regent der Stadt Tuspa. Durch die Macht des Gottes Haldi, hat dem Haldi, dem Herrscher, Menua, der Sohn des Ispuin, dieses Gebaude errichtet.”
Die ersten, nicht erfolglosen Entzifferungsversuche wurden von Hincks und Lenormant gemacht. Sie wurden begünstigt durch den Umstand, daB in den Inschriften zahlreiche assyrische W ort- (Begriffs-) Zeichen vorkamen, die ein Eindringen in den Sinn, wenn auch nicht in die unbekannte Sprache, erleichterten. Ein tieferes Verstandnis wurde erst ermöglicht durch die Forschungen von Guyard und Sayce, die spater in besonnenerer und kritischerer Weise fortgesetzt wurden durch Lehmann-Haupt, Tseretheli, Götze, Friedrich, Melikisvili u. a. Der Entzifferung der Inschriften kam ein weiterer Umstand zustatten: das Vorhandensein zweier zweisprachiger Denkmaler (assyrisch und chaldisch), namlich der Kelisin-Stele (etwa 820-810) und der Topzaua-Stele (etwa 733-714). Die Schriftform selber ist, wie schon erwahnt, die neuassyrische Keilschrift jener Zeit, wenn auch mit geringen Abweichungen. Der Hauptunterschied ist der, daB dort, wo im Assyrischen ein waagerechter Keil von einem senkrechten geschnitten wird, in der chaldischen Schriftform der geschnittene waagerechte Keil meist in zwei getrennte Keile aufgelöst wird, vgl. Abb. 73.
Abb. 73 (Itt közöl néhány ékjelet)
Ez Jensen német nyelvű fordítása az alábbi káld (urartui) feliratról:
„Durch die Macht des Gottes Haldi, hat dem Haldi, dem Herrscher, Menua, der Sohn des Ispuin, dieses Gebaude errichtet, (auch) hat er errichtet eine machtige Festung. Menua, der Sohn des Ispuin, der allmachtige König, der groBe König, der König des Weltalls, der König des Landes Biainili, der König der Könige, der Regent der Stadt Tuspa. Durch die Macht des Gottes Haldi, hat dem Haldi, dem Herrscher, Menua, der Sohn des Ispuin, dieses Gebaude errichtet.”
*****************************************
És ez az első magyar nyelvű fordítása (a szöveg lektorálatlan, örömmel fogadunk minden segítő észrevételt!):
"Haldi isten hatalma által lett hatalmas Ispua fia ki Menua ura, ki emehatalmas erödöt (is) épitette . Menua ki Ispuin fia a leghatalmasabb király, a legerösebb király, a világegyetem(?) ura Bianili földek ura ,a királyok királya , Tuspa város régense (?). Haldi Isten hatalmából (kegyéböl ?) Haldi, Menua ura, Ispuin fia emelte(-tte) ezt az épületet. "
Na most aztán nagyon meghatódtam a görögül tudó barátodtól. Ez meggyőző válasz volt. kb. ilyen alapokra épül az egész tudományod. Nem baj ez, amíg nem akarsz embert ölni. ártalmatlan bolondokból sok van a világon. Tkp. irigyellek is. Elvagy a kis világodban. Jó lenne talán így élni. De hát valakinek dolgoznia is kell, hogy a világ tovább forogjon a tengelyén. Érdeklődve várom újabb meséidet.:)))
A görög betűs keresztek képét ma kaptam villanypostán az alábbi levél kíséretében, egy olyan barátomtól, aki (hivatásával kapcsolatos okok miatt) jól beszél és ír görögül.
**********************************************************
Kedves (rovó)!
Irásaid olvasása oly sok élményt szerzett nekem, hogy nem visz rá a lélek, hogy kihasználjam azt az előnyt, hogy keletebbre lakom és a bizánci dolgok könnyebben elérhetőek és értelmezhetőek számomra. Ma nagyon fáradt vagyok, így kommentár nélkül küldök neked egy képet. Mit szólsz hozzá?
Máskülönben rásejtettél valamire ...
Még egy esti csemege ... A vicc az, hogy a szövegnek több értelme van magyarul mint görögül ... Ezt mint görögül író-olvasó garantálom.
Üdvözöllek! (aláírás)
************************************************************
Az esethez tartozik még, hogy egy magyarországi régész évekkel ezelőtt előadást tartott a "korrupt", azaz görög betűs, de görögül el nem olvasható kuság éremfeliratokról. Ebben azt állította, hogy ezeket magyarul el tudta olvasni. Olyan szavakat említett, min "éj" és "Hold". A felfedezéséről telefonon beszámolt nekem, de azt nem kívánta publikálni. Ma külföldön él.
*************************************************************
Talán azért értelmetlen, mert nem tudsz görögül. Én pl. ránézésre leolvastam róla a NIKA (győzelem) szót. gondolom, aki igazán tud görögül, az mindent lefordít, ami a keresztre írva vagyon. A tudatlanság nem mentség ostoba állításokra.
"említettem Szent Konstantin apostol legendájának az állítását arról, hogy a magyarok a saját írásukat használták ebben a korban az istentiszteleteken; és a hunoknak a 400-as és 500-as években 3 keresztény püspökségük is volt."
Több Konstantin volt az egyházban, meltikről van itt szó és mikor élt?
Hol olvasható ennek a Szent Konstantinnak a legendája?
Miért apostol?
Hol voltak a hunok püspökségei?
*********************************************
Ez az a Konstantin, akit Cirillként ismerünk. A Cirill-Methód páros egyike. Aki a glagolita írást feltalálta s akiről a másik szláv írást, a cirilt elnevezték.
Aki kétszer is találkozott magyarokkal:
egyszer a Krím táján (iit a várakozásával ellentétben nem ették meg elevenen),
egyszer meg valahol az Al-Duna vidékén (itt abban a megtiszteltetésben részesült, hogy egy magyar király előtt térdet és fejet hajthatott, aki őt nagy szeretettel és tisztelettel fogadta, ahogy egy nagy tudású szent embert illik is).
***********************
H. Tóth Imre könyvében említi. Ez a kötet kétszer is megjelent magyarul. Magát a legendát nem olvastam.
***********************
Azért apostol, mert kereszténységre tanítgatta a szlávokat.
***********************
A mervi, a heráti és a gurgáni oázisban voltak a hun püspökségek.
***********************
Ezek mind régóta ismert adatok, amelyeket azonban nem említenek az egyetemi oktatásban a súlyának megfelelően.
Kedves Zutymó ne fáradj. Ez a fiatalember mániás. Mondhatsz akármit, nem jut el a tudatáig. Mesevilágban él, és ami nem illik bele a világába, arról nem vesz tudomást. Figyeld meg, hogy egyáltalán nem fog válaszolni neked. sőt nem is vesz rólad tudomást. Csak olyanoknak válaszol, akik elfogadják eszelős tételeit.
Felvilágosítanálak, hogy a kereszt, mint olyan alapvető tulajdonsága, hogy a szárai egymásra merőlegesek, azaz egymással 90 fokos szöget zárnak be. Ez a kettőskeresztre is érvényes, azonban ott a két horizontális szár egymással párhuzamos.
Az az alakzat, mely egy függőleges szárból és néhány, 45 fokos szöget bezáró, harántirányban felmeredő vonalból áll, nos az nem kereszt.
Amit te mutogatsz, az egy egyszerű ág. Kapj már a fejedhez, ember!
Nem tudták, hogy ők derék székelyek. És kifelejtetted az aztékokat, a majákat és a préri indiánokat. ezek is megfeledkeztek a jó édes székely anyukájukról és saját írást fejlesztettek ki.
