Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Akár értelmetlen, akár nem, ezt írja Kukai Sándor.
Ebből azonban az nem derülhet ki, hogy én mit hallottam, mert ugyanis olvasom. Itt van előttem a szerző cikke.
A "Stephanus rex"-ről pedig mindenki tudja, hogy István király jelentése van, de azt már kevesebben, amit egyesek azért mégis állítanak (és ehhez kellene jó latinos), hogy "koronázott" jelentése is van, vagy volt. Ezt sem én állítom, csak említem mások álláspontját, amit ne tessék rajtam számon kérni.
A közvélemény nyomására tettem csak közzé, mint érdekességet.
Ez itt a nikolsburgi ábécé, talán Mátyás király korából. A jobbról 8. jel a "d" betű, ami egyébként kereszt alakú szokott lenni. Az aláírása szerint "ed", mert az ejtéskönnyítő hangot is leírták.
igen. tényleg nem vagy latinos. ez látszik a feliratból. Dukátus Gészéjaisz inpérje" ez teljesen értelmetlen. legalábbis latinul. félig hallottál valamit és azt írtad le ide. Stephanus rex", azaz "Koronázott király" ezt is rosszult tetszik tudni. ez egyszerűen annyit tesz István király
A szerző ezeket a betűsorokat látja a két pénz két oldalán. (a legelsőként berakott, rovásbetűkkel körbeírt érme az én alkotásom a fenti táblázatok alapján.
Ez az egyik hátoldal. Itt a latin betűk túloldalát olvasta ki Kukai Sándor rovásbetűkkel. Azonnal küldöm a többi képet is.
Az olvasat egyébként: "Dukátus Gészéjaisz inpérje", azaz "A hercegség Géza birodalma". A túloldali latin felirat: "Stephanus rex", azaz "Koronázott király" (vagy hasonló, nem vagyok latinos sem). Ez tehát a feltételezés szerint még Géza fejedelem pénze lenne.
Az olvasat érdekes, de aligha bizonyítható jobban. Nem én vagyok az ötletgazda.
Igen, egyedül a C-nek változik az alakja a fordítás miatt. De ez csak a görög írásban érdekes (tudtommal). A székelyben ugyanis mindkét állású "n"-re van példa. Majd megmutatom.
Még mindig nyitott az írásirány és a kereszt kérdése.
************************
A székely rovásírás éppen abban az időszakában leledzett az elmúlt ezervalahány évben, amikor lassa áttértek a rovásbotról a papírra, tehát lassan változni kezdett az írásirány. Bár általában jobbról balra írtak, írhattak és írtak is esetenként balról jobbra is.
A görög írás azonban (tudtommal) ekkorra már túljutott ezen az írásírány-váltáson és rögzült a balról jobbra írás szokása.
Bármilyen is azonban a kereszten az íráskép, az írásirány változása a székely írásnak nem okoz gondot. Nem így a görögnek. Ennek eldöntéséhez azonban ismernünk kellene az eredeti kereszt helyes képét. Nehéz azt hinni, hogy a pénzen tévedésből fordított kép jelent meg. Ezt egy könyv esetében még csak csak elfogadja az ember.
Persze Szlovákia még új állam, kevés a szakember, minden előfordulhat. Bár a Körmöcbányai verdében (ahol ez a pénz készülhetett) elég régi a pénzverés tradiciója. Azonban, ha nyelvi okok miatt kicserélték a szakembereket, az más. Akkor minden lehet,
************************
A másik a kereszt kérdése. Tudtommal ilyen betű nincs a klasszikus görögben, de tévedhetek (lehetnek kivételek).
A székely rovásírás jelei azonban pontosan megtalálhatók itt. Még az írásirány változása sem érdekes, mert csak az "n" esetében van változás, de annak ismert mindkét állású változata eddig is.
************************
Aztán van még egy érdekes megoldási lehetőség. Van már rá példa, hogy egy feliratot (Stephanus rex érméről van szó) jobbról balra rovásírással, balról jobbra pedig latin betűkkel olvastak el. A kétirányú olvasatot ugyan sokan vitatják az érem esetében, de ez a kereszt már vitathatatlanabbnak tűnne.
Különös, de talán nem lehetetlen, hogy a vésnök szándékosan törekedett egy ilyen kettős olvasási lehetőségre.
Görögül Jézus neve klaszikus kapitálisokkal ΙΗΣΟΥΣ-nak (iota-éta-szigma-omikron-üpszilon-szigma), ill. kései kapitálisokkal IHCOYC-nak íratik, melynek klasszkus ejtése /jeszusz/. Azonban a bizánci korban az H (éta) ejtése már i volt, mint ma is, így a nevet /iszusz/-nak ejtették. Ennek megfelelően a két i ejtésű szókezdő betűt (az I-t, ill. H-t) sok szkriptor redundánsnak érezte, így ICOYC-t vagy HCOYC-t írt. Ez utóbbi íráskép áll a kereszten található HC rövidítés mögött.
A kisbetűs ησουσ ~ ΗΣΟΥΣ íráskép szerepel a History of the Christian Church, Volume I: Apostolic Christianity. A.D. 1-100. c. műben (vö. <http://www.ccel.org/ccel/schaff/hcc1.ii.v.html>), de még jelenkorú szövegekben is (vö. <http://www.imk.gr/cgi-bin/guestbook/2bguest.pl?action=view&first=1&page=0>).
Mond téged sose zavart, hogy teljesen ötletszerűen írsz ide szavakat, amelyeknek legföljebb a hangzása hasonló? Ebből is látszik, hogy tökéletesen járatlan vagy a nyelvészetben és az írások történetében egyaránt. az hogy néhány iskolafalról ismert luvnyát rendszeresen idemásolsz, a világon semmire nem bizonyíték. A nyelveknek meg megvan a saját belső fejlődésük, amely meghatározott törvényszerűségeknek engdelmeskedik. két nyelvből ötletszerűen kiragadni két szót értelmetlen. Ez semmire nem bizonyíték. (lásd káld-kelta) A tudósok meghatározták, hogy az emberi száj és torok hányféle hangzót képes megalkotni. asszem 50 körül van a számuk. Ergo valamennyi nyelv a földön ennek az 50 hangzónak a permutációiból keletkezik. Ezért fontosabbak a nyelvek saját belső törvényei a véletlen hasonlóságoknál. A latin cuneusnak semmi köze a kunukkuhoz. Az egyik egy sémita nyelvből származik a másik egy indoeruópaiból. Azon kívül hogy mindkettőt a homo sapiens használja más közös vonásuk nincs.
2., A latinos jellegű ábécék (ide értve a székely rovásírást is) jelsorrendjének legelső ismert példája az ugariti ékírásos ábécé." ez az egy mondatod tökéletesen bizonyítja, mennyire fogalmad sincs arról, amiről ilyen szorgalmasan írogatsz. de csak szórakoztasd tovább magad, jó mulatást.:))))))))
Az írás rendszere abban emlékeztet a székely rovásíráséra, hogy például magánhangzós csoportjelei vannak. A székelyben külön "k" van a mély és a magas hangrendű szótagokhoz (az "ak" és az "ek"). Az óperzsa ékírásban is van külön "ka" és "ku".
Aztán az óperzsa ékírásnak van egy külön jele Ahuramazda jelölésére, akár a székely írásnak Isten jelölésére.
Formailag persze meglehetősen távol állnak egymástól, de ez az írástechnológia hatása, ami nem feltétlenül érdekes a számunkra. Bizonyos, hogy az óperzsa ékírás alkalmazásának környezetében használtak valamilyen fába rótt írásokat is. Ezek rendszere sokban emlékeztetett az óperszára, a jelformái viszont a székely íráséra.
