Keresés

Részletes keresés

Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.06.23 0 0 1150
Sajnos, Szüleim már NEM fiatalok, és Mindketten magas vérnyomásban szenvednek, főleg Anyu, aki örül, ha 170 alá megy a szisztolés értéke, ezért nem akarom semmivel sem terhelni Őt, éppen elég lehet Neki, hogy Ő főz!
Előzmény: Aurora11 (1146)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.06.23 0 0 1149
Györgyi Géza nekünk még nem tartott órákat. Milyen kurzusokat lehet Nála felvenni?
Előzmény: Aurora11 (1147)
dr.Akula úr Creative Commons License 2010.06.23 0 0 1148
Hú, ez nagyon érdekes, s bizony hibáztál, hogy megmutattad, mert jellemző rám, hogy mindent tudni akarok, amit nem értek, tehát csak rád vár a feladat, hogy mondj egy napot jún. 25, 26, 27-dike között, amikor találkozhatunk, ha akarod, felkereslek én, és elmondod a lényeget. Felszínes ismeretéhségem tökéletesen el lesz nyomva :)
Bocs, hogy ilyen erőszakos vagyok, de azt tapasztaltam, hogy 10szer hatékonyabban tudok úgy tanulni, ha felkeresem a hozzáértő, bennfentes személyeket. Az utazás megéri, mert közben is frissül a vérkeringés, és jobban tudok figyelni, így szoktam elmagyaráztatni doktori témákat is, és alkotóik mindig lépre mennek, és segítenek, ráadásul örömmel. :)
Előzmény: Aurora11 (1143)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.23 0 0 1147

"Jó Neked, hogy olyan tanárod van, aki ennyit foglalkozik Veled, hogy este 11-ig képes a Te prezentációd sikeressége végett túlórázni!:)) Nekem sajnos, ilyen önfeláldozó tanáraim egyik szakon sem voltak! "

 

Györgyi Gézánál szerintem csillagászok is vehetnek fel szemináriumot. Mindenképp érdemes Nála felvenni ilyen órákat.:)

 

"Olyan volt, aki az "Úton a szupernehéz elemek felé" című fakultatív kurzust reggel 7-kor tartotta (éppen ezért csak ketten jártunk az egész évfolyamból e kurzusra), meg olyan tanárunk is volt, aki reggel 7-kor íratta a ZH-kat, hogy ne az előadások, és ne a gyakorlatok idején kelljen írni, tehát, hogy az előadásokat és a gyakorlatokat is meg tudja tartani, de mindenki utálta e "hajnali" ZH-kat:)) "

 

Ez nem tisztességes. Középiskolában az osztályfőnököm volt olyan, hogy osztályfőnöki órákat arra használta fel, hogy bepótolja az elmaradt matek órákat. Mert ő matektanár volt, de ő nem tanította, csak megutáltatta a matekot. Persze egyetemen már megszerettem a matekot.:)

 

"Én sem szerettem, mert előtte mindig hasmenésem volt, mert a hajnali órákban ZH nélkül is "irritálnak" a beleim......"

 

Annál nincs rosszabb, mint ha suliban jönnek elő ezek a dolgok.

Előzmény: Angelica Archangelica (1145)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.22 0 0 1146

Szia Angelika!

 

Igen, nagyon sűrű lesz. Sokat kell tanulnom, rengeteg időbe telik.

 

 

"Igaz, hogy már hajnali 3-kor felkelek, de a hajnali órákat nem tanulással szoktam tölteni, hanem különféle (nem zajos) házimunkákkal: pl. a vacsora utáni edényeket is ilyenkor szoktam elmosogatni, mert este már ahhoz is túl fáradt vagyok, hogy elmosogassak magam után, így aztán olyan hamar 6 óra lesz, hogy észre sem veszem, akkor meg már indulnom kell dolgozni, mert messze lakom a munkahelyemtől......"

 

 Mindent egyedül kell csinálnod? Ha vége van a vizsgaidőszaknak, akkor úgye több időd lesz pihenni.

Előzmény: Angelica Archangelica (1144)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.06.22 0 0 1145
Jó Neked, hogy olyan tanárod van, aki ennyit foglalkozik Veled, hogy este 11-ig képes a Te prezentációd sikeressége végett túlórázni!:)) Nekem sajnos, ilyen önfeláldozó tanáraim egyik szakon sem voltak! Olyan volt, aki az "Úton a szupernehéz elemek felé" című fakultatív kurzust reggel 7-kor tartotta (éppen ezért csak ketten jártunk az egész évfolyamból e kurzusra), meg olyan tanárunk is volt, aki reggel 7-kor íratta a ZH-kat, hogy ne az előadások, és ne a gyakorlatok idején kelljen írni, tehát, hogy az előadásokat és a gyakorlatokat is meg tudja tartani, de mindenki utálta e "hajnali" ZH-kat:)) Én sem szerettem, mert előtte mindig hasmenésem volt, mert a hajnali órákban ZH nélkül is "irritálnak" a beleim......
Előzmény: Aurora11 (1143)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.06.22 0 0 1144
Jézusom! Még 5 vizsgád hátravan? Már csak 1 hét van hátra a vizsgaidőszakból! Hogyan tudsz felkészülni ennyi vizsgára? Vagy már tudsz is mindenből mindent, az is lehet:)) De én mindig szoktam hagyni magamnak legalább 1 hét felkészülési időt minden vizsgámra, mindegyik szakon, mert én azt nem bírnám, hogy éjjel-nappal tanulni, meg csak napközben tudok tanulni, mert korán fekvő vagyok, csak éjfél előtt tudok aludni. Igaz, hogy már hajnali 3-kor felkelek, de a hajnali órákat nem tanulással szoktam tölteni, hanem különféle (nem zajos) házimunkákkal: pl. a vacsora utáni edényeket is ilyenkor szoktam elmosogatni, mert este már ahhoz is túl fáradt vagyok, hogy elmosogassak magam után, így aztán olyan hamar 6 óra lesz, hogy észre sem veszem, akkor meg már indulnom kell dolgozni, mert messze lakom a munkahelyemtől......
Előzmény: Aurora11 (1143)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.21 0 0 1143

Szia!

 

 Sok sikert kívánok a vizsgaidőszakodhoz! Kívánom, hogy maradéktalanul teljesíthesd az elvárásaidat!

 

 Köszönöm ebben a félévben nekem is jól sikerült a vizsgaidőszak, bár még öt vizsgám még hátra van. A Klasszikus fizika szigorlatom négyes lett, és a Relativisztikus kvantumelektrodinamika tantárgyam is négyes lett. Ez a QED nagyon nehéz volt, de nagyon hasznos.

Pont ezekből vizsgáztam, a csoportelméleti részből:

http://takacs.web.elte.hu/csopelm.pdf

 Illetve, aminek nagyon örülök, hogy a Statisztikus fizika szemináriumot megcsináltam, mert rengeteg napon át készültem rá. Volt, hogy a felkészítő tanárral este fél tizenegyig benn kellett lenni, illetve vasárnap is találkoztam a tanárral. A sztochasztikus folyamatok pályaintegrálásos leírásából kellett tartanom, fóliákat kellett készítenem.

Előzmény: dr.Akula úr (1142)
dr.Akula úr Creative Commons License 2010.06.20 0 0 1142
Köszönöm, át fogom nézni, vége a vizsgaidőszaknak, nem vagyok teljesen elégedett magammal, jövőre matekból erősítek, lehet meg lesz 45 kredit is :)
És Te?
Előzmény: Aurora11 (1139)
vpe5 Creative Commons License 2010.06.20 0 0 1141
Köszi szépen , amugy kiderült a turpisság! az 1ik fogyasztó 1000W os vasaló, benne van egy hőm. kapcsoló, bimetál vagy ilyesmi, amikor eléri a kívánt hőfokot kikapcsolja magát, ez volt 3 perc, pont 5 A rel csökkentette a terhelést.
Előzmény: Simply Red (1140)
Simply Red Creative Commons License 2010.06.20 0 0 1140

Attól függ, milyenek a fogyasztók. Vagy ohmos fogyasztók és bemelegszenek, ezért megnő az ellenállásuk (csökken a teljesítményük), vagy komplex impedanciájúak (vagyis van kapacitásuk, vagy induktivitásuk is) és változatlan teljesítmény mellett a komplex impedanciájuk fázisszöge csökken le valamiért (U effektív feszültség, I effektív áramerősség és φ fázisszög esetén a teljesítmány UIcosφ).

Ha nem áramerősséget, hanem teljesítményt mérnél, akkor többet tudnál meg. Lehet kapni konnektorba dugható digitális műszert, amit a konnektor és a fogyasztók közé lehet kapcsolni (rajta is van egy konnektor, abba kell dugni a fogyasztkat), és szépen mér mindent, ami csak érdekelhet.

Előzmény: vpe5 (1138)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.20 0 0 1139
Az 1135., és 1136. hozzászólásomaim hibásak, mert elszámolások vannak a levezetéseimben. De az ezek előttiek jók.
vpe5 Creative Commons License 2010.06.19 0 0 1138
Sziasztok, üdvözlet

Egy kis gyakorlati dolog,

Adott egy benzines agregát, rajta van 8 Amperes terhelés, kb. 5 perc járás után magától lecsökken 3 A-re a terhelés, (nem húztam ki a fogyasztókat) ,, ez mitől lehet?

Előre is köszönöm szépen mindenkinek.
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.16 0 0 1137

"ebben az esetben is N(x)=N0 g(x)-et beírva:

béta(x)=béta0 g(x)

 

Vagyis igaz, hogy I(x)=I0 exp(-béta0 g(x) x)

béta0=(2 omega)/c *

sin(arctg{(delta omega)/[kappa0(omega02-omega2)+delta2omega2]}

kappa0=1+(m epszilon0)/(N0 qe2)"

 

Ezek nem igazak! Azért mert a nevezőben delta2omega2 is szerepel, ha az elhanyagolható lenne, akkor lehetne N-et felvinni a számlálóba. Ez pont a ritka gázok határeset, ahol delta olyan pici, hogy delta2-et el lehet hanyagolni( illetve a kappában az 1 el kell hanyagolni a tört mellett, ami ritka gázoknál jó közeítés, mert N pici, így a tört nagy lesz). A delta a csillapítási tényező, ami sűrű anyagoknál már jelentőssé válik.

 

Szóval nem igaz az, hogy béta(x)=béta0 g(x). Sokkal bonyolultabb köztük a kapcsolat. A ritka gáz közelítésben lévő esethez képest sokkal bonyolultabb. 

Ami igaz:

 

kappa(x)=1+(m epszilon0)/( g(x)N0 qe2)

kappa0=1+(m epszilon0)/(N0 qe2)

kappa(x)/kappa0=[(N0 qe2 g(x))+(m epszilon 0)]/[(N0 qe2 g(x)+m epszilon0 g(x)]

 

béta(x)=béta0 F(g(x)) kapcsolathoz F(g(x))-et kell meghatározni, ami g(x)-nek egy nagyon bonyolult függvénye. Valahogy numerikusan kellene kiszámolni számítógéppel. Például az sin(arctg{... kombináció is nagyon durva.

 

 

 

Előzmény: Aurora11 (1136)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.16 0 0 1136

n=gyökalatt{1+Nqe2/(m epszilon0) *

(omega02-omega2-i delta omega)/((omega02-omega2)2+delta2 omega2)}

 

 

 

A gyökalatti kifejezést exp(- i theta) alakba keressük. Mert ekkor

exp(- i theta)1/2=exp(- i theta/2)=cos(i theta/2)-i sin(theta/2)

 

Legyen n2=cos(theta)-i sin(theta)

 

ekkor n=cos(theta/2)-i sin(theta/2)

Mivel n=nv-i nk, ezért a komplex törésmutató nk=sin(theta/2), a valós törésmutató pedig nv=cos(theta)

az abszorpciós tényező:

béta=(2 omega nk)/c=(2 omega sin(theta/2))/c

 

Már csak a theta szöget kell meghatároznunk!

 

cos(theta)=1+Nqe2/(m epszilon0) *

(omega02-omega2)/((omega02-omega2)2+delta2 omega2)}

sin(theta)=Nqe2/(m epszilon0) *

(delta omega)/((omega02-omega2)2+delta2 omega2)

 

tg(theta)=sin(theta)/cos(theta)

tg(theta)=(delta omega)/[kappa(omega02-omega2)+delta2omega2]

ahol kappa=1+(m epszilon0)/(N qe2)

 

vagyis

theta=arctg{(delta omega)/[kappa(omega02-omega2)+delta2omega2]}

 

vagyis

 

béta=(2 omega)/c *

sin(arctg{(delta omega)/[kappa(omega02-omega2)+delta2omega2]}

 

ebben az esetben is N(x)=N0 g(x)-et beírva:

béta(x)=béta0 g(x)

 

Vagyis igaz, hogy I(x)=I0 exp(-béta0 g(x) x)

béta0=(2 omega)/c *

sin(arctg{(delta omega)/[kappa0(omega02-omega2)+delta2omega2]}

kappa0=1+(m epszilon0)/(N0 qe2)

 

 

 

 

Kicsit bonyolultabb, mint az előbbi közelítő képlet.

 

De nem ez a legbonyolultabb összefüggés a törésmutatóra. Ott van a Clausius-Mosotti összefüggés, ha szükség lenne Neked rá, akkor azt is szívesen kiszámolnám.

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Aurora11 (1135)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.16 0 0 1135

Ha az anyag se nem ritka gáz, se nem kis atomi polarizációs részecskékből áll akkor a következő általánosabb formulát kell használni:

 

n2=1+Nqe2/(m epszilon0) *

(omega02-omega2-i delta omega)/((omega02-omega2)2+delta2 omega2)

 

Vagyis

n=gyökalatt{1+Nqe2/(m epszilon0) *

(omega02-omega2-i delta omega)/((omega02-omega2)2+delta2 omega2)}

 

A ritka gázok vagy kis atomi polarizációs részecskékből álló anyag esetén használható a következő közelítés:

gyökalatt(1+epszilon)~1+epszilon/2, ha epszilon<<1

Ez a gyökös kifejezés Taylor-sorfejtésének nulladrendű és elsőrendű tagjának összege.

 

Ha már ennek a közelítésnek nagyon a határán vagyunk akkor érdemes még hozzáadni a Taylor-sorfejtés másodrendű tagját is.

 

Ha a közelítés egyáltalán nem jó, akkor a gyökös kifejezést nem fejthetjük sorba, ha trükkös módszerrel kell ebből meghatároznunk nk-t.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Aurora11 (1134)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.15 0 0 1134

A mi esetünkben a törésmutató képletét átalakítjuk úgy, hogy a nevező valós legyen, de a számláló képzetes, vagyis a nevezőt és a számlálót is

(omega02-omega2-i delta omega)-val szorozzuk.

 

n=1+Nqe2/(2m epszilon0) *

(omega02-omega2-i delta omega)/((omega02-omega2)2+delta2 omega2)

 

A törésmutatót szét lehet bontani valós és képzetes részre:

 

n=nv-i nk

 

Az nv felelős a fénytörésért, az nk pedig a fényelnyelésért.

nv=1+Nqe2/(2m epszilon0)*

 (omega02-omega2)/((omega02-omega2)2+delta2omega2)

nk=Nqe2/(2m epszilon0)  delta/((omega02-omega2)2+delta2omega2)

 

az abszorpciós együttható képlete:

béta=(2 omega nk)/c=

=Nqe2 omega/(c m epszilon0)  delta/((omega02-omega2)2+delta2omega2)

 

Ha a koncentráció helyfüggő és egydimenziósan változik: N(x)=N0 g(x), ahol

N0=N(x0), ahol x0 az anyag pereme

ekkor béta=béta0 g(x), ahol

béta0=

N0 qe2 omega/(c m epszilon0)  delta/((omega02-omega2)2+delta2omega2)

Az intenzitás változása tehát:

I(x)=I0 exp(- béta x)=I0 exp(-béta0 g(x) x)

 

Szóval delta( az anyag csillapítási tényezője), omega0 ( a fényhez legközelebbi sajátfrekvencia) a táblázatokból kereshető ki, ezek az anyagminőségtől függő tényezők. Meg kell mérned az anyag peremén az intenzitást(I0) és a koncentrációt(N0), és a g(x) függvényt, és az anyagon átmenő fény frekvenciáját(omega).

 

Szeretnél még részletesebb levezetést akkor csak írjál.

 

Előzmény: Aurora11 (1133)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.15 0 0 1133

Kedves dr. Akula!

 

Sikerült kiszámolnom.

 

Ritka gázoknál, vagy kis atomi polarizációjú anyagoknál a törésmutatóra vonatkozó törésmuató képlet:

 

n=1+Nqe2/(2m epszilon0)  1/(omega02-omega2+i delta omega)

n: az anyag törésmutatója

N: az anyag egységnyi térfogatára vonatkozó atomszáma, vagyis a koncentráció

m: az anyag egy atomjának(vagy molekulájának) tömege

omega0: az anyag sajátfrekvenciája(gyakorlati esetekben ez a sajátfrekvencia messze van az anyagon átmenő fény frekvenciájától, így elég csak a legközelebbi sajátfrekvenciát figyelembe venni)

omega: az anyagon átmenő fény frekvenciája, amire meghatározzuk a törésmutatót( a törésmutató láthatóan frekvenciafüggő)

delta: az anyag egy atomjának( molekulájának) - mint az elektromágneses tér hatására rezgő oszcillátor- csillapítási tényezője.

 

omega0, és delta értéke az anyagi minőségre jellemző tényező, vagyis egy adott anyagra táblázatokból kikereshető.

 

qe: az elemi töltés

epszilon0: a vákuum dielektromos állandója

 

 

 

 

 

Előzmény: dr.Akula úr (1128)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.14 0 0 1132
Holnapra meglesz.
Előzmény: dr.Akula úr (1128)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.14 0 0 1131

Kedves dr. Akula!

 

Én megprobálnék Neked segíteni, csak bele kell mélyednem.

Hogy telik a vizsgaidőszakod? Sok sikert kívánok a vizsgáidhoz, és a TDK munkádhoz! A tesódat is üdvözlöm.

 

Új emailcímet kellett csinálnom: jozsoca@gmail.com

Előzmény: dr.Akula úr (1128)
dr.Akula úr Creative Commons License 2010.06.13 0 0 1130
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=101057973&t=9168928
Előzmény: dr.Akula úr (1128)
dr.Akula úr Creative Commons License 2010.06.10 0 0 1129
Előzmény: dr.Akula úr (1128)
dr.Akula úr Creative Commons License 2010.06.10 0 0 1128
Kedves Olvasók

Szükségem lenne egy kis útbaigazításra (már megint - mondhatnátok).

Kissé megfosztva a fizikai körítésétől a következő eloszlásra szeretnék egy becslést adni:

Adott egy változó sűrűségű "anyag", a részecskék a peremtől távolodva egyre ritkábban helyezkednek el. Az anyagra eső fény intenzitása a távolság függvényében az ismert exponenciális csökkenésen menne keresztül, ha az anyag homogén lenne, de most olyan eloszlást keresünk (a részecskéknek egy kis V térfogatára számított átlagos távolság függvényében*), amelyben az intenzitás valamilyen g(x) fv. szerint csökken. A metamorfózis egyenlettel:

I = I0 * e-x -> I = I0 * g(x)

Természetesen g(x)=<1 és csak x>=0-ra értelmezett.

Előre is köszönöm, különösen örülnék, ha segítene benne valaki, mert a TDK munkámban is jól jöhet.

dr.Akula úr Creative Commons License 2010.03.30 0 0 1124
Pontosan. (minden naivság nélkül :))
Előzmény: mmormota (1123)
mmormota Creative Commons License 2010.03.30 0 0 1123
Közben azt hiszem rájöttem mi lehetett az eredeti kérdésed.
Kb. azt képzelted el, hogy kellene legyen egy kör alakú áramhurok, de vége a lemeznek, nekimennek az elektronok a falnak aztán majd lesz valami? :-)

Ez a naív kép annyira távol van attól a mi történik, hogy elsőre meg se értettem mire gondolsz.

A változó gerjesztés köráramot indukál, aminek az eloszlását elég nehéz kiszámítani. A lemez ellenállásától és alakjától függ. Az indukált áram mágneses tere csökkenteni igyekszik a fluxus változását, így meglehetősen komplikált a számítás. Véges elem módszerrel szokás az ilyet kiszámítani.
A kialakuló áram kép egy elnyalt félkör lesz, persze erősen lekerekített a lemez széle mellett.
A lemezre jó nagy mágneses erő hat közben.
Előzmény: dr.Akula úr (1122)
dr.Akula úr Creative Commons License 2010.03.30 0 0 1122
Ne haragudj, ez ökörség volt tőlem, a mágneses tér időben folyamatosan változik, csak a kiterjedése nem.

levezetve: E*2*PI*r=|-(d/dt)*r^2*PI*B|
Előzmény: mmormota (1121)
mmormota Creative Commons License 2010.03.30 0 0 1121
Azt nem értem, hogy ha a mágneses statikus (időben változatlan), akkor miért lenne egyáltalán köráram.
Előzmény: dr.Akula úr (1120)
dr.Akula úr Creative Commons License 2010.03.30 0 0 1120
Ez így helyes, de statikus, homogén mágneses térben, amelynek kiterjedése hengerszimmetrikus, nagyon is fontos, hogy mennyire fedi le egy vezető fémlemez, hiszen az általam vázolt esetben a köráramok nem tudnak szabályos kör alakban folyni.
Előzmény: mmormota (1116)
dr.Akula úr Creative Commons License 2010.03.30 0 0 1119
A mágneses tér állandó, a vektoriális szorzat tulajdonságaiból eredően a lemezek felé ritkuló áramsűrűségű köráramokat indukál, amelyek arra törekszenek, hogy lerontsák az őket létrehozó hatást.
Előzmény: Aurora11 (1115)
Aurora11 Creative Commons License 2010.03.29 0 0 1117
Gondolom a lemez megrezdülése a mágneses tér bekapcsolása során fellépő időbeli térerősségváltozásnak a következménye,és sztatikus térben már nem lép fel.
Előzmény: mmormota (1116)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!