Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv.
által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a
kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz
kiskorú ne férhessen hozzá, használjon
szűrőprogramot!
Hiánypótló topiknak szánom, a megnevezni nem kívánt itteni komoly szellemi pezsgésű topik utáni űr betöltésének a kísérleteként. Itt lehetne kultúráráról, picit óvatosan politikáról, macskákról, jó interjúkról, szellemi érdekességekről és értékekről, nőkről beszélgetni, picit filozofálni is, vigalmira hangolt módon. Nem kívánom elvenni a részbeni jogelődtől a topikját, vagy annak utódlását -sőt őt is szívesen látnám itt-, de jelenleg egyszerűen nincs hová írnom ezekről, és hátha másnak is vannak ilyen érzései vagy érzetei. Komolyabb moderáció-elemzést, és főleg ezzel kapcsolatos csatározást nem szeretnék itt látni, a diliről jó lenne, ha nem mászkálnának át ide semmilyen figurák, és azokat is szívesen látom, akiket nem kedvelek, ők maradnak, ahol vannak, státuszbelileg, de mindenki azt ír ide a régi gárdából és az esetleges újak is, a szabályok keretei között, amit akar. Meglátjuk, mi lesz belőle, nekem már legalább 3 hete nincs hová írnom. Jó lenne, ha fennmaradna, és esetleg tényleges topikélet is lenne benne. Vitorlák felhúzva, meglátjuk fúj-e a szél és hogy melyik irányból.:)
"Előttem a négy hangfal, kettő arany, kettő, alaménium (no jó, tudom, hogy nem) kábellel. Hallgattam az egyiket, hallgattam a másikat. Újra, s újra. 10 perc után kijöttem a szobából, barátom kérdőn nézett rám: Na? Kérdezte izgalommal. Én meg csak annyit tudtam mondani, nem megbántani akarván őt, ...hááát, nem is tudom..."
Hátja. Ezeknek a csúcs-cuccoknak az ára exponenciálisan nő a minőségükkel. Ami azt jelenti, hogy - ütök hasamra - amíg az ötezer forintos fejhallgató és az ötvenezres közti különbséget mindenki le tudja zongorázni, addig az egymillás "high-end" és a negyven millás közt már olyan kicsi a különbség, hogy egy hétköznapi fül észre sem veszi.
És akkor még azokkal a hibákkal nem is számoltunk, amelyek ugyan elvileg rontják a hanghűséget, de valahogy mégis szebb lesz tőlük az összkép.
Anno természetesen mi is összemértük a cuccainkat. Papíron is, meg füllel is. Oszt' kiderült, hogy az én Marantz rádióerősítőmnek papíron minden adata rosszabb volt, mint a haver Technics-e. Épp csak "fülre" szebben szólt, mint a kétszer annyiba kerülő "csak erősítő". (Egyszerűen szólva: a Technics kristálytiszta volt, a Marantz viszont "meleg".)
Most olvasom, hogy mától nálatok legalizálták a füvet. Nekem csak érdekesség, mert -elévülési időn túl- életemben kétszer próbáltam ki, egyszer sok sörre meghánytatott, a második esetben pedig egy kocsmai beszélgetésben egy elképesztő élményhez vezetett, hogy folyamatosan 5-15 perc késéssel reagáltam a korábban elhangzottakra (mert azt hittem, hogy jelen időben vagyok), ami először értetlenséget váltott ki a többiekből, majd óriási röhögést, mire megfejtették. Szürreális élmény volt, nem az én világom ez, de ez egy érdekes fejlemény.
Szintén elévülési időn túl, a kokcsit meg csak egyszer, az viszont olyan elementáris hatással volt rám, hogy örülök, hogy nem olyan helyen élek, ahol ez mindennapi, mert abba bele tudtam volna pörögni, sőt bizonyosan bele is pörögtem volna, szerencsére az én adott helyzetemben annyira egyedi élmény volt, hogy nem mentem utána.
Javaslom a Vidéki Prókátort olvasni a fészen, ő az az ügyvéd, aki megtalálta a Kúriai határozatot, most ő is közéleti tevékenységbe kezdett, de ebből a szempontból csak annyi a lényeges, hogy a legelső posztjában jogilag levezeti, hogy miként is kerülhetett ki ez a határozat, erős jogi leírást és elemzést ad róla, a személyiségi jogokra is figyelemmel, és szerintem laikusnak is érthető (nem egy buta krapek egyébként) Már akinek van kedve hosszabb szövegeket olvasni.:)
Hát abból kell kiindulni, hogy nem minden kegyelmi ügy kötődik politikai összefonódásokhoz vagy nagy port kavart bűncselekményekhez (pl. Simek Kitti, Geréb). És ha a kegyelem nyilvános, akkor azok is tudni fognak róla a tágabb környezetben, akik addig esetleg még a bűncselekményről se hallottak (pl. mert csak egy sikkasztó). Eleve börtönviseltként nehezebben fognak visszailleszkedni a társadalomba, munkát találni, visszatalálni a börtön előtti életükhöz stb. Ha még a nyilvános kegyelmi döntés következtében eleve ott liheg a bulvármédia, hogy elengedték, akkor mi volt ebben a kegyelem? Elengedték, de majd a megvetésébe börtönzi a társadalom?
Nehéz kérdés ez, de én hajlok rá, hogy tényleg joguk van a személyes adataik védelméhez és bizonyos bűncselekményeknél -- mint ennél is -- a legapróbb dolgokból beazonosítható lesz a megkegyelmezett személye, ergo tényleg csak úgy titkolható, ha a közt.elnöki hivatal nem ad ki róla listát vagy közleményt.
Jut eszembe, még az a végletekig "anonimizált" Covid-19-elhunytak listán is voltak olyanok, akiket az életkorukból, betegségeikből fel lehetett ismerni, hogy ki volt. Szóval nagyon vékony jégen táncol, aki ilyen adatokat kiír.
Szerintem nem hiba volt. Hanem patika mérlegen kimért, de elmért gyakorlat a mindenhatóságra.
És nem értem,hogy a már jogerősen elítélt személynek miért nagyobbak a személyiségi jogai, mint a társadalmi nyilvánosság fontossága, hogy nem cimbik kapnak felmentést .. mert amíg nem ítélik el, addig értem az ártatlanság vélelmét.
Fura, mert nekem úgy tűnt, hogy a nagyon elvakultakat leszámítva eléggé szinkronba hozta a közvéleményt jobbról-balról ez az ügy. Kevés fideszes védte a bűnpártolós csókát, és ez így nagyon is rendben van és szimpatikus. A kegyelmi döntés hiba volt, lehet, hogy nem is azok mondtak le, akiknek kellett volna, meg még az is lehet, hogy belső leszámolás volt, de az erkölcsi iránytűje igenis a magyar emberek döntő részének nagyon is rendben jelzett ebben az ügyben.
Arra gondolok, hogy az alapvetően egy érdekes topik, és leszámítva a spontán kialakuló cicaharcokat és kutyaviadalokat, általában rendben mennek benne a dolgok. Szóval simán lehetett olyan moderátor is, aki Opinál vétózta a törlést. Vagy nem is akarta végleg bezárni a moderátor, mert szíve csücske a topik. :)
Volt egy cikk, hogy ki akarták deríteni, hogy kik kapnak kegyelmet, még Schmitt Pál idején, és akkor valami olyan végdöntés született, hogy azoknak, akiknek kegyelmet adnak, magasabbrendű a személyes adatainak a védelme, mint a kegyelmi döntések nyilvánossága iránti társadalmi igény. És ez végül is logikus. Szerintem azokat tudjuk meg, akiket vagy a köztársasági elnök vagy a kegyelemben részesülő mégis nyilvánosságra hoz. Budaházi valószínűleg maga hívta oda a médiát, hogy beszámoljanak róla, hogy kegyelmet kapott, nem?
