A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Némelyikre egyszerű a válasz, de van bonyolultabb is.
Kezdjük azzal, hogy a felketelyukkal kapcsolatos kérdések feleslegesek, mert nem létezik feketelyuk. Ez csak egy hibás képletből levont elméleti következtetés eredménye.
"mihez képest abszolút a fény terjedési sebessége ott, ahol a földi időhöz képest lassabban telik az idő?"
A fény terjedési sebessége egyáltalán nem abszolút, még Einstein szerint sem. Ezt írja:
"...a fénysebesség állandóságának elve alapján volt lehetséges, amelyet viszont ... az általános relativitás elméletében nem tarthatunk fenn; sőt arra az eredményre jutottunk, hogy a ... fénysebességnek mindig függenie kell a koordinátáktól, ha gravitációs tér van jelen."
Egyszerűbben fogalmazva: változó gravitációs mezőben a fénysebesség értéke is változik.
Vagyis egyáltalán nem abszolút.
"...milyen szerepet tölt(het) be a fény, mint (állapot)információ vagy mint törvényszerű kölcsönhatás, egy nettó anyagi összetételű világban – ahol ennek nincs, mert nem lehet értelmi vonatkozása?"
A fény egy hullámjelenség, amely képes információt hordozni. Az ember az információnak a 90%-át fény segítségével szerzi be. De van egyéb szerepe is.
"és mi van akkor, ha az univerzum nem azért létezik, hogy mi megértsük az anyagi világ természetét;..."
Nem azért létezik. De attól még megpróbálhatjuk megérteni.
"amennyiben a csak általunk mérhető időnél még a fény is lassabban halad…?"
Az idő egy fogalom, amelynek nincs sebessége.
A fény pedig egy haladó hullám, amelynek jól mérhető sebessége van.
- mennyi (lassabb, netán gyorsabb) a fény terjedési sebessége egy fekete lyuk eseményhorizontjának azon határán, ahonnan még nem a szingularitás irányába nyelődik el a fény... de lehetségesen, onnan ellentétes irányba se képes haladni?
- a fekete lyukak tömegétől/méretétől függően, lehet változó ezen határsávok kiterjedése?
- miből/miért gondoljuk, honnan tudjuk, hogy a fény fénysebességgel, vagy hogy egyáltalán létezően halad a fekete lyuk magjának irányába?
- mihez képest abszolút a fény terjedési sebessége ott, ahol a földi időhöz képest lassabban telik az idő?
- milyen szerepet tölt(het) be a fény, mint (állapot)információ vagy mint törvényszerű kölcsönhatás, egy nettó anyagi összetételű világban – ahol ennek nincs, mert nem lehet értelmi vonatkozása?
- és mi van akkor, ha az univerzum nem azért létezik, hogy mimegértsük az anyagi világ természetét; és ezen ismereteinket felhasználva, (idővel) mondjuk megpróbáljunk (féreg)lyukat ütni a téridőben?
- amennyiben a csak általunk mérhető időnél még a fény is lassabban halad…?
- Olyan, amely mindenféle mozgást értelmezni tud. A haladó mozgást, a forgómozgást és a hullámmozgást is.
- Amiben már nem lesznek fotonok. A fényt szakaszos hullámnak tekintjük, ahogyan az a valóságban is van.
- A fény Doppler effektusát is a normális hullámokéhoz hasonlóan kezeli, mert a kísérleti tények ezt igazolják.
- A fénysebesség elérhető, és át is léphető. A jövő fizikája kiterjed a fénysebesség feletti jelenségekre is.
- A fény már nem rendelkezik azzal a mesebeli tulajdonsággal, hogy minden megfigyelő ugyanannyinak méri. (ez most is csak egy feltételezés).
- A fényhullám közegben terjed, mint minden más hullám. Annyi különbséggel, hogy mivel a fény nem mechanikus hullám, a közege sem atomos közeg.
- A jövő fizikájában a gravitáció (tömegvonzás) valóságosan létező jelenség lesz, nem "téridő geometria". A valóságos gravitációs erőt a gravitációs mező közvetíti.
A tudós, akkor beszél őszintén, ha beismeri valamiről a nem tudását. Ez ma a gyakorlat. A biztonsági okokból történő „elhallgatás”, kivételt képez minden országban.
A bulvármédia az, aminek szószólói túltolják a biciklit. (lesajnálják, vagy eltúlozzák a tényeket a példányszám, vagy nézettség kedvéért)
A tudomány válságáról lehet beszélni, de azt nagyon erős érvekkel kell alátámasztani. Az általad felsoroltak szerintem nem tartoznak bele. Azért, mert nincs akkora jelentősége a „működése” szempontjából, mint amire te gondolsz.
Az elméleti kutatók nyugodtan használhatják a fantáziájukat bármilyen elmélet kidolgozására. A gyakorlat úgy is kirostálja, ami nem oda való. Ezen meg kár keseregni, meg bosszankodni.
Abban van felelőssége a tudománynak, hogy mi kerülhet be az oktatásba, de főleg a befogadóképesség kialakításába. Nem idomítani kell, mint az állatokat, hanem a Mester és Tanítvány viszonylatot kell kiszélesíteni, növelni. A JÓ pedagógus, a kulcs a fejlődés „szobájához”.
- nem tudja értelmezni a forgómozgást (mihez képest forog?)
- nem tudja megmondani, mi a foton
- nem tudja értelmezni a fény Doppler jelenségét
- nem tudja megmondani, hogy miért nem léphető át a fénysebesség
- nincs bizonyíték arra, hogy minden megfigyelő ugyanannyinak mérné a fénysebességet
- nem tudják megmondani, hogy miben terjed a fényhullám
A válság egyik jele, hogy elmenekülnek a valóságos kérdések elől, a feketelyukakhoz, az ősrobbanáshoz, a multiverzumokhoz, az időutazáshoz és hasonló mesékhez.
Ezeket a területeket azért szeretik, mert nincs lehetőség kísérleti ellenőrzésre, így azt mondanak, amit csak akarnak.
De az embereknek már nem kell ez a maszlag. A diákok körében a leginkább utált tantárgy a fizika lett. A tanárok sem szeretik, fizikatanárnak alig jelentkezik valaki.
Van egy fizikatanár ismerősöm, aki most érte el a 65 évet. Taníthatna tovább, mert nincs elég tanár, de nem akar. Azt mondta, hogy ő ezeket a baromságokat nem hajlandó tovább tanítani.
Ez nem üres bölcsesség. Van erről egy jó könyv. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete.
Ebben szépen le van írva, hogy a tudomány nem folyamatosan és egyenletesen fejlődik, hanem vannak benne törések és forradalmak, ugyanúgy, mint a társadalmi fejlődésben.
Van egy viszonylag hosszú egyenletesen fejlődő "normál szakasz".
Ezt követi a hanyatlás és a válság.
Majd jön a megújulás, vagyis egy ugrásszerű forradalmi változás.
Ezután ismét a "normál szakasz" következik.
És ez így ismétlődik.
Jelenleg a fizika egy mély válságot él át.
Ezt fogja követni a megújulás rövid szakasza, majd egy hosszú építkező szakasz az új alapokon.
Három a mindenkori igazság. Fejlődés, stagnálás, hanyatlás. Semmi nem olyan biztos, mint a megváltozás. Mindennek eljön a maga ideje. Stb. Stb. Ilyen bölcsességeket én tudok sorolni. :)
