" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Amint a virágzáskor már felhívtam erre a figyelmet, az idén a kivik (Haywardok) egy-egy száron soha nem látott mennyiségű dupla és tripla termést fejlesztettek, annak köszönhetően, hogy a tavalyi évben a számukra annyira kívánatos bő csapadékok kegyeltjei lehettek. Kivételesen gazdag virágzás volt ennek következtében minden egyes környezetünkben fellelhető tövön.
A mostani fenológiai stádiumban is hatalmas vízigénye van a kivinek, lévén hogy elképesztő sebességű sejtszaporulat zajlik benne ezekben a hetekben. Most növeli a termései sejtjeinek a számát, hatalmas vesszőket növeszt és ez a gyökérfejlődés egyik legmeghatározóbb időszaka is.
hat ez jo kerdes, nagyreszt azt olvastam, hogy a magrol kelt noveny rossz minosegu apro termest hoz, oltvany alanynak viszont jo. viszont olvastam mar ezzel ellentetes tapasztalatot is. majd kiderul, szivem szerint megtartanam igy magoncnak, megvarnam mig megmutatja magat, aztan ha nem tetszik az eredmeny, akkor atoltanam :)
A hayward kivi elérte a 2 m magasságot és rávezettem a fél centis drót támra.A kérdésem az lenne, hogy magától rá fog tekeredni vagy mindig rögzítenem kell folyamatosan?
Ha marad meg rajt termés, akkor lefényképezem, és felteszem ide. Majd ti megszakértitek! :-) 2 esetleg 3 virág van rajt, már nem emlékszem rá pontosan. Tavaly tavasszal ültettem. Tőletek származik Fityeházról, Vainiglia címkével hoztam. De ha nem az lesz, hanem pl. Tipó, akkor sem esem kétségbe. Nagyon szeretném már megkóstolni a saját termést! Szerintem ezeket még el fogja dobálni, de a rojo-ról mindenképpen várok kóstolót. Az 2évvel idősebb, és jóval több terméskezdemény van rajt.
Mégiscsak Hayward lesz ez, több mint 2 hét után most elkezdett potyogni a virág, egy picit nőtt a terméskezdemény, de csak egy 6-7 mm-re aztán most a 15 nappal ezelőtti lepottyant már. 3 zöld-oltást csináltam, 1 már kuka, 1 nem néz ki jól, 1 pedig még zöld, de ki tudja megmarad e.
én úgy csinaltam, hogy mikor nem talált a helyére, egy hosszú bambuszbottal rásegítettem a bálamadzagra. meg lehet oldani pár darabnál. ultetvénybe nem tudom hogyan kell .
A képek gyönyörűek különben! Egy a baj csak, az északiaknak sosem lesz akkora datolyaszilvája mint nektek, hamarabb fagy el mint akkorára megnőjön....de mindent megteszek majd, hogy cáfoljam önmagam. :) Mindenesetre minikivi faliszőnyegem nekem is lesz, jó úton haladnak felé, valóban nem fagy el még a fogpiszkáló vastag szár sem. (Az Ananasnaya és Weiki legalábbis eddig nem)
Hiába próbálom, sehogy sem tudom megoldani, sőt még elképzelni sem, hogyan lehetséges a szőrös kivik 5 méternél magasabbra való futtatása... Lehetetlen, hogy ilyen magasságban egy létrán egyensúlyozva keljen felcsavargatni, ugyanis pár naponta a végük lekonyul.
Ha elérte ezt a magasságot(amin felül az ember már nem tudja tovább vinni az adott körülmények között) akkor hagyni kell még erősödni a merőleges pozícióban? Vagy mehet egyből vízszintbe?
Vainiglia(?)
Rojo