A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A fizika csakis akkor tud továbbfejlődni, ha a fizikusok felhagynak azzal a téves elképzeléssel, hogy a mozgás csakis relatíve értelmezhető.
A forgó mozgás esetében a relativitási elv nem tartható fenn, ez már ma is jól látszik.
Tehát vissza kell építeni a fizikába a valóságos (abszolút) mozgás fogalmát. Persze a relatív mozgást nem kell kidobni, mert sok esetben ez is hasznos lehet. Csak a relativizmus kizárólagosságát kell megszüntetni. A valóságos (abszolút) mozgás és a relatív (látszólagos) mozgás jól megfér egymás mellett.
"A Michelson-Morley kísérlet során a Föld haladó mozgásakor szerették volna kimutatni az étert. Ez, mint tudjuk nem sikerült. A sikertelen kísérletből vonta le Einstein azt a hibás következtetést, hogy fényközeg egyáltalán nem létezik. Ezt a tévedését később az ellenkezőjére változtatta.
Kb. 30 évvel később, a Michelson-Gale kísérlet ki is mutatta a fényközeg létezését, amelyhez a Föld forgó mozgását használták fel."
Mindkét kísérlet jól lett kivitelezve, amelyre garancia volt Michelson személye.
A Michelson-Gale kísérlet szerint létezik fényközeg.
A Michelson-Morley kísérlet szerint a fényközeg és a Föld között nincs sebességkülönbség. Ez csakis úgy lehetséges, ha a Föld magával viszi a fényközeget a haladó mozgásakor.
A két feltétel azonban együttesen csakis akkor teljesül, ha a Föld a Nap körüli keringés során magával viszi a körülötte lévő fényközeget, de a tengelyforgáskor viszont nem forgatja magával.
Persze gondolkodó emberek már korábban rájöttek erre.
Például Korom Gyula így ír: „…teljességgel valószínűtlennek látszott és látszik mind a mai napig a fizikusok számára, hogy a Föld forgása közben nem viszi magával az étert, ugyanakkor a Nap körüli keringése során pedig cipeli. Pedig ez az igazság…” Dr. Korom Gyula: És mégis van éter! 33-34 old.
Ezek a kő kemény kísérleti eredmények, és kísérletekből levonható a logikus következtetések.
"Az is gyakori hiba, hogy válogatnak a kísérletek közül, és csak azt veszik figyelembe, ami alátámasztja az elméletet, de azt már nem, amely ellentmond neki.
Erre jó példa az MM kísérlet és az MG kísérlet. A relastivisták az MG kísérletet elhallgatják, mert ellentmond a relativizmusnak.
A jövő fizikája mindkét kísérletet figyelembe veszi és együtt értékeli.
És lám, kiadódik a helyes megoldás. "
Lássuk, mi az érdekessége az Michelson-Morley és az Michelson-Gale kísérletnek!
A Michelson-Morley kísérlet során a Föld haladó mozgásakor szerették volna kimutatni az étert. Ez, mint tudjuk nem sikerült. A sikertelen kísérletből vonta le Einstein azt a hibás következtetést, hogy fényközeg egyáltalán nem létezik. Ezt a tévedését később az ellenkezőjére változtatta.
Kb. 30 évvel később, a Michelson-Gale kísérlet ki is mutatta a fényközeg létezését, amelyhez a Föld forgó mozgását használták fel.
És mit tesznek Einstein követői? Pápábbak akarnak lenni a pápánál, és nem veszik figyelembe, hogy Einstein visszahozta a fényközeget a fizikába. És nem veszik figyelembe az MG kísérletet sem, amely ténylegesen ki is mutatta a fényközeg létezését. Csökönyösen ragaszkodnak Einstein fiatalkori tévedéséhez, amely szerint nincs fényközeg, és ezt a téves elméletet tanítják az egyetemeken.
Gyakran esnek abba a hibába botcsinálta tudósok és önjelölt Nobel díjasok, hogy felépítenek egy elméletet, aminek a valósághoz semmi köze sincs.
Ebbe a hibába beleesett maga Einstein, meg Gyula is, és még sokan mások is.
Ezért a jövő fizikájában szigorúan be kell tartani azt a szabályt, hogy egy kidolgozás alatt lévő elméletet folyamatosan szembesíteni kell a valóságos megfigyelésekkel és kísérletekkel.
Persze megnehezíti a feladatot, hogy néha a megfigyelések sem teljesen megbízhatóak, a kísérletek is magyarázhatók többféleképpen.
A megbízható és többszörösen ellenőrzött megfigyeléseket és kísérleteket kell alapul venni. Ha olyat találunk, ami ellentmond az elméletünknek, akkor nem a kísérletet kell az elméletünkhöz igazítani ( ami sajnos előfordul), hanem az elméletünket kell felülvizsgálni.
Az is gyakori hiba, hogy válogatnak a kísérletek közül, és csak azt veszik figyelembe, ami alátámasztja az elméletet, de azt már nem, amely ellentmond neki.
Erre jó példa az MM kísérlet és az MG kísérlet. A relastivisták az MG kísérletet elhallgatják, mert ellentmond a relativizmusnak.
A jövő fizikája mindkét kísérletet figyelembe veszi és együtt értékeli.
Te nem hozol ide semmi konkrétumot arról, amiket állítasz. Hol van a c-nél nagyobb sebességre példa? Hol van a fényközeg leírása, igazolása? Csak a szájkaratéhoz értesz. :)
"Ezt a jól meghatározott véges értéket, a végtelen érték követi..."
Ezt a butaságot honnan vetted?
"Az atomból elindul egy energiahullám, amit csak a véges sebessége miatt nem érzékelsz azonnal, vagyis az okot és az okozatot időbeliség (út) választja el egymástól. "
És ha 400000 km/s-al indulna ki akkor nem így lenne? Dehogynem.
" A visszafordított idővel sem lesz ok az okozatból."
„Egy jól meghatározott véges érték miért számítana végtelennek? Ez hülyeség.”
Ezt a jól meghatározott véges értéket, a végtelen érték követi, mint az okozatot illetően. A végtelent azonban csak matematikai fondorlatokkal lehet meghatározni, mérőeszközzel nem.
„A fény sebességének semmi köze az okozatisághoz.”
Annyi köze van hozzá, hogy nem cserélhető fel az ok az okozattal. Az atomból elindul egy energiahullám, amit csak a véges sebessége miatt nem érzékelsz azonnal, vagyis az okot és az okozatot időbeliség (út) választja el egymástól. A visszafordított idővel sem lesz ok az okozatból. A kettőt csak a határozatlansági reláció, a megkülönböztethetetlenségük mossa össze az időtlenséggel párosulva.:)
„Az okozatiságot a végtelen nagy (elméleti) sebesség határozza meg, ami valóban egy korlát, mert végtelen gyors jelenségek a természetben nem léteznek. Einstein elkövette azt a galádságot, hogy a végtelen nagy sebesség helyébe a fénysebességet tette.”
Amennyiben a természetben nem létezik végtelen gyors jelenség, úgy az eddig mért leggyorsabb jelenség számít „végtelen gyorsnak”. Ha majd igazolod valamilyen jelenség fénysebességnél gyorsabb lezajlását, az okozatiság betartásával, akkor léptél egyet a végtelen sebesség felé.
"A kölcsönhatások és az információterjedés maximált sebessége..."
Ki maximálta? Einstein? Mert erről a természet nem tud.
"...határozza meg a kauzalitást, az okozatiságot is"
Ez így van. Az okozatiságot a végtelen nagy (elméleti) sebesség határozza meg, ami valóban egy korlát, mert végtelen gyors jelenségek a természetben nem léteznek. Einstein elkövette azt a galádságot, hogy a végtelen nagy sebesség helyébe a fénysebességet tette. Te meg elhiszed neki.
" Egy esemény okozata nem előzheti meg annak okát. "
A kölcsönhatások és az információterjedés maximált sebessége határozza meg a kauzalitást, az okozatiságot is. Egy esemény okozata nem előzheti meg annak okát. Van egy fizikus, aki szerint a fénysebességű forgásból alakulnak ki az elemi részecskék a téridő struktúrából. Egy második tengely körüli elfordulással, pedig a részecske tömeget szerez, és lelassul forgási sebessége a fénysebességről kisebbre. Vagyis az anyag keletkezése is az információ és kölcsönhatás maximált sebességű terjedésének következménye. https://afizikakalandja.blog.hu/
"Viszont a fénysebességnél még nem találtak gyorsabb információhordozót."
És ha holnap találnak? Akkor mi lesz? Megfordul az idő?
A fénysebességnek semmi köze az időhöz. Ez csak Einstein fiatalkori képzelgése volt, amit később meg is tagadott.
"Ha az információ gyorsabb hordozót talál a fénynél, vagyis a kölcsönhatások közvetítőinél, mint pl. a tachion, az már visszafelé halad az időben."
Einstein kitalálta ezt az oltári nagy butaságot, te meg gondolkodás nélkül ismételgeted?
Az időben nem lehet visszafelé haladni. Ilyen a valóságban nem létezik.
De az időnek semmi köze sincs a fénysebességhez.
Ha a hangsebességnél gyorsabban repül egy repülőgép, akkor az visszafelé halad az időben?
Természetesen nem.
Ha egy repülőgép gyorsabban repülne a fénynél, akkor visszafelé haladna az időben?
Természetesen nem. Csak a fény lassúsága miatt fordított sorrendben (is) látnád lejátszódni az eseményeket. De ettől még a valóságban nem fordul meg az események sorrendje.
Láttál már filmet fordítva lejátszódni?
Bizonyára igen.
És ha fordított sorrendben látod lejátszódni az eseményeket, akkor valóban visszafelé telik az idő?
Ugye nem?
Szőrinszálán, te gondolkodó ember vagy.
Miért nem gondolkodsz el ezeken, ahelyett, hogy a sablonos butaságokat ismételgeted?
Viszont a fénysebességnél még nem találtak gyorsabb információhordozót. Ha az információ gyorsabb hordozót talál a fénynél, vagyis a kölcsönhatások közvetítőinél, mint pl. a tachion, az már visszafelé halad az időben. Az meg információvesztést jelent, nem igaz? :)
"A kérdés az volt, hogy miért éppen c a mező terjedési sebessége."
A válaszom az volt, hogy azért mert ez az információterjedés sebessége is. Ennél gyorsabbat nem mértek. A legtöbb információt pedig a fény szolgáltatja, ahogyan te is írtad. Kell még mondani valamit ......?
szuperfizikus, a logikád defektusosan működik, korlátolt.
Olyan vagy mint a Monty Python jelenet figurája: bejelenti egy katedrális megevését, mint világszámot. Aztán a kamerák előtt fölteszi az elegáns asztalkendőt, odaáll, és a kőfalba beleharap.
Itt és így végződnek a te "gondolatmeneteid" a fizikáról.
„De, hogy miért lenne a mezők terjedési sebessége is ugyanannyi, mint a fényhullámok sebessége, azt nem tudod megmondani.”
A kölcsönhatási mezők „terjedési” sebessége azt jelenti, hogy a hatások, az információ, ezzel a maximált sebességgel, c-vel terjednek. Azonnali hatást még nem mértek, csak feltételeznek a kvantum-összefonódást feltételezők. Ezt az összefonódást kiterjesztik a kozmikus távolságokra is, amihez csak az azonnali hatást lehet feltételezni. Amit mérnek, és ami annak az eredménye, nem mindig van korrelációban.
Gyula, felfoghatnád már, hogy a c sebesség a fényhullámoknak a sebessége.
Ezt mérték meg több módszerrel is.
Te meg a mezők terjedési sebességét képzeled fénysebességűnek.
De, hogy miért lenne a mezők terjedési sebessége is ugyanannyi, mint a fényhullámok sebessége, azt nem tudod megmondani. Halvány lila fogalmad sincs.
Hogy megértsd, mondok egy hasonlatot.
Ha valaki megméri egy folyóban a vízhullámok sebességét, akkor kap egy számértéket. Legyen ez a számérték c. Vagyis a vízben a hullámok c sebességgel haladnak.
Erre te levonod a következtetést, hogy: minden folyó c sebességgel folyik.
