A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Tömegvonzás, csak nem a középpont felé mutat az iránya (mint normális esetben), hanem a középponttól kifelé. Ettől különleges.
Ha megnézed egy gyűrű alakú test gravitációs mezejét, akkor ott is kifelé mutat a gravitáció a gyűrű középpontjából, ahol nincs anyag.
A forgó galaxisoknál a centrifugális erő egy gyűrűt hoz létre a középpont körül, és a gyűrűn belül kialakul a kifelé mutató gravitáció, ami már megakadályozza, hogy bármilyen anyag a középpontba bekerüljön.
Ezért nem lehet égitest a forgó galaxisok közepében.
„Meg is akadályozza a központba zuhanást. A perdületmegmaradás törvénye miatt. Minél közelebb kerül a központhoz a csillag, annál nagyobb lesz a keringési sebessége, ami megnöveli a centrifugális erőt olyan nagyra, ami már egyensúlyt tart a gravitációval. Akkor már nem tud közelebb kerülni a középponthoz.”
Az aláhúzott részt magyarázd meg.
A központi vonzó felé közelítő csillagok kerületi sebessége ezzel pedig a vonzó felé irányuló tehetetlensége is növekszik. Vagyis nem képes a gravitáció hatását gyengíteni. (szerintem)
"Sok féle galaxis létezik, például törpe gömbhalmazok..."
Igen, vannak ilyenek is. Ezek vagy nem forognak, vagy csak nagyon lassan. Közel gömb alakúak, és a középpontjukban valószínűleg van egy nagy tömegű égitest.
Én azonban szándékosan forgó galaxisokról beszéltem, amelyek korong alakúak és nincs a középpontjukban égitest. Ilyen a Tejút, és az Androméda.
"A létrejövő centrifugális erő, csak késlelteti a csillagok középpontba húzódását."
Nem. Meg is akadályozza a központba zuhanást. A perdületmegmaradás törvénye miatt. Minél közelebb kerül a központhoz a csillag, annál nagyobb lesz a keringési sebessége, ami megnöveli a centrifugális erőt olyan nagyra, ami már egyensúlyt tart a gravitációval. Akkor már nem tud közelebb kerülni a középponthoz.
"Egy bolygó felszínén kimérhető Coriolisz-erő utal a tengely-körüli forgásra..."
Coriolis erő csak akkor van, ha a test (vagy folyadék, vagy a levegő) mozog a föld felszínén. Ha nem mozog akkor csak centrifugális erő van.
"Ha mértek ilyen eszközökkel a Holdon, akkor kiderült, hogy valós, vagy relatív a forgása. "
Tudomásom szerint sem centrifugális erőt, sem Coriolis erőt nem mértek a Holdon. Sőt tudtommal az űrkomp leszállásakor és a felszállásakor sem számoltak vele. Szerintem nem is kell, mert a Holdon nincsenek ilyen erők.
Sok féle galaxis létezik, például törpe gömbhalmazok, amik nem forognak egy tengely körül. Ezeket is a gravitáció tartja egyben nem a centripetális erő. A nagy és öreg, spirál, és küllős galaxisok forognak tengely körül. A létrejövő centrifugális erő, csak késlelteti a csillagok középpontba húzódását. Szerintem ez ad lehetőséget a civilizációk kialakulására.
Egy bolygó felszínén kimérhető Coriolisz-erő utal a tengely-körüli forgásra, amit az Foucault-ingával és az Eötvös effektussal lehet pontosabban kimérni. Ha mértek ilyen eszközökkel a Holdon, akkor kiderült, hogy valós, vagy relatív a forgása.
Így van. A Hold keringése szempontjából a Föld tömegközéppontja az abszolút viszonyítási alap. Ennek megvan az elméleti magyarázata, de ez hosszú lenne.
"A Föld Hold viszonylatban is van centrifugális és centripetális erő a keringés miatt."
Ez szintén helyes.
A Föld Hold viszonylatában a centripetális erő maga a gravitációs erő. Ez tartja Föld körüli pályán a Holdat. A Hold keringésből származik egy centrifugális erő, amely kiegyenlíti a Föld gravitációs erejét. Ezért stabil a Hold pályája. De ez a centrifugális erő nem a Hold tengelyforgásából származik, így a Hold felszínén ez nem mérhető.
"Ez már nem teszi relatívvá a Hold keringésének mozgását?"
Nem. Persze lehet olyan külső nézőpontot találni (pl. a Nap felől, vagy a távoli csillagok felől), ahonnan nézve relatíve forgónak látszik a Hold. De ez csak látszólagos forgás. Nem eredményez olyan centrifugális erőt, amelyet a Hold felszínén lehetne mérni.
„De a relatív forgás nem hoz létre centrifugális erőt.”
Szerinted a keringés is abszolút mozgás. A Föld Hold viszonylatban is van centrifugális és centripetális erő a keringés miatt. Ez már nem teszi relatívvá a Hold keringésének mozgását?
"Azt állítod, hogy a forgó mozgás, abszolút mozgás. A forgó testen tartózkodva kimérhető a centrifugális erő."
Jól látod, pontosan ezt állítom.
"Akkor a Hold miért lenne kivétel az abszolút mozgás alól?"
Egyáltalán nem kivétel. A Hold abszolút mozgást végez, amikor megkerüli a Földet.
De a tengelye körül nem forog. Ez is abszolút mozgás, vagyis nulla sebességű forgás.
"Miért nem lehet a centrifugális erőt kimérni rajta?"
Mert a Hold valóságos (abszolút) tengelyforgást nem végez, ezért a tengelyforgásból nem származik centrifugális erő. Tehát nincs mit mérni.
"Különben a Holdnak van tengely körüli forgása. Ha jól átgondolod, magad is rájössz!"
Ebben tévedsz. Amiről te beszélsz az csak látszólagos (relatív forgás). De a relatív forgás nem hoz létre centrifugális erőt. Ha még jobban átgondolod, magad is rájöhetnél, de a hagyományos gondolatmenettel ez nem fog menni.
Azt állítod, hogy a forgó mozgás, abszolút mozgás. A forgó testen tartózkodva kimérhető a centrifugális erő. Akkor a Hold miért lenne kivétel az abszolút mozgás alól? Miért nem lehet a centrifugális erőt kimérni rajta?
Különben a Holdnak van tengely körüli forgása. Ha jól átgondolod, magad is rájössz!
"Ezekről hogyan állapítod meg, hogy forognak, vagy nem?"
Kevered a két dolgot. Eddig arról volt szó, hogy belső méréssel hogyan lehet megállapítani egy égitesten, hogy forog-e vagy sem.
Te pedig arra kérdeztél rá, hogy egy külső nézőpontból hogyan állapítható meg egy égitest forgása.
Minden égitest felszínén van valami támpont. A Nap esetében a napfoltok, a kitörések, stb. A Jupiter esetében a nagy vörös folt. Minden égitest légkörében vagy a felszínén található olyan jellemző jelenség, ami megmutatja a forgást.
A Hold esetében nem látunk forgásra utaló jeleket, mert a Hold tengelyforgást nem végez. Ha a Holdon megmérnék, hogy a tengelyforgásból adódik-e centrifugális erő, akkor mindenütt nullát mérnének.
Ezt szerintem jól tudják a NASA-nál is, hiszen a holdutazás alkalmával, ha a Hold valóban forogna, akkor a leszállásnál és a holdkomp felszállásánál számolniuk kellett volna a Hold forgásával. De tudtommal nem számoltak, ami azt mutatja, hogy a Hold nem forog a tengelye körül.
„Ha mérhető a centrifugális erő az égitesten, akkor forog. Ha nem, akkor nem forog. „
A Föld nem teljesen gömb, hanem belapult a pólusoknál, a forgástengelynél. Ez utal a centrifugális erő jelenlétére. De vannak gázbolygók, amik nem lapultak és a felszínén sincsenek olyan foltok, amik mozgásából a bolygó forgására lehet következtetni. Ezekről hogyan állapítod meg, hogy forognak, vagy nem?
Mert a forgó mozgás centrifugális erőt kelt. Ez alapján meg lehet mondani, hogy a test valóban forog-e.
"Ez csak egy gondolat kísérlet, de ha mindentől távol van egy bolygó, ami körül kering egy hold, de a keringési idő pont megegyezik a forgás idejével, tehát a hold mindig ugyan abban a pozícióban látszik a bolygóról és fordítva, akkor miből tudod megállapítani, hogy forgó mozgást végez a bolygó a hold meg forog és körpályán kering is?"
Ha mérhető a centrifugális erő az égitesten, akkor forog. Ha nem, akkor nem forog.
"A naprendszerre is használhatnál olyan modellt, amiben a mozdulatlan Föld van középen. Minden mozgást le tudnál írni egy ilyen rendszerben is, csak sokkal bonyolultabban."
Valóban használhatsz akkor, ha csak a mozgás érdekel. De ha a mozgást előidéző erők is érdekelnek, valamint a mozgás következtében fellépő erők is, akkor már nem használhatod a Földet központnak.
Azért nem, mert a napközpontú rendszerben a Nap gravitációs ereje képes a Földet pályán tartani, de ez fordítva nem igaz. A Föld gravitációja nem lenne elegendő arra, hogy a hatalmas tömegű Napot pályán tartsa. Ez a különbség.
"Illetve ha a mozgás nem csak relatíve értelmezhető, akkor meg kellene tudnod mondani, hogy mi az az abszolút rendszer, amihez képest mozognak a dolgok. Van ilyen?"
Igen, van.
"Hogyan tudod eldönteni, hogy te most az abszolút rendszerhez vagy kötve vagy nem? "
Egyikhez sem vagy kötve. A koordinátarendszer csak az ember agyában létezik.
Forgó mozgás miért nem lehet relatív? Ez csak egy gondolat kísérlet, de ha mindentől távol van egy bolygó, ami körül kering egy hold, de a keringési idő pont megegyezik a forgás idejével, tehát a hold mindig ugyan abban a pozícióban látszik a bolygóról és fordítva, akkor miből tudod megállapítani, hogy forgó mozgást végez a bolygó a hold meg forog és körpályán kering is? Persze mérhetnél különböző anomáliákat a gravitációs erőben, ami a forgó mozgás miatt van, de nem feltétlenül kellene arra következtetned, hogy ezek a forgó mozgás miatt vannak. Más modellt is találhatnál. A naprendszerre is használhatnál olyan modellt, amiben a mozdulatlan Föld van középen. Minden mozgást le tudnál írni egy ilyen rendszerben is, csak sokkal bonyolultabban.
Illetve ha a mozgás nem csak relatíve értelmezhető, akkor meg kellene tudnod mondani, hogy mi az az abszolút rendszer, amihez képest mozognak a dolgok. Van ilyen? Hogyan tudod eldönteni, hogy te most az abszolút rendszerhez vagy kötve vagy nem?
