" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Amennyiben a minikivik között van öntermékeny, úgy annak a kétivarú virágai megfelelnek porzónak a nem öntermékeny fajták részére, ha a virágzásuk időben egybeesik.
Ez a minire is igaz? (elégtelen porzás - kisebb gyümölcsméret)
Nálam egyébként az Ananasnaya, Kokuwa és a Rogów úgy hoz termést, hogy a környéken min. 400m sugarú körben garantáltan nincs porzós. A távolabbi kerteket nem ismerem. Másodéves növények, mindegyiken csak pár darab van.
Csak zárójelben megjegyzem, hogy mellettük csináltam kőműves méheknek egy nagyobbacska "fészket", amiben igen aktív életet élnek. Olvastam, hogy a "rendes" méheknél aktívabb pollinátorok. Lehet, hogy miattuk van?
Jó lenne, ha nyáron eljönnétek egyszer azzal a kis tudóssal, a kertészhorgász-képzés jegyében. Szerintem jó élmény lenne számára. (De talán még számodra is!) :))
Hát esetleg a végét,mert az önporzós a legutolsó virágzó..és a kérdés még akkor is az,hogy a sárgát akkor mi ?...talán vmennyi önporzó hajlama van..persze azért tudni kell,hogy rengeteg virágot leszórt,ami-gondolom- rendes porzó mellett kötődött volna.
Semmi,a sárga porzója első évben adta meg magát,a zöldekét egyszer pótoltam,de a pót is kiment..aztán pár évi várakozás utáan idén ültettem újra egy Tomurit,de ugye az még csak szokja a helyet /sőt van egy tartalékom is belőle,az maradt a konténerben árnyékos helyen..jobban él mint a kiültetett/ .
Van egy régi elméletileg önporzós Oriental delight-em,de mire az virágzani kezd addigra a sárga már rég elvirágzott.
A télen egyébként rákérdeztem a Treemailtól és a fickó azt írta,hogy a Tomuri jó a sárgához is..na ez sztem nagy marhaság,mert a sárga sokkal előbb virágzott,mint a zöld.
Nem csak a minikivijei gyönyörűek, hanem mindegyik. Sajátos módon, az elmúlt két-három évben nem azzal foglalkozott, hogy folytonosan cáfolatokat keressen/kreáljon az állításainkra/tanácsainkra, hanem megfogadta azokat. Az eredmények pedig már magukért beszélnek!
Néhány bokrot szeretnék a kertbe. Úgy döntöttem csakis olyanok lesznek, amelyek június közepe előtt mutatnak már másod termést is. Gondolom, így esély lesz arra, hogy ősszel is csemegézzem ezt a nagyszerű gyümölcsöt.
Lehet nem csak a hőmérséklet érdekli a növényeket. A gyorsabb vegetációhoz és virágzáshoz, terméséréshez valószínűleg köze lehet a napsütötte órák számának, az átlag-hőmérsékletbeli különbségeknek, a több esőnek, magasabb páratartalomnak...stb.
Mi a neve annak a fügének, ami ilyen nagy másodtermést mutat máris?
Próbálok olyanokat beszerezni amik ennyire haladnak, hátha a fagyzugos kertemben nagyobb eséllyel ad termést. De még csak tegnap leltem rá egy bokorra. Ujjas a levele, nem óriás csak átlagos, a termése is átlagos, kerekded, és a legnagyobb másodtermései kicsit kisebbek mint nálad.
Azért csodálkozom nagyon ezeken az ennyire későn virágzó kákikon, mert itt nálam már a patakparti fagyzugos udvaromban is régen elvirágzott a Tipo, a muraszemenyei baromfiudvarban a Costata virágzását már el is felejtettük, a hegyen pedig a nagyon késői virágzású O'Gosho is elvirágzott. Nagy hőmérsékletkülönbségek pedig nincsenek az országon belül.
A termések mérete szinte szemmel láthatóan nő, félnapos gyakorisággal nyomon követve meghökkentő a gyarapodás, csakúgy, mint a vesszők hosszának hihetetlenül gyors növekedése.
A mostani időszakban előálló esetleges vízhiány időzített bombaként működhet, későbbiekben jelentkező "érthetetlen" tünetek formájában.
Green Light
Hayward 
sárga
