forgonak tekintjuk a testet, ha annak minden pontja korivet ir le az objektumhoz kotott tengely korul.
ez a tengely a forgastengely.
ezek utan rajzold mar fel a labda egy pontja altal megtett utat.
az altalad leirt tengely csak a kepzeletedben letezik."
Egyáltalán nem ez a forgás meghatározása!
Ilyen definíció szerint nem lenne forgómozgás még a kívül álló gyűrűs golyóscsapágyak belső gyűrűjének mozgása se. Annak a tengelye is csak képzeletben létezik. És még ezernyi olyan forgó testet, alkatrészt, stb-t. ismerünk, aminek tengelye nincs a testhez kötve, sőt aminek tengelye még csak nem is valami anyagi objektum.
Így szégyenül meg az olyan ember, aki lenézi a tanulást, leszólja a szakértelmet, azt képzelve, hogy ő mindezt csípőből felülbírálja a maga hatalmas eszével.
A te esetedben a gyerekes hasonlat nem annyira haszontalan, nemrég ugyanis még arról sem volt fogalmad, hogy egy pont koordinátáit hogyan kell leolvasni a tengelyeken...
Én is ezt kérdezem. Mit nem értesz azon, hogy nem a látszat dönti el, hogy forog-e a Hold vagy nem. Mert a Földről éppen nem látszik forogni. A Nap felől nézve meg forogni látszik, mint a labdád. De nem ez a döntő. Fel tudod fogni?
Hiába játszod el százszor a kísérletet, nem ér semmit. Mert nem tudod értelmezni.
Ez a gép előember nem képes felfogni, hogy nem a látszat dönti el, hogy valami forog-e vagy sem. Ha kívülről nézed a labdát, akkor forogni látszik. Ha a kör közepéről nézed, akkor meg nem látszik forogni.
ha arccal mindig a kozeppont fele nezek, vagyis nem forgok ahhoz viszonyitva, akkor fixen tartom.
ha a kozepponton kivuli nezoponthoz kepest nem forgok, pl eszaknak arccal, akkor a kozeppont fele + iranyban forgok es a labdat - iranyban forgatmom. a ket forgas kioltja egymast.
