In Eastern Europe, by the early Medieval Ages, the Scythians and their closely related Sarmatians were eventually assimilated and absorbed (e.g. Slavicisation) by the Proto-Slavic population of the region.
Továbbá:
"Oswald Szemerényi studied the various words for Scythian and gave the following.[33] Most descend from the Indo-European root *skeud-, meaning "propel, shoot" (cognate with English shoot). *skud- is the zero-grade form of the same root.
The restored Scythian name is *skuda (roughly "archer"). This yields the ancient Greek Skuthēs (plural Skuthai Σκύθαι) and Assyrian Aškuz; Old Armenian: սկիւթskiwtʰ is from itacistic Greek. A late Scythian sound change from /d/ to /l/ gives the Greek word Skolotoi (Σκώλοτοι, Herodotus 4.6), from Scythian *skula which, according to Herodotus, was the self-designation of the Royal Scythians. Other sound changes gave Sogdia. The form reflected in Old Persian: Sakā, Greek: Σάκαι; Latin: Sacae, Sanskrit: शकŚaka comes from an Iranian verbal root sak-, "go, roam" and thus means "nomad"."
A szkíták nyelvét a szakemberek többsége – közmegegyezéssel – az indoeurópai nyelvcsaládba, az indoiráni nyelvek csoportjába, a kelet-iráni nyelvek közé sorolja.
"olyat mondtál, mintha azt mondtad volna, h az indiánok megtanultak angolul, és akkor az angolok indiánok (-tól erednek)."
Pedig itt, ebben a fórumban már megszokott, hogy bármelyik nép, amelyik a hunokkal találkozhatott, az mindent a hunoktól vett át, vagy már eleve tőlük eredt.
persze ez nem azt jelenti, h az ún. finnugor nyelvek nem őriztek meg más szavakat korábbi változatban (pl. khala, de pl. pige(fog) már pej ponk pev pii alakban maradtak fenn)
de
az nem elképzelhető, h a magyar nyelv "visszament az időben" és újra összerakta rendszerszerűen a fogalmakat
minthogy a bácsi báty az aba szóra "emlékszik"
és
az atha aba szavak nagyon úgy néz ki h a legrégebbi létező szavak
ha a japántól, koreaitól kezdve egész eurázsián át a latin perzsa szanszkrit (ahová már jóval később került) nyelvekben is megtalálható
"Nem is csoda, hiszen ezek a területek szkíta, szabír, hun, magyar stb. területek voltak még nem is olyan régen."
Ahhoz mit szólnál, ha azt mondanám, hogy a szkíták is indoeurópai eredetűek voltak?
Közvetlen szomszédságukban éltek többek között a szlávok is, akikkel annyira keveredtek, hogy ma több szláv nép is szkíta örökséget vall magáénak, nyelvében és hagyományaiban is.
"a finnugor nyelvek későbbiek, mint a magyar (igy aztán pusztán mert valami finnugor, nem lesz a magyarban átvétel, hanem a finnugor vette át a magyarból"
Na ez már elég alternatív válasz volt.
Már csak az a kérdés, hogy szövetséget kötött 7 (vagy 8) törzs közül melyik beszélt magyarul, akinek a nyelvét a többiek átvették és a saját nyelvüket elfelejtették...
És persze a finnugorok is ugyanattól az 1 törzstől vettek át olyan alapszavakat, amikre nekik szegényeknek nem volt szavuk sem.
1. nem érv (nincs logikai okság, csak puszta felsorolás, kijelentés)
2. a finnugor nyelvek későbbiek, mint a magyar (igy aztán pusztán mert valami finnugor, nem lesz a magyarban átvétel, hanem a finnugor vette át a magyarból)
Tér: Ősi örökség az ugor korból: osztják tir (‘szélesség ‹hálószemeké›, távolság ‹gyalomfáké›’). Mivel a ~ származékai, a terít, terül, terpeszkedik, terjed, terület deverbálisak, feltehetünk egy ősi tér igenévszót ‘elfér, helyet talál’, illetve ‘férőhely, hely, térség’ kettős jelentéskörrel.
A Latin terra viszont földet jelent.
Apa: A szó ap- töve lehet ugor kori örökség (pl. vogul apa), de lehet gyermeknyelvi eredetű is (lásd lent), mivel sok más nyelvben volt vagy van hasonló hangalakú szó ‘apa’ jelentésben: török, mongol aba, arám abba (lásd apát) stb.
A mama, papa, baba egy csecsemő első szavai, ebből fakadóan a világ minden nyelvén léteznek hasonló szavak nyelvcsaládtól függetlenül.
Ad: Ősi finnugor szavunk: finn antaa (‘ad’), votják ud- (‘enni ad’), mordvin andoms (‘táplál’).
Tudom, túl sok lett itt a finnugor alapszó, nem eléggé alternatív a magyarázat.
Van egy kis bizonytalanság a hő, huta és a héj között.
A Magyar Nyelv Szótára szerint a hő és a huta gyökét a befúvás utánzása adja.
Ipolyi Arnold nagyon szép példákat hoz a Magyar Mythologiában arra, hogy a héj, hiány, hű, hülye, hideg, hív stb. szók eredetileg az űrt jelentő
hő gyöktől származnak.
Ugyan ez volna a khaosz is. Régen ábrázolták is egyfajta hősugárzásként:
A zavart ott érzem, hogy a huta egy kúpos vagy félgömb alakú kemence.
Ebben a látványos minőségében szerintem inkább megfogható, és akkor a "Go" gyöktől származik, nem pedig egy végeredményben hangutánzó hehezésből, fújásból.
A héj és a hő esete kicsit bonyolultabb.
Mi van akkor, ha ezek sem a befúvásból (Czucz-Fog. szerint) erednek, hanem szintén a "Go" görbedést jelentő gyökből?
Az űrt is csak akkor lehet meghatározni, ha véges. Értem ez alatt, hogy csak viszonyítva létezik, mégpedig a körülhatároló héj révén,
ami lehet elméleti, de szükséges a fogalom megértéséhez.
(Ezért mondják a tetőt héjazatnak, holott voltaképp ürességről lenne szó, ha egyszer a hő, héj űrt jelent.)
Ebben az esetben Varga Csaba meghatározása lenne a mérvadó, aki a héj, haj stb. esetében a "Go" gyököt nevezi meg eredetnek.
Ebből az is következne, hogy a hő szó is a görbedés fogalmából fakadna, így az ürességet jelentő hiány stb. is ttől az elméleti gömbszerű, lehatároló héjtól eredne.
A persában pá v. páj am. láb, nyom ; talap ; melylyel egyezik Vullers szerént a zendben pádha, s az okiratokban pata. Továbbá a persában pácsa am. lábszár. így ütnek öszve a cseh pod (alá), és puda (pad).
Ide tartozna a héj, hél szó is, üres dolgot körülvevő értelemben. (Ilyen az angol shell is.)
És máris a hutánál járunk, ami evvel a hő, héj szóval rokon.
Nem is merek tovább menni az akó és pl. ablak, ég, egy szavakig, amik ugyan ezen tőtől erednének "H" vesztéssel (akó, ablak) valamint az
ég, egy stb. szavak gyökfordításban H-G módodulással. Az éhség sem lenne más, mint ugyanez.
Elérkeztünk megint a "Go, Ho, Ko" ősnyelvi gyökig.
A különböző átvételek nem igazolhatók maradéktalanul csak, ha minden egyes esetben bebizonyítják, hogy az adott gyök nem köthető ősgyökhöz a magyar nyelvben és nem alkot szóbokrot.
A nem gyöknyelvek esetében ez nem követhető eljárás, értelemszerűen. Az ősnyelvi gyökszigetek azonban ott is fellelhetők, mint a fenti példa is mutatja.
patkó: szerb-horvát potkov, szlovén, szlovák podkov (‘patkolás’); ezek a pod (‘alá’) és kovati (‘kovácsol’) elemeiből valók. podkov ⇨potkov ⇨ patkov ⇨ patkou ⇨ patkó.
pata: szerb-horvát, szlovén peta, szlovák päta (‘sarok, láb, pata’).
