Nálam meg velem született tulajdonság az udvariasság, nem győzöm fékezni kanmagamat:-).
Szal, az etikett az, amiben valamelyest közmegegyezés vagyon, így pl az hogy összezár a társaság olyan kérdésekben, mint a nők valódi felhasználása, vagy a nemiség marketing eszközként való alkalmazásának megítélése.
Más fajsúlyú dolgok ezek. Olyasmi ez, mint a Mindenki című kisjátékfilm és annak értelmezése.
Tulajdonképpen az egész feminizmus létezését a túlzott udvariasságnak, és ezen téves elképzelésnek köszönhetjük, hogy a nők gyengébbek. És hogyne lenne már pinával való érdekérvényesítés? Hát pont arról szólnak ezek a molesztálásos sztorik is:-)
a fél világ nem csak fehér kefélő nőket lát - a nyugati kultúra dominálni akarja az egész világot és ezért mindenütt fehérekkel nyomják teli a médiát.
Afrikában, Ázsiában fehér emberekkel hírdetik a termékeket, hálivúdi filmek, tv sorozatok mennek mindenhol
a másik feléhez - a gyereknek születésétől fogva vagy puncija van vagy kukija. Ez meghatároz egyfajta sorsot az egész életére (pl gyerekszülés lehetősége). Az udvariasság (nőt előreengedek) pedig nem valami "nemi eszközökkel való érdekérvényesítés" hanem egy évszázados tradició, ami nem véletlenül alakult ki (védeni kell a gyengébbeket a faj fenntartóit)
Én mélyen megvetem azokat a feministákat, akik az udvariasság ellen szólnak fel...
Van az a dolog, hogy egyrészt nem látja a saját szemében a gerendát, ez OK - mármint Schilling - ezt lerágtuk ezen a másik havasoson, meg hasonló környezetben.
Emberi tulajdonság.
Másik része az a kellemetlen összefüggés ami ugye a bevándorlásos topikot érintette, amikor ugye megállapítottuk, hogy azt sem látjuk a saját szemünkkel:-), hogy a fél világ négerpakiarabfehérsárga emberei a FEHÉR nők tömegeit ( nem túlzás azt hiszem) látja a neten és a szat tv-ken, magazinokban, egyéb médiákban konkrétan kefelés közben, illetve a létező összes perverziót kielégítő helyzetekben.
Ezt egyébként a nők nagy része sem veszi észre, szerintem védekezésként kioltja az információt, még a küszöbig sem jut el.
Ami viszont hasonlóan durva kérdéseket vet fel, az, hogy nem csak a nők tolják ki azt a tényt, hogy a társadalomban kvázi legálisan elfogadott, vagy hallgatólagosan megtűrt a nők nemi eszközökkel való érdekérvényesítése és annak akár tudatos felhasználása minden szinten. A médiától kezdve az élet összes területein.
Ezt viszont már a férfiak IS - a ffiak egy része - is fűti, kezdve a kinyitom a kocsi ajtaját hogy beülhessen ( nem csomagokkal, vagy egyéb akadályokkal), egészen a valós, vagy strómani vezető szerep kiosztásáig.
Schilling ezt nem látja, vagy látja, csak kihegyezi és így teszi témává ezt a jelenséget.
Vajon mennyire etikus, hogy egy személyben az igazgatója, a rendezője és a pasija vagy annak a nőnek, akit egy másik színházigazgató péniszének látványa egyszer már széjjeltraumatizált? Árpád, te aki úgy szeretsz mások hálószobájában igazságot tenni, mesélnél esetleg a korábbi kapcsolataidról?
Mondd, te tényleg megkefélted a szomszéd nyolcéves kislányát? Mit szólt a feleséged, amikor kiderült? Igaz, hogy ez már a harmadik kislány volt, akit megdugtál? Milyen érzés volt? Nagyon visított a kislány vagy megint befogtad a száját, mint szoktad?
hogy szedted fel a feleségedet? A főnökeként rányomultál? Vagy ő kezdett ki veled, és te jó főnökként levarrtad? Ha már te vagy a magyar metoo-mozgalom legbestiálisabb alakja, esetleg elmagyarázhatnád, hogy politikailag vajon mennyire korrekt az a kapcsolat, ahol a csajodnak te egyszerre vagy a főnöke meg a férje. Amikor Lilla asszony igent mond a szexuális közeledésedre, kinek mond igent: a főnökének vagy a férjének?
